en
Feedback
OLTAS - KOVACS MAGDOLNA JULIA

OLTAS - KOVACS MAGDOLNA JULIA

Open in Telegram

Show more
The country is not specifiedThe category is not specified
266
Subscribers
No data24 hours
+27 days
+2830 days
Posts Archive
The research backs this up. According to a 2020 Johns Hopkins survey of over 2,700 users, the psychoactive compounds in kratom “likely have a lower rate of harm than prescription opioids for treating pain, anxiety, depression and addiction.” About 41% of participants reported taking kratom to treat opioid withdrawal, and of those, 35% went more than a year without using prescription opioids or heroin. The study concluded that kratom has “relatively low potential for abuse or harm.” Fewer than 3% of responses met the criteria for moderate or severe substance use disorder, whereas about 13% of prescription opioid users become dependent. According to Albert Garcia-Romeu, PhD, instructor of psychiatry and behavioral sciences at Johns Hopkins: “There has been a bit of fearmongering because kratom is opioidlike, and because of the toll of our current opioid epidemic.” And here’s the kicker: kratom doesn’t appear to cause respiratory depression, which is the slowed breathing that makes opioids so deadly during an overdose. A 2022 study published in Psychopharmacology found that mitragynine, kratom’s primary alkaloid, produced “no evidence of respiratory depression at doses many times higher than known to be taken by humans.” Meanwhile, a 2025 NIH study confirmed that morphine produced “dose-dependent respiratory depression,” while mitragynine actually increased respiratory frequency in animal models. That’s right: the FDA’s own preliminary research confirms that the plant they’re trying to ban appears safer than the opioids they’ve approved. In another study published in the Journal of Pain, researchers found that nearly half of kratom users met criteria for chronic pain, and 69% reported difficulties obtaining adequate pain treatment, driving them to kratom as a last resort. The study concluded that kratom provided “substantial pain relief” with few concerns about overuse or side effects. Dr. Axe’s analysis notes that kratom leaves have been valued in traditional medicine since the 19th century, with users reporting increased energy, mood, euphoria, and significant pain reduction. A 2025 neuropharmacology review highlighted that “generations of native populations in Southeast Asia have used kratom products to stave off fatigue, improve mood, alleviate pain and manage symptoms of opioid withdrawal.” So let’s ask the question again: Where’s the public health crisis? It doesn’t exist—unless you’re a pharmaceutical company watching people choose a $10 bag of leaves over your $500-a-month synthetic opioid prescription. The Big Pharma Playbook: Demonize, Criminalize, Monetize 💰 If you want to understand why the FDA and DEA are fixated on kratom, follow the money. In 2016, the DEA attempted to place kratom’s active compounds on Schedule I, the same category as heroin and LSD. They withdrew the notice after a public outcry from over 100,000 citizens and a coalition of scientists and veterans. But the push never stopped. It just went underground. Why? Because kratom directly competes with patentable synthetic opioids, and that’s a problem when you’re a pharmaceutical company with billions in annual revenue from painkillers and addiction treatments. Big Pharma has already filed patents for kratom-derived compounds for pain relief and addiction treatment, including a 1964 patent for “speciofoline” with “analgetic and antitussive activity.” But here’s the catch: those drugs only turn a profit if the natural plant is illegal. You can’t charge $500 a month for a leaf people can grow in their backyard. Meanwhile, the FDA’s own preliminary study on kratom capsules found they “appeared to be well tolerated” even at high doses, with minimal adverse effects. The agency has three ongoing studies and has opened grant opportunities for additional research. Yet the FDA continues to warn against kratom and push for restrictions, while simultaneously funding research that shows it’s relatively safe. Sound familiar?

HozzĂĄszĂłlĂĄsok Az igazsĂĄg a rĂĄkrĂłl Az igazsĂĄg a rĂĄkrĂłl 🌿 A kratom összeeskĂŒvĂ©s: MiĂ©rt akarja a nagy gyĂłgyszergyĂĄrak betiltani a termĂ©szet opioidokra adott vĂĄlaszĂĄt 💊 Egy ismerƑs minta jĂĄtszĂłdik le egy kevĂ©ssĂ© ismert dĂ©lkelet-ĂĄzsiai levĂ©l esetĂ©ben, Ă©s ennek kevĂ©s köze van a közegĂ©szsĂ©gĂŒgyhöz. Az igazsĂĄg a rĂĄkrĂłl 2026. szeptember 6. Az 1930-as Ă©vekben egy összehangolt rasszista propaganda Ă©s vĂĄllalati kapzsisĂĄg kampĂĄnya egy köztiszteletben ĂĄllĂł gyĂłgynövĂ©nyt I. listĂĄs „droggá” vĂĄltoztatott, amelynek semmilyen elismert orvosi Ă©rtĂ©ke nem volt. A cĂ©lpont a kannabisz volt . Az Ă©pĂ­tĂ©szek William Randolph Hearst fakereskedƑ bĂĄrĂł voltak, aki fĂ©lt a kender papĂ­rbirodalmĂĄval szembeni versenytĂĄrsĂĄtĂłl, Ă©s Harry Anslinger, aki az idegengyƱlöletet fegyverkĂ©nt hasznĂĄlta fel Ășjonnan megalakult SzövetsĂ©gi KĂĄbĂ­tĂłszer-ĂŒgyi Hivatala felĂ©pĂ­tĂ©sĂ©hez. Amint azt a GyĂłgyulĂĄs kenderrel Ă©s kannabisszal cĂ­mƱ könyvĂŒnkben dokumentĂĄltuk , maga a „marihuĂĄna” szĂł is egy szĂĄndĂ©kos talĂĄlmĂĄny volt, egy mexikĂłi szleng, amelyet szĂĄndĂ©kosan hasznĂĄltak, hogy idegensĂ©get Ă©s veszĂ©lyt csempĂ©sszenek a köztudatba. RĂ©szesedĂ©s Napjainkban a törtĂ©nelem ismĂ©tli önmagĂĄt, ezĂșttal a kratommal ( Mitragyna speciosa ), egy DĂ©lkelet-ÁzsiĂĄban Ƒshonos trĂłpusi fĂĄval, a kĂĄvĂ©fĂ©lĂ©k csalĂĄdjĂĄba tartozĂł növĂ©nyrel. A 19. szĂĄzad Ăłta a hagyomĂĄnyos orvoslĂĄsban nagyra becsĂŒlt kratom szĂĄmtalan embernek segĂ­tett a krĂłnikus fĂĄjdalom kezelĂ©sĂ©ben, a drogfĂŒggƑsĂ©g öngyĂłgyĂ­tĂĄsĂĄban Ă©s az opioidmegvonĂĄsi tĂŒnetek enyhĂ­tĂ©sĂ©ben, gyakran akkor, amikor a gyĂłgyszerrendszer cserbenhagyta Ƒket. A felhasznĂĄlĂłk megnövekedett energiaszintrƑl, jobb hangulatrĂłl Ă©s jelentƑs fĂĄjdalomcsillapĂ­tĂĄsrĂłl szĂĄmolnak be, mindezt egy olyan levĂ©lnek köszönhetƑen, amely termĂ©szetesen növi a fĂĄkat. És pontosan ez a problĂ©ma. Mert egy biztonsĂĄgos, hatĂ©kony, nem szabadalmaztathatĂł növĂ©ny, amely a szintetikus opioidokkal versenyez, veszĂ©lyt jelent a Big Pharma bevĂ©teleire. De itt jön a kĂ©pbe a forgatĂłkönyv: izolĂĄljĂĄk a növĂ©ny hatĂłanyagait, veszĂ©lyes szĂĄrmazĂ©kokat szintetizĂĄlnak, majd ezeket a szintetikus vĂĄltozatokat hasznĂĄljĂĄk fel a biztonsĂĄgos termĂ©szetes eredeti betiltĂĄsĂĄnak igazolĂĄsĂĄra. Ugyanezt a mintĂĄt alkalmaztĂĄk az efedrĂĄval, a kokacserjĂ©vel, az Ăłpiummal Ă©s a kannabisszal. A termĂ©szetes növĂ©ny biztonsĂĄgos, ha hagyomĂĄnyos mĂłdon hasznĂĄljĂĄk. De a Big Pharma kivonja Ă©s koncentrĂĄlja a hatĂłanyagokat, szintetikus szĂĄrmazĂ©kokat hoz lĂ©tre, amelyek kĂĄrt okoznak, majd az eredeti növĂ©nyt hibĂĄztatja a szintetikus vĂĄltozataik ĂĄltal okozott problĂ©mĂĄkĂ©rt. A kratom esetĂ©ben ez a szintetikus gonosztevƑ a 7-hidroximitragynin (7-OH) , egy tömĂ©ny alkaloid, amely 10-17-szer erƑsebb, mint a teljes kratom levelekben talĂĄlhatĂł termĂ©szetes mitragynin . És akĂĄrcsak az efedrin (a biztonsĂĄgos efedra növĂ©ny veszĂ©lyes szintetikus szĂĄrmazĂ©ka) esetĂ©ben, a 7-OH-t is mumuskĂ©nt hasznĂĄljĂĄk, hogy igazoljĂĄk a termĂ©szetes növĂ©ny betiltĂĄsĂĄt, amely soha nem okozta a problĂ©mĂĄt. A kratomot Ă©vszĂĄzadok Ăłta nĂ©pi gyĂłgyĂĄszatkĂ©nt hasznĂĄljĂĄk, de ma mĂĄr szövetsĂ©gi ĂŒgynöksĂ©gek Ă©s ĂĄllami törvĂ©nyhozĂłk összehangolt tĂĄmadĂĄsa alatt ĂĄll. A megadott ok? A közbiztonsĂĄg. Az igazi ok? Ugyanaz, amiĂ©rt a kannabiszt is bilincsbe zĂĄrtĂĄk: a pĂ©nz. đŸșAz alkohol öl, a kratom segĂ­t🌿 Let’s start with the uncomfortable question the media refuses to ask: why is alcohol—a substance that kills over 140,000 Americans annually from liver cirrhosis, accidents, and violence—legally sold on every corner, while a plant that helps people wean off deadly opioids faces a nationwide crackdown? The answer isn’t science. It’s lobbying. Alcohol’s death toll is staggering. Yet no one is proposing a federal ban. Meanwhile, according to the American Kratom Association, an estimated 10–16 million Americans use kratom, and there have been fewer than 100 deaths linked to it in over a decade, most involving other drugs or preexisting conditions. Let that sink in: a substance that kills over a hundred thousand people a year is celebrated with Super Bowl commercials and neighborhood bars. A plant that has killed virtually no one on its own is treated like heroin.

A legtöbb ember, aki a tudomĂĄnyba vetett hitĂ©vel kezdi a beszĂ©lgetĂ©st, soha nem olvasott tudomĂĄnyos tanulmĂĄnyt. Soha nem olvastĂĄk el az orvosi irĂĄnyelveket alĂĄtĂĄmasztĂł protokollokat. Soha ne olvasson bĂ­rĂłsĂĄgi eljĂĄrĂĄsok sorĂĄn benyĂșjtott belsƑ vĂĄllalati dokumentumokat, szakĂ©rtƑi jelentĂ©seket vagy esettanulmĂĄnyokat. A „tudomĂĄnyos” ismereteiket hĂ­rekbƑl, szabĂĄlyozĂł hatĂłsĂĄgok nyilatkozataibĂłl vagy kormĂĄnyszĂłvivƑktƑl szerzik. A tudomĂĄny egy mĂłdszer. Nem hisznek a tudomĂĄnyban. Hisznek a FƑpapokban, akik tovĂĄbbadjĂĄk a TudomĂĄnytâ„ąïž, amit ugyanolyan tisztelettel fogadnak, mint ahogy egy jĂł katolikus veszi ĂĄt a szentsĂ©get, Ă©s ezĂ©rt nincs olyan bizonyĂ­tĂ©k, amely meggyƑznĂ© Ƒket arrĂłl, hogy feladjĂĄk a hitĂŒket szĂĄmos kereskedelmi termĂ©k biztonsĂĄgossĂĄgĂĄban Ă©s hatĂ©konysĂĄgĂĄban, hacsak a fordulatot elƑször az emlĂ­tett papok nem hagyjĂĄk jĂłvĂĄ Ă©s nem terjesztik. Eszembe jutott a tudomĂĄnyos konszenzus vallĂĄsos termĂ©szete, amikor nemrĂ©g megosztottam a barĂĄtaimmal, hogy Peter GĂžtzsche Hogyan rejtettĂ©k el a Merck Ă©s a gyĂłgyszerszabĂĄlyozĂłk a HPV-vakcinĂĄk sĂșlyos ĂĄrtalmait cĂ­mƱ könyvĂ©t olvasom . GĂžtzsche nemcsak dĂĄn orvos, orvoskutatĂł Ă©s a Cochrane Collaboration tĂĄrsalapĂ­tĂłja, hanem szakĂ©rtƑ tanĂșkĂ©nt is kaliforniai Jennifer Robi ĂĄltal indĂ­tott Robi kontra Merck & Co. ĂŒgyben , aki azt ĂĄllĂ­totta, hogy a Gardasil HPV elleni vakcina szĂ­vproblĂ©mĂĄkat, idegfĂĄjdalmat Ă©s maradandĂł rokkantsĂĄgot okozott neki. (Az ĂŒgyet megszĂŒntettĂ©k, miutĂĄn a Merck beleegyezett, hogy több mint 200, Gardasil-lal kapcsolatos perben rendezzen ĂŒgyet, mintegy 50 milliĂł USD Ă©rtĂ©kben.) Azonban sosem jutottam el odĂĄig, hogy megosszam ezt az informĂĄciĂłt, mert egyirĂĄnyĂș Ă©rvek özönĂ©ben arrĂłl Ă©rtesĂŒltem, hogy a vakcinĂĄk milliĂĄrdok Ă©letĂ©t mentettĂ©k meg, hogy ez a barĂĄtom „hisz a tudomĂĄnyban”, Ă©s hogy minden bizonyĂ­tĂ©k, amit felhozok, Ășgyis hamis lenne. "Rendben." Ennyit lehet mondani egy vallĂĄsos fanatikusnak. Az az Ășj felfedezĂ©s, miszerint az oszeltamivir (Tamiflu mĂĄrkanĂ©ven) vĂ­rusellenes szer NÖVELHETI a kritikus ĂĄllapotĂș betegek halĂĄlozĂĄsi arĂĄnyĂĄt a semmilyen gyĂłgyszert nem szedƑ betegekhez kĂ©pest, semmit sem fog tenni ennek a hiedelemnek a cĂĄfolatĂĄban. Hihetetlen mĂłdon a Tamiflu szabĂĄlyozĂł hatĂłsĂĄgok ĂĄltali jĂłvĂĄhagyĂĄsa Ăłta eltelt több mint 20 Ă©vben senki sem vĂ©gzett randomizĂĄlt, kontrollĂĄlt vizsgĂĄlatot (RCT) annak megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄra, hogy a gyĂłgyszer hogyan hatott a legbetegebb betegekre. Mindenki csak a kutatĂĄsokbĂłl extrapolĂĄlt, amelyek azt mutattĂĄk, hogy enyhĂ­tette az enyhe influenzĂĄt, feltĂ©telezve, hogy ezĂĄltal az intenzĂ­v osztĂĄlyon kezelt betegek szĂĄmĂĄra is elƑnyös. Ezen feltĂ©telezĂ©s alapjĂĄn a Tamiflut felvettĂ©k a kĂłrhĂĄzi irĂĄnyelvekbe, az orvosok felĂ­rtĂĄk, a kormĂĄnyok pedig felhalmoztĂĄk. De ez a feltĂ©telezĂ©s tĂ©ves volt – teljesen tĂ©ves –, ha a REMAP-CAP vizsgĂĄlat eredmĂ©nyei helyesek. A Monash Egyetem tanulmĂĄnya szerint a sĂșlyos influenzĂĄs betegek esetĂ©ben a Tamiflu-t kapĂłk körĂŒlbelĂŒl 20%-a halt meg 90 napon belĂŒl, szemben a gyĂłgyszert nem kapĂłk körĂŒlbelĂŒl 14%-ĂĄval. A kutatĂłk azt mondtĂĄk, hogy a „vĂĄratlan” eredmĂ©nyt mĂ©g a nyomtatĂĄs elƑtti fĂĄzisban hoztĂĄk nyilvĂĄnossĂĄgra (a szakmai lektorĂĄlĂĄsi folyamat mĂ©g nem fejezƑdött be), a közegĂ©szsĂ©gĂŒgyi vonatkozĂĄsok sĂŒrgƑssĂ©ge miatt. Az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi vezetƑ mĂĄr utasĂ­totta az ausztrĂĄl intenzĂ­v osztĂĄlyokat, hogy ne Ă­rjanak fel Tamiflut kritikus ĂĄllapotĂș betegeknek. Bizonyos Ă©rtelemben ez a tudomĂĄny önkorrekciĂłja. Azonban 25 Ă©vvel tĂșl kĂ©sƑ, mert a tudomĂĄny hiĂĄnyossĂĄgait helytelen feltĂ©telezĂ©sekkel lepleztĂ©k. Azt hiszem, ez egy Ășjabb nagy "hoppĂĄ" a listĂĄhoz: DDT Talidomid DES Azbeszt Oxycontin PFAS Fen-fen Johnson & Johnson talkum Medencei hĂĄlĂł Vioxx Zantac Higany ÓlomalapĂș festĂ©k FĂ©m-fĂ©m csĂ­pƑimplantĂĄtumok Ólom fogzĂĄsi por cigarettĂĄk Covid oltĂĄsok Van mĂ©g több is, de ennyi elĂ©g lesz. Ha van valami tanulsĂĄg egy ilyen listĂĄbĂłl, az az, hogy a tudomĂĄny megvesztegethetƑ, Ă©s mĂ©g ha nem is romlott, a tudomĂĄny nem statikus. A tudomĂĄny egy eszköz, ami szolgĂĄl minket – nem egy isten, akit szolgĂĄlunk. https://open.substack.com/pub/rebekahbarnett/p/i-believe-in-science

LOBOTOMIA September 06, 2026 ❌ LOBOTÓMIA – AZ ORVOSTUDOMÁNY LEGSÖTÉTEBB FEJEZETE Így "gyĂłgyĂ­tottak a pszichiĂĄterek". 🧠 Mi az? SebĂ©szeti beavatkozĂĄs → a homloklebeny idegpĂĄlyĂĄit ĂĄtvĂĄgtĂĄk. đŸ‘šâ€âš•ïž Ki talĂĄlta ki? ⚠1930-as Ă©vek, Egas Moniz (portugĂĄl orvos). 1949-ben Nobel-dĂ­jat kapott Ă©rte (!)⚠ Az USA-ban Walter Freeman terjesztette el – „jĂ©gcsĂĄkĂĄny-lobotĂłmia”. ⚠ Mit okozott? SzemĂ©lyisĂ©g elvesztĂ©se Érzelmi kiĂŒresedĂ©s BeszĂ©dzavar, bĂ©nulĂĄs ÖnellĂĄtĂĄs kĂ©ptelensĂ©ge Sok esetben halĂĄl 📅 Meddig hasznĂĄltĂĄk? 1930–1950-es Ă©vek → tĂ­zezreket mƱtöttek meg Ă­gy. Az elsƑ pszichiĂĄtriai gyĂłgyszerek megjelenĂ©se utĂĄn elhagytĂĄk. đŸ‘„ HĂĄny ĂĄldozat? USA: kb. 40 000 ember EurĂłpa: több ezer Szinte mindenki maradandĂłan kĂĄrosodott. Rosemary Kennedy (1918–2005) John F. Kennedy amerikai elnök Ă©s Robert F. Kennedy hĂșga volt. 23 Ă©ves korĂĄban, 1941-ben, az apja, Joseph Kennedy nyomĂĄsĂĄra lobotĂłmiĂĄt hajtottak vĂ©gre rajta. A mƱtĂ©t cĂ©lja az volt, hogy „csillapĂ­tsa” a viselkedĂ©si Ă©s Ă©rzelmi problĂ©mĂĄit, de valĂłjĂĄban sĂșlyos, visszafordĂ­thatatlan kĂĄrosodĂĄst okozott. Rosemary a mƱtĂ©t utĂĄn szinte teljesen beszĂ©d- Ă©s mozgĂĄskĂ©ptelennĂ© vĂĄlt, egĂ©sz Ă©letĂ©re intĂ©zetbe kerĂŒlt, Ă©s Ă©lete vĂ©gĂ©ig ott is maradt. Rosemary Kennedy viselkedĂ©se a lobotĂłmia elƑtt GyerekkorĂĄban: lassabb fejlƑdĂ©sƱ volt a testvĂ©reinĂ©l, tanulĂĄsi nehĂ©zsĂ©gekkel kĂŒzdött. Fiatal felnƑttkĂ©nt: hangulatingadozĂĄsai voltak, idƑnkĂ©nt agresszĂ­v vagy dĂŒhkitörĂ©ses viselkedĂ©st mutatott. SzociĂĄlis helyzetekben: nĂ©ha kiszĂĄmĂ­thatatlanul reagĂĄlt, volt, hogy szökĂ©si kĂ­sĂ©rletei voltak. Édesapja fĂ©lelmei: Joseph Kennedy attĂłl tartott, hogy lĂĄnya „botrĂĄnyos” viselkedĂ©se nyilvĂĄnossĂĄg elĂ© kerĂŒl, Ă©s ezzel ĂĄrthat a Kennedy csalĂĄd hĂ­rnevĂ©nek Ă©s politikai karrierjĂ©nek (kĂŒlönösen fia, John F. Kennedy jövƑjĂ©nek). ⚠ Ez az eset vilĂĄgosan mutatja, milyen tragikus következmĂ©nyekkel jĂĄrt a lobotĂłmia, amelyet akkoriban „gyĂłgyĂ­tĂĄsnak” neveztek, de valĂłjĂĄban sok ember Ă©letĂ©t tette tönkre. ⚖ Rosemary Kennedy tragĂ©diĂĄjĂĄnak elsƑdleges felelƑse az apja, Joseph Kennedy, aki kĂ©nyszerĂ­tette a mƱtĂ©tet. De a kor orvosai is hibĂĄsak, mert engedtek a tĂĄrsadalmi nyomĂĄsnak, Ă©s alkalmaztak egy mĂłdszert, amirƑl mĂĄr akkor is voltak jelek, hogy veszĂ©lyes Ă©s etikĂĄtlan. ❗ Ma Teljesen betiltott Ă©s embertelen eljĂĄrĂĄs. Ma finomĂ­tottak rajta zombigyĂĄrtĂĄs folyik. A törtĂ©nelem egyik legnagyobb orvosi bƱne. Edit

A betegek kb. 10%-a javul valamennyit. Teljes felĂ©pĂŒlĂ©s: gyakorlatilag nincs. Sok beteg Ă©vek mĂșltĂĄn is szenved (fĂĄjdalom, Ă­nsĂ©rĂŒlĂ©sek, kimerĂŒltsĂ©g, szĂ­v- Ă©s emĂ©sztĂ©si problĂ©mĂĄk). 💔 Lelki Ă©s Ă©letminƑsĂ©gi következmĂ©nyek ❌ Munkahely elvesztĂ©se → sokan munkanĂ©lkĂŒlivĂ© vĂĄlnak. 💔 Kapcsolatok szĂ©thullĂĄsa → pĂĄrjuk elhagyja Ƒket. 🏠 TĂĄrsadalmi elszigetelƑdĂ©s → beszƱkĂŒlt Ă©lettĂ©r. đŸ›ïž MozgĂĄshiĂĄny → izomsorvadĂĄs. 😔 MegalĂĄztatĂĄs → az orvosok hĂŒlyĂ©nek, kĂ©pzelt betegnek bĂ©lyegzik. ⚰ Hosszan tartĂł fĂĄjdalom Ă©s kilĂĄtĂĄstalansĂĄg → sok beteg 2, 4, 6 vagy 10 Ă©v utĂĄn öngyilkossĂĄgot vagy eutanĂĄziĂĄt vĂĄlaszt. ⏰ MellĂ©khatĂĄsok kĂ©sleltetett jelentkezĂ©se ⚠ Az FQ mellĂ©khatĂĄsok nem mindig azonnal jelentkeznek. 📅 Gyakran napokkal, hetekkel, sƑt hĂłnapokkal a kezelĂ©s utĂĄn bukkan fel az elsƑ tĂŒnet. 👣 PĂ©ldĂĄul az Ă­nszakadĂĄsok ĂĄtlagosan 18 nappal a szedĂ©s kezdete utĂĄn alakulnak ki, de mĂĄr 2 ĂłrĂĄn belĂŒl is megtörtĂ©nhetnek, vagy akĂĄr 200 nappal (≈ 6 hĂłnap) a kezelĂ©s utĂĄn. 🧠 Idegrendszeri tĂŒnetek (pl. neuropĂĄtia) szintĂ©n kĂ©sleltetve, akĂĄr hĂłnapokkal kĂ©sƑbb jöhetnek elƑ, Ă©s sokszor maradandĂłak. ❗ EzĂ©rt minden orvosnak szĂĄmolnia kell azzal, hogy egy FQ mellĂ©khatĂĄs a terĂĄpia befejezĂ©se utĂĄn is bĂĄrmikor elƑjöhet. ❗ Az FQ-mellĂ©khatĂĄsok kĂ©sve is jelentkezhetnek, akĂĄr fĂ©l Ă©vvel (≈ 200 nap) a gyĂłgyszer szedĂ©se utĂĄn. đŸ§Ș LaborvizsgĂĄlat kiemelt fontossĂĄga ✅ Minden terĂĄpia elƑtt szĂŒksĂ©ges a rĂ©szletes laboreredmĂ©nyek alapos ĂĄtnĂ©zĂ©se. 📊 A labor mutatja meg a nyomelem- Ă©s vitaminhiĂĄnyokat, az ionhĂĄztartĂĄs ĂĄllapotĂĄt, Ă©s a szervezet aktuĂĄlis terheltsĂ©gĂ©t. đŸš« Labor nĂ©lkĂŒl nem szabad Ă©trend-kiegĂ©szĂ­tƑket vagy bĂĄrmilyen kezelĂ©st ajĂĄnlani, mert könnyen ronthat a beteg ĂĄllapotĂĄn. đŸ‘šâ€âš•ïž Ha az orvos nem tud konkrĂ©t terĂĄpiĂĄt nyĂșjtani, legalĂĄbb kĂŒldje el a beteget laborvizsgĂĄlatra – ez a minimum segĂ­tsĂ©g. đŸ©ž Rendszeres kontrollvizsgĂĄlatok segĂ­tenek megelƑzni a tovĂĄbbi kĂĄrosodĂĄst, Ă©s objektĂ­v kĂ©pet adnak a betegsĂ©g alakulĂĄsĂĄrĂłl.p ⚠ Fluorokinolonok felĂ­rĂĄsĂĄnak szigorĂ­tĂĄsa Nagyon fontos kiemelni: A fluorokinolon hatĂłanyagĂș antibiotikumok kizĂĄrĂłlag Ă©letveszĂ©lyes ĂĄllapotban Ă­rhatĂłk fel. 83% - os indikĂĄciĂłn felĂŒli felirĂĄs!!!! 📅 2019 ĂĄprilisa Ăłta az EMA Ă©s az FDA szigorĂ­tĂĄsai egyĂ©rtelmƱen kimondjĂĄk ezt. 👉 JĂł lenne, ha az orvosok tisztĂĄban lennĂ©nek ezzel, mert a betegek tapasztalata szerint sokan mĂ©g soha nem hallottak rĂłla. ❗ Ez a gyĂłgyszercsoport a legmagasabb rokkantsĂĄgi kockĂĄzati skĂĄlĂĄba tartozik. Sok betegnek nincs visszaĂșt: soha nem kapjĂĄk vissza a rĂ©gi Ă©letĂŒket. đŸ„ MƱtĂ©teknĂ©l kĂŒlönösen fontos: Ne alkalmazzĂĄk feleslegesen, mƱtĂ©t utĂĄn se Ă­rjĂĄk fel, ha a beteg nincs Ă©letveszĂ©lyes ĂĄllapotban. ❓ MiĂ©rt kellene kĂłrhĂĄzakban rutinszerƱen, teljesen feleslegesen hasznĂĄlni, ha biztonsĂĄgosabb antibiotikumok is elĂ©rhetƑk? Értem 💛, akkor kiegĂ©szĂ­tettem a rĂ©szt, Ă©s a vĂ©gĂ©re odatettem a kontrasztanyaggal kapcsolatos figyelmeztetĂ©st is. Íme a javĂ­tott, teljes bekezdĂ©s: 💊 GyĂłgyszerek, amelyeket kerĂŒlni kell FQ-kĂĄrosultaknĂĄl ⚠ Az FQ-kĂĄrosult betegek szervezete hiperĂ©rzĂ©kennyĂ© vĂĄlik, ezĂ©rt minden tovĂĄbbi kemikĂĄlia erƑsebb mĂ©rgezƑ hatĂĄst fejthet ki. đŸš« Szteroidok Ă©s nem-szteroid gyulladĂĄscsökkentƑk (NSAID-ok) – tapasztalatok alapjĂĄn nem enyhĂ­tik a fĂĄjdalmat, viszont tovĂĄbb rontjĂĄk az ĂĄllapotot, fokozzĂĄk a mellĂ©khatĂĄsokat Ă©s a mĂ©rgezĂ©st. đŸ§Ș A Dr. Pieper könyvĂ©ben is hangsĂșlyozott jelensĂ©g: ezek a gyĂłgyszerek nem mƱködnek megfelelƑen FQ-kĂĄrosultaknĂĄl, mert a sejtszintƱ kĂĄrosodĂĄs mĂĄs mechanizmusokon alapul. 👉 EzĂ©rt nem szabad szteroidot Ă©s NSAID-ot felĂ­rni FQ-betegeknek, mert többet ĂĄrtanak, mint hasznĂĄlnak. 💉 Kontrasztanyagok – szigorĂșan kerĂŒlendƑk, mert az FQ-kĂĄrosult szervezetet tovĂĄbbi mĂ©rgezĂ©s . Nemcsak FQ-betegeknĂ©l veszĂ©lyes, hanem egĂ©szsĂ©ges embereknĂ©l sem ajĂĄnlott, de az FQ-kĂĄrosultaknĂĄl kĂŒlönösen sĂșlyos következmĂ©nyekkel jĂĄrhat.

EzĂ©rt sajnos nem ritka, hogy a betegek 2, 4, 6 vagy 10 Ă©vnyi kĂŒzdelem, tehetetlensĂ©g , fizikai fajdalomutĂĄn elfĂĄradnak , öngyilkossĂĄgot követnek el, vagy eutanĂĄziĂĄt vĂĄlasztjĂĄk. 🧬 Fluorokinolon-kĂĄrosodĂĄs – tapasztalatok Ă©s figyelmeztetĂ©sek 🔮 Több ezer fluorokinolon-kĂĄrosult tapasztalatai alapjĂĄn: ❌ Tilos az intenzĂ­v terhelĂ©s! FutĂĄs đŸš« SĂșlyemelĂ©s đŸ‹ïžâ€â™‚ïž UgrĂĄlĂĄs đŸ€žâ€â™‚ïž Göröngyös Ășton biciklizĂ©s đŸšŽâ€â™‚ïž 👉 MĂ©g akkor is veszĂ©lyes, ha: csökkentek a fĂĄjdalmak, több energiĂĄt Ă©rez, Ășgy tƱnik, hogy a polineuropĂĄtia javult. Ez csalĂłka: a szövetek, csontok, inak tovĂĄbbra is törĂ©kenyek, a test „porcelĂĄntesttĂ©â€ vĂĄlik. âžĄïž Nagyon Ăłvatosan kell bĂĄnni vele, akĂĄr 10 Ă©vvel kĂ©sƑbb is. ⚠ MiĂ©rt nem regenerĂĄlĂłdik a test Ășgy, mint egĂ©szsĂ©gesen? 🔋 Mitokondrium-kĂĄrosodĂĄs – kevesebb energia jut a sejtek javĂ­tĂĄsĂĄra. đŸ§” KollagĂ©ntermelĂ©s zavara – az inak Ă©s szövetek gyengĂ©k, könnyen szakadnak. ⚡ Idegrendszeri kĂĄrosodĂĄs – romlik a sejtek közti kommunikĂĄciĂł. đŸ”„ OxidatĂ­v stressz – folyamatos kĂĄrosodĂĄs, ami akadĂĄlyozza a gyĂłgyulĂĄst. 👉 EzĂ©rt minden Ășjabb sĂ©rĂŒlĂ©s sokkal tartĂłsabb Ă©s maradandĂłbb lehet. đŸƒâ€â™‚ïž MiĂ©rt veszĂ©lyes a futĂĄs Ă©s az intenzĂ­v sport? Egy egĂ©szsĂ©ges ember: ✔ futĂĄs utĂĄn regenerĂĄlĂłdik, az inak Ă©s csontok helyreĂĄllnak. Egy fluorokinolon-kĂĄrosult: ❌ a szövetek Ă©s csontok sĂ©rĂŒltek, gyengĂ©k, ❌ az inak könnyen szakadnak, ❌ a regenerĂĄciĂł lelassult vagy leĂĄllt. 👉 A futĂĄs, ugrĂĄlĂĄs vagy sĂșlyemelĂ©s Ă©letveszĂ©lyes lehet. đŸȘą KötĂ©l pĂ©ldĂĄja az FQ-kĂĄrosodĂĄs megĂ©rtĂ©sĂ©re ✹ KĂ©pzeljĂŒnk el egy erƑs kötelet. Amikor Ășj, feszes, Ă©p szĂĄlakbĂłl ĂĄll, hatalmas terhelĂ©st is kibĂ­r – 👉 ez olyan, mint egy egĂ©szsĂ©ges ember inai Ă©s szövetei. 🌞🌧 Most kĂ©pzeljĂŒk el ugyanezt a kötelet, de Ă©vekig a napon hagytĂĄk, megĂĄzott, kiszĂĄradt, esetleg a moly is megrĂĄgta 🐛, vagy a rozsda kikezdte 🛠. KĂ­vĂŒlrƑl mĂ©g hasonlĂ­t a rĂ©gihez, de a belsƑ szĂĄlak elgyengĂŒltek. ⚠ Ha ezt a kötelet hirtelen meghĂșzzuk, sĂșlyt akasztunk rĂĄ đŸ‹ïž, vagy rĂĄngatni kezdjĂŒk, pillanatok alatt elszakad đŸ’„. 👉 Pontosan Ă­gy mƱködik az FQ-kĂĄrosult test is: kĂ­vĂŒlrƑl akĂĄr egĂ©szsĂ©gesnek lĂĄtszik, de belĂŒl a szövetek, csontok Ă©s inak mĂĄr törĂ©kenyek, ezĂ©rt egy nagyobb terhelĂ©s – futĂĄs 🏃, sĂșlyemelĂ©s đŸ‹ïž, ugrĂĄlĂĄs đŸ€ž – sĂșlyos sĂ©rĂŒlĂ©st okozhat. ✅ Amit szabad: kĂ­mĂ©lƑ mozgĂĄs đŸ§˜â€â™€ïž JĂłga 🏊 ÚszĂĄs (vegyszermentes vĂ­zben!) đŸš¶ KönnyƱ sĂ©ta 🧍 GyĂłgytorna 🌊 FĂŒrdĂ©s Ă©s vĂ­zhasznĂĄlat Csak vegyszermentes vĂ­zben: tĂł, patak, folyĂł, tenger, ĂłceĂĄn. Uszoda esetĂ©n: nĂ©zzĂŒk meg, milyen vegyszereket hasznĂĄlnak! đŸš« Vegyszeres vĂ­zben fĂŒrödni tilos → a bƑrön keresztĂŒl felszĂ­vĂłdnak, mĂ©rgezik a testet. 🍎 TĂĄplĂĄlkozĂĄs ❌ KerĂŒlendƑ: cukor, csokolĂĄdĂ© đŸ« → fokozza a neuropĂĄtiĂĄs fĂĄjdalmat. ❌ KerĂŒlendƑ: csirkehĂșs (sok antibiotikumot tartalmaz). ✅ Ha lehet: antibiotikum-mentes, GMO-mentes hĂșs. ✅ Fluoridmentes fogkrĂ©m. HajfestĂ©k kerĂŒlĂ©se. ✅ TöbbfĂ©le Ă©trend lehet hasznos: 🍋 GyĂŒmölcs- Ă©s zöldsĂ©glevek, lĂ©böjtnapok đŸ„‘ KetogĂ©n diĂ©ta đŸŒ± VegetĂĄriĂĄnus Ă©trend 👉 EgyĂ©nfĂŒggƑ, ki mire reagĂĄl jobban. đŸš« KerĂŒlendƑ anyagok Ă©s eljĂĄrĂĄsok 💊 FĂĄjdalomcsillapĂ­tĂłk (ibuprofen, diclofenac, kontrasztanyagok, stb.) → tovĂĄbbi mĂ©rgezĂ©s. 🎹 HajfestĂ©k, kozmetikai kemikĂĄliĂĄk → felszĂ­vĂłdnak a bƑrön ĂĄt. 🩮 CsontkovĂĄcsolĂĄs → rĂĄngatĂĄs, hĂșzĂĄs, hirtelen mozdulat tilos! ✅ BiztonsĂĄgosabb: gyĂłgymasszƑr. đŸ„ Orvosi hibĂĄk Ă©s problĂ©mĂĄk Az orvosok gyakran: bagatellizĂĄljĂĄk a tĂŒneteket, pszichoszomatikusnak bĂ©lyegzik a beteget, örökre megbĂ©lyegzik pszichiĂĄtriĂĄra kĂŒldik → kĂ©sƑbb minden orvos „mentĂĄlis problĂ©makĂ©nt” kezeli. GyĂłgyszerek: csak gabapentin, Lyrica vagy ENG/MRI → de valĂłdi segĂ­tsĂ©get nem adnak. đŸš« Kontrasztanyagos anyagot fluorokinolon-kĂĄrosultnak szigorĂșan tilos. đŸ§Ÿ AmbulĂĄns lapokon ĂłriĂĄsi hiba, hogy gyakran csak a gyĂłgyszer kereskedelmi nevĂ©t tĂŒntetik fel. 👉 A hatĂłanyagot kellene rögzĂ­teni, mert ugyanaz a hatĂłanyag több nĂ©ven is fut. Ha valaki Ă©rzĂ©keny egy hatĂłanyagra, hiĂĄba kapja mĂĄs nĂ©ven, ugyanĂșgy sĂșlyos reakciĂłt okozhat. ❗ Fontos: a fluorokinolon nem allergiĂĄt okoz, hanem toxikus mĂ©rgezĂ©st. 📉 GyĂłgyulĂĄs esĂ©lyei (Stefan Pieper szerint) DNS- Ă©s mitokondriĂĄlis kĂĄrosodĂĄs → teljes gyĂłgyulĂĄs ritka.

Az EgyesĂŒlt Államokban a fluorokinolonok dobozĂĄn mĂĄr jĂłl lĂĄthatĂł figyelmeztetĂ©s szerepel, miszerint ez egy veszĂ©lyes antibiotikum, amely sĂșlyos Ă©s tartĂłs kĂĄrosodĂĄst okozhat. Emellett fluorokinolon-kĂĄrosodĂĄsnak mĂĄr van hivatalos kĂłdja, tehĂĄt betegsĂ©gkĂ©nt elismert ĂĄllapot. ICD-10 kĂłdok fluorokinolon tĂĄrsulĂĄsĂș mellĂ©khatĂĄsokhoz – AmerikĂĄban Jelenleg van Ă©rvĂ©nyben egy ICD-10-CM kĂłd a fluorokinolonhoz köthetƑ antibiotikumok rendszerszintƱ mellĂ©khatĂĄsaira. T36.8X5A: Adverse effect of other systemic antibiotics, initial encounter (MĂĄs szisztĂ©mĂĄs antibiotikumok nem anafilaxiĂĄs mellĂ©khatĂĄsa – kezdeti ellĂĄtĂĄs) KrĂłnikus vagy maradvĂĄnytĂŒnetkĂ©nt felmerĂŒlƑ esetekre lĂ©tezik a folytatĂłlagos kĂłd: T36.8X5S: Adverse effect of other systemic antibiotics, sequela (SzisztĂ©mĂĄs antibiotikumok utĂĄni maradvĂĄny- vagy kĂ©sƑi mellĂ©khatĂĄs) Ezzel szemben MagyarorszĂĄgon nincs semmifĂ©le hivatalos elismerĂ©s, nincsen diagnosztikai kĂłd, Ă©s a gyĂłgyszerek dobozĂĄn sincs figyelmeztetĂ©s – mintha a problĂ©ma nem is lĂ©tezne. ⚠ TovĂĄbbi problĂ©ma a dokumentĂĄlĂĄsban: Az ambulĂĄns lapokon az orvosok gyakran nem a hatĂłanyagot, hanem csak a gyĂłgyszer kereskedelmi nevĂ©t Ă­rjĂĄk fel. Ez azĂ©rt veszĂ©lyes, mert: ugyanaz a hatĂłanyag több kĂŒlönbözƑ gyĂłgyszer nĂ©ven is forgalomban van, ha a beteg egy adott hatĂłanyagra allergiĂĄs, akkor hiĂĄba mĂĄs nĂ©ven kapja meg, ugyanĂșgy sĂșlyos reakciĂłt okozhat, Ă­gy könnyen elƑfordulhat, hogy a beteg ismĂ©t ki van tĂ©ve annak a szernek, ami mĂĄr korĂĄbban kĂĄrosĂ­totta. 👉 EzĂ©rt nagyon fontos lenne, hogy mindig a hatĂłanyagot tĂŒntessĂ©k fel, ne csak a gyĂłgyszer fantĂĄzianevĂ©t. ⚠ Fontos tisztĂĄzni az orvosok szĂĄmĂĄra: A fluorokinolonok nem egyszerƱ allergiĂĄs reakciĂłt vĂĄltanak ki, hanem toxikus mĂ©rgezĂ©st okoznak a szervezetben. Ez alapvetƑ kĂŒlönbsĂ©g: Egy allergia esetĂ©ben a szervezet immunrendszere tĂșlreagĂĄl egy anyagot, Ă©s ha elkerĂŒljĂŒk azt az allergĂ©nt, a beteg ĂĄltalĂĄban tĂŒnetmentes marad. A FQ viszont sejtszinten mĂ©rgezi a testet, roncsolja a mitokondriumokat, idegeket, inakat, csontokat Ă©s kötƑszöveteket. EzĂ©rt a kĂĄrosodĂĄs maradandĂł lehet, Ă©s Ășjra elƑjöhet akkor is, ha a beteg mĂĄr nem szedi a gyĂłgyszert. 👉 Nagyon fontos, hogy az orvosok ne Ășgy tekintsenek rĂĄ, mint egy „egyszerƱ gyĂłgyszerallergiĂĄra”, hanem mint toxikus mĂ©rgezĂ©sre, amely tartĂłs egĂ©szsĂ©gkĂĄrosodĂĄst okozhat. GyĂłgyulĂĄs esĂ©lyei fluorokinolon-kĂĄrosodĂĄs utĂĄn Stefan Pieper könyve hangsĂșlyozza, hogy a FQ DNS-kĂĄrosĂ­tĂĄst Ă©s mitokondriĂĄlis kĂĄrosodĂĄst okoznak. Ez alapvetƑen azt jelenti, hogy a sejtek mƱködĂ©se tartĂłsan sĂ©rĂŒl. A szerzƑ szerint teljes gyĂłgyulĂĄs nagyon ritka, inkĂĄbb rĂ©szleges javulĂĄsrĂłl lehet beszĂ©lni. Sok beteg Ă©vek mĂșltĂĄn is szenved tĂŒnetektƑl (idegi fĂĄjdalmak, Ă­nsĂ©rĂŒlĂ©sek, kimerĂŒltsĂ©g, szĂ­v- Ă©s emĂ©sztĂ©si problĂ©mĂĄk). Az adatok szerint a betegek egy kisebb rĂ©sze tapasztal enyhĂŒlĂ©st Ă©letmĂłdvĂĄltĂĄssal, antioxidĂĄns terĂĄpiĂĄval, diĂ©tĂĄval, de a maradandĂł kĂĄrosodĂĄs gyakori. A könyvben idĂ©zett megfigyelĂ©sek alapjĂĄn! a betegek kb. 10%-a javul valamennyit, de teljes felĂ©pĂŒlĂ©s gyakorlatilag nem fordul elƑ. Lelki Ă©s Ă©letminƑsĂ©gi következmĂ©nyek A FQ-kĂĄrosodĂĄs nem csupĂĄn testi problĂ©ma, hanem az egĂ©sz Ă©letet darabokra töri. Munkahely elvesztĂ©se – a fizikai munkĂĄt sokan mĂĄr nem tudjĂĄk ellĂĄtni, Ă­gy munkanĂ©lkĂŒlivĂ© vĂĄlnak. Kapcsolatok szĂ©thullĂĄsa – sok betegnĂ©l elƑfordul, hogy a pĂĄrjuk elhagyja Ƒket, mert mĂĄr nem tudnak teljes Ă©letet Ă©lni egyĂŒtt. TĂĄrsadalmi elszigetelƑdĂ©s – a folyamatos fĂĄjdalmak Ă©s az orvosi segĂ­tsĂ©g hiĂĄnya miatt a betegek Ă©lettere beszƱkĂŒl. MozgĂĄshiĂĄny Ă©s sorvadĂĄs – a sĂșlyos ĂĄllapot miatt sokan ĂĄgyhoz kötöttek lesznek, ami tovĂĄbbi izomsorvadĂĄshoz Ă©s romlĂĄshoz vezet. MegalĂĄztatĂĄs az orvosok rĂ©szĂ©rƑl – sokszor hĂŒlyĂ©nek, bekĂ©pzeltnek vagy pszichiĂĄtriai esetnek bĂ©lyegzik a kĂĄrosultakat, ami tovĂĄbb mĂ©lyĂ­ti a lelki terhet. Az ĂĄllandĂł, Ă©vtizedeken ĂĄt tartĂł fĂĄjdalmak miatt sokan vĂ©gsƑ kĂ©tsĂ©gbeesĂ©sbe kerĂŒlnek. Ha valaki 5–10 Ă©ven ĂĄt minden nap kĂŒzd, hogy meggyĂłgyuljon, Ă©s nem tud, az nem elmebeteg. A döntĂ©seik mögött a fĂĄjdalom, a tehetetlensĂ©g Ă©s a kilĂĄtĂĄstalansĂĄg ĂĄll – nem pszichiĂĄtriai betegsĂ©g.

👉 És ami nagyon fontos: ha egy orvos rĂĄnĂ©z egy ilyen betegre, gyakran nem lĂĄt rajta semmit, mert ez a kĂĄrosodĂĄs többnyire nem kĂ­vĂŒlrƑl lĂĄthatĂł. BelĂŒl zajlik, sejtszinten, ezĂ©rt kĂŒlönösen veszĂ©lyes Ă©s fĂ©lreĂ©rthetƑ. Ha olyan ĂĄllapotban vagyunk, hogy el tudunk menni fĂŒrdeni, akkor mindenkĂ©ppen olyan helyet kell vĂĄlasztani, ahol nincs vegyszer a vĂ­zben. Ilyen lehet a tĂł, patak, folyĂł, sĂłs tenger vagy ĂłceĂĄn. Ha mĂ©gis uszodĂĄba mennĂ©nk, nagyon fontos, hogy utĂĄnanĂ©zzĂŒnk, milyen vegyszereket raknak a vĂ­zbe, mert a szervezet hiperĂ©rzĂ©kenyen reagĂĄlhat ezekre. Az Ă©tkezĂ©s tekintetĂ©ben nincs mindenkire egyformĂĄn bevĂĄlĂł mĂłdszer. Vannak, akiknek a gyĂŒmölcs- vagy zöldsĂ©gkĂșrĂĄk segĂ­tenek a fĂĄjdalmak csökkentĂ©sĂ©ben, mĂĄsok lĂ©böjtnapokat tartanak. Megint mĂĄsoknak a ketogĂ©n diĂ©ta vĂĄlik be, vagy Ă©ppen a vegetĂĄriĂĄnus Ă©trend. Nagyon fontos azonban, hogy a cukrot kerĂŒlni kell, fƑleg ha polineuropĂĄtiĂĄs tĂŒneteink vannak, mert a cukor erƑsen fokozza a neuropĂĄtiĂĄs fĂĄjdalmakat. Sok beteg tapasztalata, hogy akĂĄr egy darab csokolĂĄdĂ© is Ă©rezhetƑen felerƑsĂ­ti a fĂĄjdalmakat. KerĂŒlni kell minden olyan anyagot, ami a bƑrön keresztĂŒl felszĂ­vĂłdhat. EzĂ©rt nem ajĂĄnlott hajfestĂ©ket hasznĂĄlni, mert a kemikĂĄliĂĄk bejutnak a szervezetbe. A csontkovĂĄcsolĂĄs kĂŒlönösen veszĂ©lyes fluorokinolon-kĂĄrosultaknĂĄl, mert a csontok, inak Ă©s szövetek törĂ©kenyek. Ha valaki mĂ©gis elmegy csontkovĂĄcshoz, mindenkĂ©ppen figyelmeztesse, hogy rĂĄngatĂĄs, erƑs hĂșzĂĄs, hirtelen mozdulat tilos. BiztonsĂĄgosabb inkĂĄbb gyĂłgymasszƑrhöz menni, mert a masszĂĄzs nem okoz olyan mĂ©rtĂ©kƱ fizikai traumĂĄt, mint a csontkovĂĄcsolĂĄs. Orvosi felelƑtlensĂ©g Ă©s szabĂĄlyozĂĄsi problĂ©mĂĄk fluorokinolonokkal kapcsolatban Sajnos a tapasztalat az, hogy az orvosok többsĂ©ge bagatellizĂĄlja a fluorokinolon-kĂĄrosodĂĄsokat. A betegek gyakran megkapjĂĄk a „bekĂ©pzelt” vagy „paranoid” jelzƑt, Ă©s sokszor pszichoszomatikusnak bĂ©lyegzik Ƒket – vagyis azt ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy lelki problĂ©mĂĄik okozzĂĄk a fizikai tĂŒneteiket. A valĂłsĂĄgban azonban a fluorokinolon-kĂĄrosultak nem kapnak Ă©rdemi segĂ­tsĂ©get az orvosoktĂłl. MagyarorszĂĄgon ĂĄltalĂĄban csak gabapentint vagy Lyrica-t (pregabalin) Ă­rnak fel, esetleg elkĂŒldik az embert ENG-vizsgĂĄlatra, MR-ire. de ezen tĂșlmenƑen valĂłdi terĂĄpiĂĄs lehetƑsĂ©get nem kĂ­nĂĄlnak. KĂŒlföldön sem sokkal jobb a helyzet. Kontrasztanyagot adni fluorkiononkĂĄrosultnak szigorĂșan tilos , de egĂ©szsĂ©ges embernek se ajĂĄnlott. SĂșlyos problĂ©ma, hogy ha egy orvos pszichiĂĄtriai vizsgĂĄlatot javasol, Ă©s ezt leĂ­rja a dokumentĂĄciĂłban, akkor a kĂ©sƑbbi orvosok is aszerint kezelik a beteget, mintha mentĂĄlis problĂ©mĂĄja lenne. Ez komoly megalĂĄztatĂĄst jelent, Ă©s eltereli a figyelmet a valĂłs testi kĂĄrosodĂĄsokrĂłl. Az orvosok többsĂ©gĂ©nek nincs tudĂĄsa arrĂłl, hogy a fluorokinolonok milyen mĂ©rtĂ©kƱ Ă©s milyen tĂ­pusĂș kĂĄrokat kĂ©pesek okozni. Csak ritkĂĄn talĂĄlni olyan orvost, aki elismeri, hogy valĂłban lĂ©tezik Ă©s komoly problĂ©ma ez a gyĂłgyszercsoport. Az egyik legsĂșlyosabb problĂ©ma, hogy az orvosok sokszor kĂŒlönbözƑkĂ©nt kezelik a ciprofloxacint Ă©s a levofloxacint, pedig ezek valĂłjĂĄban egy kaptafĂĄra Ă©pĂŒlƑ fluorokinolonok. Ha valaki Ă©rzĂ©keny az egyikre, semmikĂ©pp sem szabad felĂ­rni a mĂĄsikat sem – mĂ©gis elƑfordul, hogy Ă­gy tesznek. TovĂĄbbi gond, hogy a fluorokinolonok felĂ­rĂĄsa az esetek körĂŒlbelĂŒl 88%-ĂĄban teljesen indokolatlan. Ez azt jelenti, hogy 100 orvosbĂłl 88 feleslegesen Ă­rja fel ezt a rendkĂ­vĂŒl kockĂĄzatos antibiotikumot. MagyarorszĂĄgon 2019 ĂĄprilisa Ăłta szigorĂș szabĂĄlyozĂĄs van Ă©rvĂ©nyben, miszerint fluorokinolont csak kivĂ©teles esetekben szabad felĂ­rni. Ennek ellenĂ©re az orvosok döntƑ többsĂ©ge nincs tisztĂĄban ezzel a szigorĂ­tĂĄssal, Ă©s sokan mĂ©g mindig Ășgy kezelik, mintha „cukorkĂĄt” lehetne osztogatni. Pedig a fluorokinolonok a legmagasabb rokkantsĂĄgi kockĂĄzattal rendelkezƑ antibiotikumok közĂ© tartoznak. MƱtĂ©tek sorĂĄn, illetve mƱtĂ©tek utĂĄn sem szabadna automatikusan fluorokinolont adni, csak akkor, ha valĂłban nincs mĂĄs lehetƑsĂ©g, Ă©s a beteg ĂĄllapota Ă©letveszĂ©lyes. ValĂłjĂĄban azonban szĂĄmos mĂĄs antibiotikum ĂĄll rendelkezĂ©sre, amelyek biztonsĂĄgosabb alternatĂ­vĂĄk lennĂ©nek. FigyelmeztetĂ©sek Ă©s hivatalos elismerĂ©s

Több ezer fluorokinolon-kĂĄrosult tapasztalatai. Nagyon fontos, hogy tilos futni, sĂșlyokat emelni nem szabad, ugrabugrĂĄlni egy helyben. TehĂĄt intenzĂ­v terhelĂ©s tilos. Ha valaki elƑzƑleg, ugye, mĂ©g akkor is, ha jĂłl Ă©rezzĂŒk magunkat, esetleg csökkentek a fĂĄjdalmaink, több energiĂĄt Ă©rzĂŒnk, akkor se szabad ugrabugrĂĄlni, mert az inak, szövetek, csontok a fluorokinolon hatĂĄsa miatt törĂ©kennyĂ© vĂĄltak, Ă©s nagyon könnyen megsĂ©rĂŒlhet a test. És ha valaki Ășgy Ă©rzi, hogy a polineuropĂĄtiĂĄbĂłl is kigyĂłgyult, Ă©s jobban van, akkor is csalĂłka, nem szabad ugrabugrĂĄlni. AttĂłl, hogy nincsen fĂĄjdalom, a szövetek nem gyĂłgyultak meg teljesen. Ez egy nagyon becsapĂłs ĂĄllapot, Ă©s könnyen vezethet Ășjabb sĂ©rĂŒlĂ©shez. A fluorokinolon csinĂĄl egy „porcelĂĄntestet”, ezt jĂł volna, ha az orvosok megĂ©rtenĂ©k, Ă©s figyelembe vennĂ©k, Ă©s ezĂ©rt nagyon-nagyon Ăłvatosan kell vele bĂĄnni, mĂ©g akĂĄr tĂ­z Ă©v mĂșlva is. Ezt azĂ©rt tartom fontosnak elmondani, mert nagyon sok fluorokinolon-kĂĄrosult Ășgy Ă©rzi, hogy jobban van. Elmegy konditerembe, elkezdi a sĂșlyok emelĂ©sĂ©t, vagy elkezd futni , ami tovĂĄbbi roncsolast hozhat lĂ©tre. Ha Ășjabb kĂĄrosodĂĄs Ă©ri a fluorokinolon-kĂĄrosult testet, az nem fog olyan gyorsan Ă©s olyan mĂ©rtĂ©kben regenerĂĄlĂłdni – ha egyĂĄltalĂĄn kĂ©pes lesz rĂĄ –, mint egy egĂ©szsĂ©ges test. 👉 Ennek oka, hogy: A fluorokinolonok tartĂłsan kĂĄrosĂ­tjĂĄk a mitokondriumokat (a sejtek energiatermelƑ központjĂĄt). EzĂ©rt minden gyĂłgyulĂĄsi folyamat lassabb, mert nincs elĂ©g energia a sejtek javĂ­tĂĄsĂĄra. Az inakban Ă©s szövetekben kĂĄrosodik a kollagĂ©nkĂ©pzĂ©s, Ă­gy a sĂ©rĂŒlĂ©sek kijavĂ­tĂĄsa sokkal nehezebb. Az idegrendszeri kĂĄrosodĂĄsok (pl. polineuropĂĄtia) miatt a sejtek közti kommunikĂĄciĂł is romlik, ezĂ©rt a regenerĂĄciĂłs folyamatok nem összehangoltak. A szervezet gyakran oxidatĂ­v stressz ĂĄllapotĂĄban marad, ami folyamatosan Ășjabb kĂĄrosodĂĄsokat okoz Ă©s akadĂĄlyozza a gyĂłgyulĂĄst. EzĂ©rt a fluorokinolon-kĂĄrosodott test sokkal sebezhetƑbb, Ă©s minden Ășjabb sĂ©rĂŒlĂ©s tartĂłsabb, maradandĂłbb következmĂ©nyekkel jĂĄrhat. MiĂ©rt veszĂ©lyes a futĂĄs Ă©s az intenzĂ­v terhelĂ©s fluorokinolon-kĂĄrosultaknĂĄl? Egy egĂ©szsĂ©ges ember futĂĄs közben termĂ©szetes mĂłdon terheli az inakat, izmokat, csontokat. Az egĂ©szsĂ©ges szervezet kĂ©pes regenerĂĄlĂłdni a terhelĂ©s utĂĄn, mert a sejtek, a kollagĂ©ntermelĂ©s Ă©s a szövetek mƱködĂ©se Ă©p. Egy fluorokinolon-kĂĄrosult szervezetben azonban mĂĄs a helyzet: A szövetek sĂ©rĂŒltek – az inak, izmok, kötƑszövetek gyengĂ©bbek, a kollagĂ©ntermelĂ©s kĂĄrosodott. A csontok törĂ©kenyebbek – a sejtek ĂĄsvĂĄnyianyag-hĂĄztartĂĄsa felborult, emiatt kisebb terhelĂ©sre is repedĂ©sek, törĂ©sek jöhetnek lĂ©tre. Az inak Ă©s izmok könnyebben szakadnak – a kĂĄrosodott sejtek nem tudjĂĄk helyreĂĄllĂ­tani a szövetet, ezĂ©rt a futĂĄs vagy ugrĂĄlĂĄs szinte azonnali sĂ©rĂŒlĂ©shez vezethet. A sejtek regenerĂĄciĂłja lelassult – a mitokondriĂĄlis Ă©s DNS-kĂĄrosodĂĄs miatt a test nem kĂ©pes ugyanĂșgy helyreĂĄllĂ­tani magĂĄt, mint egy egĂ©szsĂ©ges embernĂ©l. 👉 EzĂ©rt fluorokinolon-kĂĄrosultaknĂĄl a futĂĄs, nagy sĂșlyok emelĂ©se, hirtelen mozdulatok vagy intenzĂ­v sport nemcsak kockĂĄzatos, hanem Ă©letveszĂ©lyes is lehet az inak, izmok Ă©s csontok ĂĄllapota miatt. Amit szabad: kĂ­mĂ©lƑ mozgĂĄs – jĂłga, gyĂłgytorna, ĂșszĂĄs, vagy könnyƱ sĂ©ta, mindig fokozott ĂłvatossĂĄggal. KĂ©pzeljĂŒnk el egy erƑs kötelet: amikor Ășj, feszes Ă©s Ă©p szĂĄlakbĂłl ĂĄll, nagy terhelĂ©st is kibĂ­r. Ez olyan, mint egy egĂ©szsĂ©ges ember inai Ă©s szövetei – futĂĄs, ugrĂĄs, sĂșlyemelĂ©s közben is rugalmasak, Ă©s utĂĄna helyreĂĄllnak. Most kĂ©pzeljĂŒk el ugyanezt a kötelet, de mĂĄr Ă©vekig a napon volt, megĂĄzott, kiszĂĄradt, esetleg meg is rĂĄgta a moly vagy megcsĂ­pte a rozsda. KĂ­vĂŒlrƑl mĂ©g hasonlĂ­t a rĂ©gihez, de a szĂĄlak belĂŒl elgyengĂŒltek. Ha ilyet hirtelen meghĂșzunk, rĂĄakasztunk egy sĂșlyt, vagy elkezdjĂŒk rĂĄngatni, pillanatok alatt elszakad. Pontosan ez törtĂ©nik a fluorokinolon-kĂĄrosult testĂ©ben: kĂ­vĂŒlrƑl Ășgy tƱnhet, hogy jobban van, mert mĂĄr nincs ĂĄllandĂł fĂĄjdalma, de belĂŒl a szövetek, csontok Ă©s inak mĂĄr nem olyan erƑsek, mint rĂ©gen, ezĂ©rt bĂĄrmilyen nagyobb terhelĂ©s – futĂĄs, ugrĂĄlĂĄs, sĂșlyemelĂ©s – sĂ©rĂŒlĂ©st, szakadĂĄst okozhat.

Úgy tudom kĂŒlföldre menekĂŒlt

A Big Pharma gonosz jĂĄtĂ©kkönyve Colin Taufer jĂșlius 10-Ă©n Stewart Dolin, egy boldog, humoros, szeretƑ, jĂłmĂłdĂș, odaadĂł fĂ©rj Ă©s apa elkezdte szedni a Paxilt, ahogy azt a pszichiĂĄtere felĂ­rta neki. Hat nappal kĂ©sƑbb, a dĂ©lutĂĄn közepĂ©n leugrott egy metrĂłperonrĂłl egy közeledƑ vonat elĂ©. Hogyan mĂ©rgezik a vilĂĄg legnagyobb gyĂłgyszerterjesztƑi az embereket profitĂ©rt, Ă©s hogyan ĂșsszĂĄk meg mindezt? Csak kĂ©rdezzĂŒk meg a GlaxoSmithKline-t, a „Big Pharma” nĂ©ven ismert gyĂłgyszeripari kartell egyik legnagyobb szereplƑjĂ©t. A GSK tökĂ©lyre fejlesztette azt a mĂłdszert, amellyel az ĂĄltaluk veszĂ©lyesnek Ă©s halĂĄlosnak ismert gyĂłgyszerekbƑl dollĂĄrmilliĂĄrdos profitot termelnek. Az 1990-es Ă©vek Ăłta a kedvezƑtlen tanulmĂĄnyok, költsĂ©ges perek Ă©s szĂĄmtalan öngyilkossĂĄg ellenĂ©re a Paxil hatalmas bevĂ©telt hozott a GSK-nak. Hogyan csinĂĄltĂĄk? ElnĂ©mĂ­tottak egy FDA-s gyĂłgyszerbiztonsĂĄgi tisztviselƑt, Dr. Andrew Mosholdert, aki több olyan tanulmĂĄnyrĂłl tudott, amelyek arra utaltak, hogy az antidepresszĂĄnsok, pĂ©ldĂĄul a Paxil, növelik az öngyilkossĂĄgi gondolatok, öngyilkossĂĄgi kĂ­sĂ©rletek Ă©s öngyilkossĂĄgok szĂĄmĂĄt. Az FDA egyik tanĂĄcsadĂł ĂŒlĂ©sĂ©n kellett volna bemutatnia az eredmĂ©nyeit, de felettesei ezt megtiltottĂĄk neki. A Paxil klinikai vizsgĂĄlatai sorĂĄn huszonhĂĄrman követtek el öngyilkossĂĄgot, negyvenen pedig öngyilkossĂĄgot kĂ­sĂ©reltek meg. Olyan kutatĂĄsokat finanszĂ­roztak, amelyek a Paxil FDA-engedĂ©lyĂ©nek megszerzĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges eredmĂ©nyeket produkĂĄltĂĄk. Ezt „finanszĂ­rozĂĄsi hatĂĄsnak” nevezik, Ă©s a szerzƑ szerint ez az adatgyƱjtĂ©st Ă©s az eredmĂ©nyek Ă©rtelmezĂ©sĂ©t a kedvezƑtlen eredmĂ©nyektƑl elfelĂ© torzĂ­thatja. SegĂ­tettek ĂĄtdolgozni a pszichiĂĄterek „bibliĂĄjĂĄt”, a DSM-et, vagyis a MentĂĄlis zavarok diagnosztikai Ă©s statisztikai kĂ©zikönyvĂ©t. A szerzƑ ĂĄllĂ­tĂĄsa szerint a depressziĂłhoz hasonlĂł mentĂĄlis betegsĂ©gek diagnosztikai kritĂ©riumait mĂłdosĂ­tĂł DSM-bizottsĂĄg tagjai mind pĂ©nzĂŒgyi kapcsolatban ĂĄlltak a Big PharmĂĄval. FelbĂ©reltek egy Sally K. Laden nevƱ szellemĂ­rĂłt, hogy 1400 oldalnyi kedvezƑtlen Ă©s terhelƑ sajĂĄt kutatĂĄsukat egy olyan „kifehĂ©rĂ­tett” tanulmĂĄnnyĂĄ alakĂ­tsa, amely csak pozitĂ­v adatokat tartalmazott. A jelentĂ©s szerzƑikĂ©nt a pszichiĂĄtria nĂ©hĂĄny legismertebb nevĂ©t tĂŒntettĂ©k fel. FelbĂ©reltĂ©k a Cohn and Wolfe PR-ĂŒgynöksĂ©get is, hogy olyan ĂĄllĂ­tĂĄsokat terjesszen, amelyek a Paxil „FIGYELEMRE MÉLTÓ hatĂ©konysĂĄgĂĄt Ă©s biztonsĂĄgossĂĄgĂĄt” hangsĂșlyoztĂĄk a serdĂŒlƑkori depressziĂł kezelĂ©sĂ©ben, annak ellenĂ©re, hogy a tanulmĂĄnyok szerint az antidepresszĂĄnst kapĂł gyermekeknĂ©l közel kĂ©tszer akkora volt az öngyilkossĂĄgi hajlam kialakulĂĄsĂĄnak esĂ©lye, mint a placebĂłt kapĂłknĂĄl. Több milliĂł dollĂĄrnyi ingyenes reklĂĄmhoz jutottak egy gondosan megfogalmazott Newsweek-cĂ­mlapsztorin keresztĂŒl, amely a Paxilt Ă©s mĂĄs antidepresszĂĄnsokat nĂ©pszerƱsĂ­tette a tinĂ©dzserkori depressziĂł kezelĂ©sĂ©re, Ă©s a kamaszkori szorongĂĄst olyan mentĂĄlis betegsĂ©ggĂ© alakĂ­totta, amelyet egy „kĂ©miai egyensĂșlyhiĂĄny” okoz, Ă©s amelyet csak antidepresszĂĄnsokkal lehet kezelni. JĂłl ismert akadĂ©miai pszichiĂĄtereknek, pĂ©ldĂĄul Charles Nemeroffnak több szĂĄzezer dollĂĄrt fizettek azĂ©rt, hogy szerte az orszĂĄgban utazzanak, Ă©s elegĂĄns Ă©ttermekben elƑadĂĄsokat tartsanak orvosoknak a PaxilrĂłl. Az orszĂĄg legjobb ĂŒgyvĂ©deit alkalmaztĂĄk, hogy kivĂ©djĂ©k a Paxillal kapcsolatos szĂĄmos termĂ©kfelelƑssĂ©gi pert. Andrew Bayman Ă©s Todd Davis ĂŒgyvĂ©dek kĂ©pviseltĂ©k a GSK-t Stewart Dolin jogellenes halĂĄlĂĄval kapcsolatos perĂ©ben, amely 2017-ben kerĂŒlt tĂĄrgyalĂĄsra. „Így Ășssza meg a Big Pharma a gyilkossĂĄgot, miközben közben pĂ©nzĂŒgyileg is hatalmasat kaszĂĄl.”