en
Feedback
OLTAS - KOVACS MAGDOLNA JULIA

OLTAS - KOVACS MAGDOLNA JULIA

Open in Telegram

Show more
The country is not specifiedThe category is not specified
267
Subscribers
No data24 hours
+17 days
+2230 days
Posts Archive
„Ha orvos csinálja: terápia. Ha te: emberölés.” „Ugyanaz a tett — fehér köpenyben kezelés, civilként bűncselekmény.” „Ha pszichiáter csinálja, gyógyításnak hívják. Ha más, akkor börtön jár érte.” „450 volt az agyadon: orvosnál terápia, máshol kínzás.” „Az áram ugyanaz. Csak a köpeny változik.” Ez az eljárás az úgynevezett: Electroconvulsive therapy magyarul: elektrosokk-terápia vagy elektrokonvulzív terápia (ECT). Régebben sokkal durvább formában alkalmazták, altatás és izomlazító nélkül is. Ma modern kórházi környezetben általában altatásban végzik, kontrollált elektromos impulzusokkal. Lehetséges mellékhatások és károk: memóriazavar, rövid távú emlékezetkiesés, koncentrációs problémák, zavartság, fejfájás, izomfájdalom, ritkán tartós memóriavesztés, pszichés trauma, ritkán szívritmuszavar vagy egyéb szövődmény. Az ECT-t ma főleg: súlyos depresszió, katatónia, gyógyszerre nem reagáló pszichiátriai állapotok esetén használják. A módszer nagyon vitatott: egyes pszichiáterek szerint bizonyos súlyos esetekben életmentő lehet, kritikusai szerint memória- és személyiségkárosodást okozhat, illetve történelmileg sok visszaélés kapcsolódik hozz

Milyen indokokat használnak a gyakorlatban? 2018-ban egy 13 éves lányt egy kansasi kórházban öt napon keresztül ismételten köpésgátló zsákkal és lefogással korlátoztak. Nem volt erőszakos bűnöző. Nem jelentett közbiztonsági veszélyt. Egy gyermek volt egy pszichiátriai intézményben. A második napon egy nővér fontolóra vette a korlátozások megszüntetését — majd mégsem tette, mert a lány a nővér szavai szerint „szemtelenkedett”. Egy gyermeket azért zsákoltak le, mert visszaszólt. A washingtoni Western State Hospitalban egy beteg könyörgött: „Nem köpködök! Nem köpködök!” A nővér válasza: „Nem hiszek magának” — majd ráhúzta a zsákot. Ez nem kezelés. Ez büntetés klinikai köntösbe bújtatva. Miért történik ez továbbra is? Christopher Frueh, a Hawaii Egyetem pszichológiaprofesszora ezt mondta: „A tragédia az, hogy továbbra is félünk a súlyos mentális betegséggel élő emberektől, ezért továbbra is a társadalom peremén tarthatjuk őket. Nincs pénzük vagy erőforrásuk. Nincsenek erős lobbicsoportjaik. Nincsenek erős pénzügyi ösztönzők arra, hogy bárki igazán törődjön velük.” Ez az őszinte válasz. A pszichiátriai betegek könnyen bántalmazhatók, mert nincs erejük. Nincs lobbijuk. Nincs pénzügyi befolyásuk. Amikor egy mentőautó hátuljában lefogás közben meghalnak, a halált balesetnek minősítik, az ügyet eltemetik, az intézmény pedig továbblép. George Kirkham, a Florida State University kriminológiaprofesszora ezt mondta: „Már egyetlen haláleset is túl sok. Mondhatjuk, hogy többen halnak meg lövöldözésekben vagy verésekben, de ezeknek az embereknek a családjai ugyanúgy összetörnek.” A családok összetörnek. Az intézményekre ez nincs hatással. A pszichiátriai rendszer nem a betegeit védi. Saját magát védi. Egyetlen szövetségi ügynökség sem szabályozza a köpésgátló zsákokat. Nincs kötelező képzés. Nincsenek megbízható statisztikák — részben azért, mert az ilyen haláleseteket rendszeresen más lefogási módszerekkel együtt dokumentálják. A halálesetek eltűnnek a papírmunkában. Erik Haak. Austin Hunter Turner. Joseph Jimenez. LaDamonyon Hall. Tim Peters. Jesus Lopez Barcenas. Mondjátok ki a nevüket. Mert a rendszer, amely megölte őket, soha nem fogja.

⚠️Hogyan ölnek embereket a pszichiátrian! ⚠️ A PSZICHIÁTRIAI SZEMÉLYZET ZSÁKOT HÚZOTT A FEJÉRE — ÉS MEGHALT⚠️ Erik Haak 33 éves volt. A wisconsini Winnebago Mental Health Institute nyolc dolgozója a földre szorította hason fekve. Ezután egy hálós zsákot húztak a fejére. Az arca elkékült. Meghalt. A hivatalos halálok: mechanikus fulladás. Ez 2015-ben történt. Semmi nem változott. 2017-ben a 23 éves Austin Hunter Turnert sokkolóval taszították le, majd a rendőrök arccal lefelé egy hordágyhoz kötözték, miközben vér folyt a szájából — és egy köpésgátló zsákot rögzítettek a fejére. Meghalt. 2020-ban a 29 éves Joseph Jimenezt Kaliforniában megbilincselve rögzítették egy hordágyhoz. Köpésgátló zsák került a fejére. Meghalt. 2022-ben Texasban a 47 éves LaDamonyon „DeeDee” Hallt lezsákolták és leszorították szállítás közben. Azt kiabálta: „Meghalok.” Igaza volt. A halálát balesetnek minősítették. Ugyanabban az évben Floridában az 49 éves Tim Peterst paprika spray-vel fújták le, majd nem egy, hanem két köpésgátló zsákot húztak a fejére. Meghalt. 2024-ben Coloradóban a 36 éves Jesus Lopez Barcenast arccal lefelé egy hordágyhoz kötözték, nyugtatót adtak neki, majd zsákot húztak a fejére. Nem reagált többé. Meghalt. Hat ember. Hat pszichiátriai vagy egészségügyi szállítási eset. Hat halál. Mindannyian olyan emberek „gondozása” alatt haltak meg, akiknek az lett volna a feladata, hogy segítsenek rajtuk. Mi az a köpésgátló zsák? Egy hálós zsák, amelyet a fejre húznak, a szájrésznél egy szövetréteggel, amelyet a nyaknál rögzítenek. Úgy tervezték, hogy ha a beteg köp — akkor csak saját magára köp. Az egyik leggyakrabban használt modell, a Tranzport Hood gyártója ezt közvetlenül a saját címkéjén írja: „Figyelem: A Tranzport Hood helytelen használata sérülést vagy halált okozhat. A helytelen használat fulladást, megfulladást vagy saját testnedvekbe való belefulladást eredményezhet.” A gyártó tudja, hogy ölhet. Az intézmények, amelyek használják, tudják, hogy ölhet. És mégis tovább használják. A kockázat megsokszorozódik, amikor a köpésgátló zsákot más kényszerítő eszközökkel kombinálják — arccal lefelé rögzítés, bilincs, nyugtatók, paprika spray. Amikor a beteg saját nyála, nyákja, hányása vagy vére átitatja a szövetréteget, a levegőáramlás elzáródik. Nem tudnak lélegezni. Meghalnak. És a lefogás káoszában ezt senki nem veszi észre, amíg túl késő nem lesz. ⚠️Ki szabályozza ezt? Senki.⚠️ Az FDA nem sorolja a köpésgátló zsákokat orvostechnikai eszközök közé — ami azt jelenti, hogy semmilyen biztonsági szabályozás nem vonatkozik rájuk. Az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma nem szabályozza őket. A Medicare & Medicaid Szolgáltatások Központja nem ír elő képzést a használatukra. Az Amerikai Pszichiátriai Társaságnak nincs hivatalos állásfoglalása róluk. A Joint Commission — az egyik vezető kórházi akkreditációs szervezet — azt mondja: „az adott szervezet dönti el a megfelelő használatot.” Más szóval: minden ügynökség, amelynek lenne hatalma cselekedni, úgy döntött, hogy nem tesz semmit. Dr. Tobias Wasser, egy connecticuti maximális biztonságú pszichiátriai kórház korábbi orvosigazgatója nyersen fogalmazott: „Nincs szabályozás, nincs kutatás, nincs bizonyíték, ami alátámasztaná a használatukat. Megalázó és embertelen, és én soha nem támogatnám.” Egy orvos, aki maximális biztonságú pszichiátriai kórházat vezetett, azt mondja: nincs bizonyíték a köpésgátló zsákok használatának alátámasztására. Ennek ellenére legalább 29 államban használják őket egészségügyi környezetben. Tizenöt állam kifejezetten állami pszichiátriai intézményeiben alkalmazza őket. Kikre húzzák rá? Pszichiátriai betegekre. Mentális krízisben lévő emberekre. Kórházba szállított emberekre. Olyanokra, akik már le vannak fogva, már be vannak nyugtatózva, már tehetetlenek. Egy 25 állam 100 rendőri szervét vizsgáló elemzés szerint mindössze 10 korlátozza a köpésgátló zsák használatát olyan esetekre, amikor az illető ténylegesen köp. Ez azt jelenti, hogy 100-ból 90 rendőri szervnél bármiért — vagy akár ok nélkül is — ráhúzhatják valakire.

Azt mondták nekem, hogy a mammográfia biztonságos, a mammográfia életeket ment, a mammográfia megmenti a melleket. Ebből semmi sem igaz. Fogjuk az egészséges nőt, és körülbelül 20–50 fontnyi nyomást gyakorlunk a mellére, majd besugározzuk. Melyik univerzumban van ennek értelme?

És két professzor nemrég publikált egy tanulmányt, amelyben azt állítják, hogy a megoldás azok számára, akik nem hajlandók együttműködni, egy genetikailag módosított kullancs.

lehetetlen, vagy rendkívül nehéz megfelelően előállítani növényekből. És az elhagyásuk mentális egészségügyi következményei mérhetők. A munkájában idézett tanulmányok azt mutatják, hogy a vegetáriánusoknál 35,2% az esélye a súlyos depresszió kialakulásának, szemben a húsevők 19,1%-ával. Egy 2022-es, 14 000 brazil bevonásával végzett felmérés szerint a vegánok kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek depresszióban – még akkor is, ha ugyanolyan mennyiségű tápanyagot fogyasztanak növényi forrásból. Egy 2020-as metaanalízis, amely 160 000 húsevő és 8500 húskerülő adatait vizsgálta, kimutatta, hogy azok, akik kizárták az étrendjükből a húst, szignifikánsan nagyobb valószínűséggel szenvedtek depresszióban. A betegséget jólétként árulják nekünk. A biofegyver a bozótosban Ha a minden egyes hamis hamburgerben található mikotoxinok nem lennének elegek, itt van ez: a Western Michigan University School of Medicine két professzora publikált egy lektorált cikket a Bioethics folyóiratban, amelyben azt állítják, hogy „erkölcsileg kötelező” genetikailag módosítani a kullancsokat az alfa-gal szindróma – egy állandó állapot, amely az embereket hevesen allergiássá teszi a vörös húsra – terjesztésére. Micsoda? A logikájuk a következő: ha a húsevés erkölcsileg rossz, akkor egy olyan betegség, amely véglegesen megakadályozza, erkölcsileg jó. Akkor miért ne lehetne genetikailag módosítani azt a kullancsot, amely terjeszti és a városokba engedi? Valójában ezt „erkölcsi bioenhanszernek” nevezik. És ami talán a leglélegzetelállítóbb tudományos szofisztika az utóbbi időkben, azt állítják, hogy ez csak „sérti” a testi autonómiát, nem pedig „megsérti” azt – mert egy kullancs csíp meg, ahelyett, hogy egy kormánytisztviselő tartana le. Ez egy valódi különbségtétel egy valódi, lektorált cikkben, amelyet egy valódi orvosi folyóiratban publikáltak. Gondolkozz el ezen egy pillanatra. Nem, ez nem szatíra. Az alfa-gal szindróma már akár 450 000 amerikait is érint , az esetek száma az elmúlt évtizedben százszorosára nőtt . A tünetek közé tartozik az anafilaxia. Nincs rá gyógymód. És egy orvosi egyetem két akadémikusa publikált egy tanulmányt, amelyben azt állították, hogy a kullancs elterjedési területét szándékosan ki kellene terjeszteni a városokra, hogy több embert fertőzzenek meg. Mikor hagyjuk abba, hogy az ilyen tanulmányokat ártalmatlan tudományos gyakorlatokként kezeljük? A Valódi Terv Gates már most is több amerikai termőfölddel rendelkezik, mint bárki más az országban – ezeket a területeket éppen azoknak a növényeknek a termesztésére használják, amelyektől az álélelmiszeripari vállalatai függenek. És miközben megszilárdítja ezt a hatalmat az amerikai földön, egyidejűleg elmélyíti mezőgazdasági kapcsolatait Kínával. 2011 óta a Gates Alapítvány hivatalos partnerségben áll Kína Tudományos és Technológiai Minisztériumával, amely a mezőgazdaságot és az élelmiszerrendszereket fedi le. 2023-ban Pekingbe repült, és a kínai állami médiának azt nyilatkozta, hogy azt tervezi, hogy „megerősíti az együttműködést Kínával a mezőgazdaság terén”. Tavaly alapítványa 600 millió dollárt küldött Kínának . A nagy gyógyszeripari vállalatok által finanszírozott amerikai sajtóban senki sem kérdezte , hogy miért. A Beyond Meat és az Impossible Foods – a általa támogatott vállalatok – egyaránt aktívan Kínát célozzák meg következő jelentős terjeszkedési piacukként. Az az ember, aki átalakítja az amerikaiak étkezési szokásait, birtokolja a földet, amelyen a termés megterem, és kézfogásos megállapodást kötött Pekinggel a következő lépésekről. A WEF éveken át prédikálta, hogy a hamis húsra való áttérés a bolygó megmentéséről szól. Nem az. Arról szól, hogy ellenőrizzük, mit eszünk, ki termeszti, ki profitál belőle, és végül – ha egy orvosi egyetemen néhány akadémikus eléri, amit akar –, hogy a saját testünk egyáltalán hagyja-e, hogy másképp döntsünk. Gates birtokolja a földet. Ő támogatja a termékeket. Megállapodott Pekinggel.

Nem szándékolt következmények: A csalás elleni fellépés Minnesotában az ártatlanokat sújtja Bill Gates nyilvánosan kijelentette, hogy a gazdag nemzeteknek át kellene állniuk a „100 százalékban szintetikus marhahúsra”. Legalább 50 millió dollárt fektetett be az Impossible Foodsba, és aktívan támogatta a Beyond Meatet, a Memphis Meatst és számos más hamis élelmiszeripari vállalatot. A Világgazdasági Fórum éveken át ugyanezt a programot erőltette – kevesebb húst enni, növényi alapú alternatívákat választani, megmenteni a bolygót. Amit sem Gates, sem a WEF nem említett, amikor ezt a víziót próbálta elhitetni velünk, az az, hogy a középpontjában álló termékek gombatoxinokkal vannak tele. Mindegyik. A Food Control folyóiratban ebben a hónapban megjelent, a Parmai Egyetem által vezetett és a Cranfield Egyetem társszerzője által készített tanulmány 212 növényi alapú húspótlót és növényi alapú italt tesztelt az Egyesült Királyság polcairól – hamburgereket, vegán kolbászokat, vegetáriánus csirkedarabokat, zabtejet, mandulatejet, szójatejet. A kutatók 19 különböző mikotoxint teszteltek, amelyek természetesen előforduló mérgező vegyületek, amelyeket gombák termelnek , és amelyek szennyezik a gabonaféléket, hüvelyeseket és magvakat, amelyeket ezeknek a termékeknek az előállításához használnak. Minden egyes termék tartalmazott legalább egy mikotoxint. Sokan többet is. Ezek nem ismeretlen vagy egzotikus termékek voltak – ugyanazok a márkák voltak, amelyek a szupermarketek polcain voltak, és amelyeket a valódi élelmiszerek egészségesebb, etikusabb alternatívájaként forgalmaztak. A mikotoxinok nem enyhe irritációt okoznak. Súlyos esetekben a mikotoxin-expozíció máj- és vesekárosodást, immunszuppressziót és rákot okozhat. És bár a tanulmányban kimutatott szintek a jelenlegi EU-s irányelvek alá estek, ezeket az irányelveket hagyományos élelmiszerekre írták – nem pedig olyan emberekre, akik naponta háromszor növényi alapú termékeket fogyasztanak elsődleges fehérjeforrásként. Ahogy a kutatók dokumentálták, még alacsony szintű mikotoxinok is felhalmozódnak ismételt expozíció esetén. Így valaki, aki a Gates és a WEF által szorgalmazott diétát követi – mindent növényi alapúra, mindig –, minden étkezéssel mikotoxinokat fogyasztana, ami olyan mérgező terhelést halmozna fel, amelyet a szabályozási keret soha nem vett figyelembe, mert senki sem fáradozott azzal, hogy eleve szabványokat határozzon meg ezekre a termékekre. Még egy dolgot nem említ a csomagolás: a mikotoxinok kémiailag stabilak és hőállóak. A főzés nem érinti őket. Bármilyen gombás méreg van is abban a vegán hamburgerben, amikor a serpenyőbe kerül, az akkor is ott van, amikor a tányérra kerül. Mi a helyzet Amerikával? Ez a tanulmány brit termékeket tesztelt. Az amerikai növényi alapú húspiac nagyobb, kevésbé szabályozott, és senki sem végzett még hasonló szisztematikus felmérést. Az FDA nem határozott meg specifikus mikotoxin-határértékeket a növényi alapú húsalternatívákra. Az USDA nem figyeli ezeket. Egy 2022-es szisztematikus áttekintés megállapította, hogy a leggyakoribb növényi alapú alternatívák – szója, csicseriborsó, borsó, seitán – mikotoxin-szennyezettsége „alulkutatott vagy egyáltalán nem vizsgált”. Tekintettel arra, hogy az európai kutatók mit találtak minden egyes tesztelt termékben, az amerikai adatok hiánya nem megnyugtató. Ez csak azt jelenti, hogy nem tudjuk – és valószínűleg nem is akarjuk tudni –, mennyire rossz a helyzet itt. A tudomány, amit eltitkolnak a húsról Miközben Gates és a WEF a hamisított ételeket hirdeti a jövő képében, a Harvardon képzett pszichiáter és táplálkozáskutató, Dr. Georgia Ede huszonöt évet töltött azzal, hogy dokumentálja, mi történik az emberi testtel – és aggyal –, amikor abbahagyjuk a valódi hús fogyasztását. Következtetése egyértelmű: „A hús az egyetlen olyan élelmiszer, amely minden szükséges tápanyagot tartalmaz a megfelelő formájában, és egyben a legbiztonságosabb élelmiszer a vércukorszintünk és az inzulinszintünk szempontjából is.” B12-vitamin, omega-3 zsírsavak, cink, kolin, vas, jód – ezeket a tápanyagokat vagy

Ahogy Amanda Achtman szószóló fogalmazott: „Már az eutanázia felajánlása is megöl egy embert, mert aláássa és megsemmisíti az önbecsülését, az önbecsülését és az értéktudatát.” Ez nem együttérzés. Ez egy üzenet – amelyet klinikai környezetben, fehér köpenyes személy közvetít –, hogy az élet már nem éri meg a fáradságot. Amire a betegeknek szükségük van, az nem egy halálos recept és egy együttérző bólintás. Szükségük van valakire a szobában, aki hajlandó harcolni értük. A HighWire

A betegségekből profitáló rendszernek kevés ösztönzője van a gyógyulásra, és egy olyan rendszernek, amely nem tudja kezelni az emberek életben tartásának költségeit, minden ösztönzője megvan arra, hogy kiutat kínáljon nekik. Ne tévedjünk, a Big Pharma soha nem az emberek gyógyításával foglalkozott – és ezt bárki, aki figyel, már tudja. A beteg emberek ügyfelek. Az egészségesek nem. Tehát amikor az elöregedő népesség elkezd túlterhelni egy olyan egészségügyi rendszert, amelyet soha nem arra terveztek, hogy bárkit is meggyógyítson, a matek gyorsan eldurvul. A MAID nem zavarja meg ezt a matekot. Megoldja. Öltöztessük olyan szavakba, mint az „autonómia” és a „méltóság”, amennyire csak akarjuk – végső soron egy halott beteg olcsó beteg. Olcsó a rendszernek, mármint. Valójában ez a csúszós lejtő nem elmélet, hanem dokumentált minta. A kritikusok évekig figyelmeztettek, hogy a halálos betegek asszisztált öngyilkosságának legalizálása nem korlátozódik a halálos betegekre. És Kanada bebizonyította, hogy igazuk van. A kanadaiak már figyelmeztetik a New York-iakat – akiknek állama csak 2026 februárjában fogadta el a saját törvényét – a jövőre nézve. A Kanadából érkező történetek között szerepelnek olyan betegek beszámolói is, akiknek az egészségügyi dolgozók nem alapos megfontolás után, hanem szinte reflexből ajánlották fel az eutanáziát, akik úgy tűnik, hogy standard lehetőségnek tekintik. Egy nő megosztotta Achtmannal, hogy a MAID-et a családorvosa, egy onkológus, sőt, még a temetkezési vállalat is felvetette. Ott van még az új diagnózisok számának aggasztó terjedése is. Coloradóban az asszisztált öngyilkosságot elkövető betegek száma, akiknek elsődleges állapotát „súlyos fehérje-kalória alultápláltságként” sorolják fel, ami magában foglalhatja a terminális anorexiát is, 2021-ben egy betegről 2024-re 18 betegre nőtt. A HighWire korábban beszámolt egy coloradói betegről, akit állítólag asszisztált öngyilkosságra kényszerítettek egy terminális anorexia diagnózisa után. Ezek nem elszigetelt esetek. Egy mintát képviselnek. Eközben egy közel 100 000 fős megfigyeléses kohorszvizsgálat szerint a hónapokig hátralévő életkilátásokkal rendelkező betegek 37,4 százaléka valójában legalább egy évig él. Oregon saját adatai szerint a MAID-et használó betegek 6%-a már túlélte a hat hónapos terminális prognózisát, mielőtt bevette volna a halálos adagot. A gyógyszer, amely azt mondta nekik, hogy haldokolnak, téves volt. És ebből a hibából nincs visszaút. De ne feledjük, a test a gyógyulásra lett teremtve, a halálra tervezett rendszer pedig a profitra. Egyszerűen fogalmazva. Az emberi test – félelmetesen és csodálatosan megalkotva – figyelemre méltó ellenálló képességgel rendelkezik, ha megkapja, amire valójában szüksége van: megfelelő táplálkozás, pihenés, csökkent méreganyag-terhelés és őszinte gondoskodás. Miriam Lancasternek nem halálos injekcióra volt szüksége. Diagnózisra volt szüksége. Meg is kapta, felépült, és 84 évesen teljes erőbedobással éli az életét. A természet nem hagy cserben minket úgy, ahogy az intézmények teszik. De a természetes gyógyítás infrastruktúrája – funkcionális gyógyászat, táplálkozásterápia, integratív ellátás, közösségi támogatás – szisztematikusan alulfinanszírozott, kigúnyolt és kizárt a biztosítási fedezetből. Mindeközben az élet egyszerű kioltásának lehetősége már 13 államban elérhető, és ez a szám folyamatosan növekszik, gyakran olyan módon, ahogyan a tényleges gyógyító kezeléseket nem. Az együttérzés nyelvezete mögött pénzügyi logika rejlik. Az Asszisztált Öngyilkosság Finanszírozásának Korlátozásáról Szóló Törvény (Asszisztált Öngyilkosság Finanszírozásának Korlátozásáról Szóló Törvény) kizárja a szövetségi biztosítási pénzt a MAID-ből – de a magánbiztosítók semmilyen ilyen szabálynak nem felelnek meg. Tehát ezt tapasztalják az emberek: egy halálos receptet kevés küzdelemmel jóváhagynak. A táplálékkiegészítőket, az integratív ellátást, a kezeléseket, amelyek valójában azt orvosolhatják, hogy valaki miért akar meghalni – ezeket elutasítják.

MAID = Medical Assistance in Dying „orvos által segített halál” „orvosi segítséggel végzett eutanázia” „asszisztált halál” Egy 84 éves nő gyötrő hátfájással ébred. Egy mentőautó a Vancouveri Általános Kórházba szállítja. Ijedt, fájdalmai vannak, és alig ér be a sürgősségire, amikor az első orvos odalép hozzá. Mielőtt bármilyen diagnózist felállítanának. Mielőtt bármilyen kezelési tervet felállítanának. Még mielőtt egy ultrahangot is csinálnának. Az orvos legelső szavai? Egy felajánlás, hogy meghalhat könnyen. Miriam Lancaster története vírusként terjedt – és jogosan. „Az első dolog, amit mondott nekem, az volt, hogy »Szeretném felajánlani neked a SZOBÁLLÁNY szerepét«” – emlékezett vissza Lancaster az EWTN News Nightly-nak adott interjújában. Lancaster, aki gyakorló katolikus volt, visszautasította. Férjének is felajánlották ugyanezt ugyanebben a kórházban három évvel korábban. Ő is visszautasította. Lancaster később felfedezte, hogy egy kis repedés van a keresztcsontjában – egy kezelhető, nem halálos állapot. Mi lett volna, ha igent mondott volna? Ez a kérdés nem költői. Ez az a kérdés, amellyel mindenkinek – Kanadában, és egyre inkább az Egyesült Államokban is – számolnia kell, miközben a Medical Assistance in Dying (MAID) csendesen terjeszkedik Észak-Amerikában. A számok mindent elárulnak. Kanada vezető szerepet játszott az asszisztált halálozás normalizálásában, és a tendencia riasztó. Amanda Achtman, a Canadian Physicians for Life munkatársa szerint Kanadában minden 20. haláleset a MAID következménye – ez a statisztika egy generációval ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Vancouver-szigetet, jegyzi meg, a „világ eutanázia-fővárosának” nevezik. És Kanada, ahol a MAID program mellett a szervadományozás is növekedett , nem áll meg itt. Az ország a tervek szerint kiterjeszti a MAID jogosultságát azokra is, akiknek az egyetlen jogosultsági állapota mentális betegség – ez várhatóan 2027-ben lép hatályba, kivéve, ha sikeres jogi kihívások történnek. Az Egyesült Államokban a törekvés egyre gyorsul. 2026-tól az asszisztált öngyilkosság – amelyet lágyabb kifejezésekkel, például „Orvosi segítségnyújtás haldoklás esetén” vagy „Méltóságteljes halál” néven neveznek át – már 13 államban, valamint Washington D.C.-ben legális: Oregon (1997), Washington (2008), Montana (2009), Vermont (2013), Kalifornia (2015), Colorado (2016), Hawaii (2018), New Jersey (2019), Maine (2019), Új-Mexikó (2021), Delaware (2025), Illinois (2025) és New York (2026). Több mint egy tucat további állam fontolgatja aktívan a jogszabálytervezet bevezetését. Oregon volt a próbatétel helyszíne. Az állam saját „Méltósággal járó halál” adatai azt mutatják, hogy csak 2025-ben 637 beteg kapott halálos gyógyszert. Közülük 400-nál megerősítették, hogy a gyógyszer lenyelése következtében halt meg. Egy oregoni orvos egyetlen naptári év alatt 101 betegnek írt fel halálos gyógyszert. A beteg első kérése és a halála között eltelt átlagos idő mindössze 24 napra csökkent – a két évvel korábbi 39 napról. Mennyi az orvos-beteg kapcsolat átlagos időtartama a recept felírása előtt? Négy hét. Miért választják a betegek ezt a lehetőséget? Az anyagi vonzatok és az, hogy ne legyenek terhek a családjuk számára, csak néhány ok, amiért az emberek a halált választják. Oregon saját adatai nyomon követik a halálos gyógyszereket igénylő betegek által említett életvégi aggályokat. Negyven százalékuk a családra és a gondozókra nehezedő terhet jelölte meg aggályai között. Hat százalék említette a kezelés anyagi vonzatait. Ezek nem szélsőséges esetek. Ezek dokumentált motivációk – és feltárják azt a csendes, rendszerszintű nyomást, amelyről a mainstream közönség senki sem akar beszélni. Ez történik, amikor egy egészségügyi rendszer cserbenhagyja az embereket , amikor a gyógyszerköltségek szándékosan megfizethetetlenek, és amikor a palliatív ellátás alulfinanszírozott és elérhetetlen. Más szóval, amikor a betegeket – különösen az idős betegeket – tehernek érzik, ahelyett, hogy méltóságra és kezelésre méltó emberi lényeknek éreznék magukat.

A felülvizsgálat során olyan cégeket azonosítottak, amelyek manipulálták a szerződéses árakat, felfújták a költségeket, és a felesleges pénzeszközöket álcázott „ügynöki jutalékként” irányították át az iraki minisztériumoknak. Ezeket a kifizetéseket hamisan, jogos díjként vagy marketingköltségként könyvelték el, miközben a vállalatok a megduzzasztott összegeket az ENSZ letéti alapjából szerezték vissza. A Johnson & Johnson emellett 857 387 dollárt fizetett ügynöki jutaléknak álcázott jutalékként, hogy szerződéseket kössön az iraki egészségügyi minisztériummal (Kimadia).” Ezenkívül a Johnson & Johnson 10%-kal felfújta a szerződéses árakat Irakban azzal, hogy a túlárazást „promóciós tevékenységnek” álcázta, és a forrásokat iraki tisztviselőkhöz irányította.⚠️ Továbbá a Novo Nordisk 1,44 millió dollárt fizetett ki, és további 1,32 millió dollárnyi felfújt jutalékot engedélyezett az ilyen vesztegetések célba juttatására. Egy másik, Olaszországban indított ügyben egy meg nem nevezett gyógyszeripari vállalatot vádoltak meg azzal, hogy 144 660 eurót fizetett kenőpénzként a program keretében, de a vádakat később elévülési idő miatt ejtették.⚠️ Jillian Kohler professzor, a tanulmány vezető szerzője nem finomkodott a szavakkal. Azt mondta, a korrupció akadályokat gördít az egészségügyi szolgáltatások elé, rontja az ellátás minőségét, és a legrosszabb esetekben halált is okoz. Ez nem aktivista nyelvezet. Így összegzi a bizonyítékokat a Torontói Egyetem egyik farmakológusa. A Johnson & Johnson 70 millió dollár büntetést fizetett ugyanabban az évben, amikor 65 milliárd dolláros bevételről számolt be. A Teva 519 millió dollárt adott át tizenegy évnyi dokumentált vesztegetés rendezésére Oroszországban, Ukrajnában és Mexikóban – anélkül, hogy elismerte volna a szabálysértést –, és úgy nyilatkozott, hogy ezzel maga mögött hagyta az ügyet. A JAMA Network Open című folyóiratban idén megjelent tanulmány 25 éven keresztül követte nyomon az amerikai gyógyszeripari kenőpénzeket, és megállapította, hogy a vállalatok a jogsértésekhez kapcsolódó bevételük 2,2%-át kitevő büntetést fizettek. 10,2 milliárd dollár bírság. 459 milliárd dollárnyi érintett árbevétel. Tehát nem, a büntetések nem visszatartó erejűek. Ezek rezsiköltségek. Ez az iparág hozta el nekünk az opioidválságot. Az, amely évtizedeket töltött az antidepresszánsok gyermekeknél jelentkező kockázataira vonatkozó adatok elnyomásával. Az, amelynek a COVID-19 mRNS bevezetését olyan sebességgel erőltették át, amely megkerülte azokat a hosszú távú biztonsági adatokat, amelyeket bármely más gyógyszer megkövetelt volna – majd végignézték, ahogy a kormányok világszerte kötelezővé teszik, kártalanítják a gyártókat, és minden kérdést félretájékoztatásként utasítanak el . Az orvosoknak bizonyítékok és a betegek igényei alapján kellene felírniuk a gyógyszereket. A szabályozó hatóságoknak pedig a biztonságosság és a hatékonyság alapján kellene jóváhagyniuk a gyógyszereket. Amikor mindkét funkció csendben megvásárolhatóvá válik, a modern orvoslás teljes alapelve összeomlik. Ami marad, az az, amink ma van – egy rendkívül jövedelmező üzleti modell fehér köpenybe öltöztetve, amely akkor is virágzik, amikor betegek vagyunk. A kutatók strukturális reformokat sürgetnek – a visszaélést bejelentők védelmét, az iparági kifizetések kötelező közzétételét, független klinikai vizsgálatok finanszírozását és erősebb nemzetközi végrehajtást. Ezek mind rendkívül ésszerűek és szükségesek, és mindegyik teljes mértékben a kormányok politikai akaratától függ, amelyek évtizedeket töltöttek azzal, hogy pénzt vontak el ugyanattól az iparágtól, amelyet szabályozniuk kellene. Amíg nem látunk valódi változást, ne várjuk a lélegzetünket, hogy a rendszer magától helyreálljon. Azok az emberek, akik működtetik, szándékosan építették így. A HighWire

Azok számára, akiknek továbbra is bizonyítékra van szükségük arra vonatkozóan, hogy a gyógyszeripar az emberi egészséget árucikknek, a betegeket pedig bevételi forrásnak tekinti, a Journal of Law, Medicine & Ethics című folyóiratban megjelent új tanulmány most adta át ezt a bizonyítékot – dokumentáltan, forrásokkal alátámasztva és elítélően. A tanulmány absztraktja kijelentette: „A bejelentett vesztegetések összege körülbelül 12,6 millió USD volt, a szankciók meghaladták az 1,1 milliárd USD-t. Kormánytisztviselőket, szabályozó hatóságokat és egészségügyi szolgáltatókat vesztegettek készpénzzel, ajándékokkal, luxusutazással és csalárd kutatással, hogy piacra juthassanak, növeljék az értékesítést vagy befolyásolják a felírást. Ezek a megállapítások rávilágítanak a vesztegetés rendszerszintű jellegére a gyógyszeripari ágazatban, és erősebb felügyeletet és elszámoltathatóságot sürgetnek a közbizalom és az egyenlő gyógyszerhozzáférés védelme érdekében.” A Torontói Egyetem kutatói éveket töltöttek az OECD Vesztegetéssel Foglalkozó Munkacsoportjának jelentéseinek átfésülésével, öt országban, két évtizeden át nyomon követve a gyógyszeripari vesztegetési eseteket. Amit találtak, az senki számára nem volt meglepő. Végül azonban papíron maradt. Tizenkilenc vállalat. Huszonegy nyomozás. A vesztegetések fedőcégeken, ál-klinikai vizsgálatokon, hamis tanácsadói szerződéseken, jótékonysági alapítványokon és orvosi képzésként hirdetett wellness-hétvégéken keresztül jutottak hozzá a pénzhez. Legalább 12,6 millió dollár értékű dokumentált illegális kifizetés. Több mint 1,1 milliárd dollárnyi szankció – a legtöbb esetben egyetlen szabálysértés beismerése nélkül kifizetve. Olvasd el újra az utolsó részt. Több mint egymilliárd dollárnyi büntetés, és gyakorlatilag senkinek sem kellett kijelentenie, hogy bármi rosszat tett. A listán szereplő nevek nem marginális szereplők. Novartis. Pfizer . Johnson & Johnson. Eli Lilly. Teva. GlaxoSmithKline. Bristol-Myers Squibb. Novo Nordisk. Ezek azok a cégek, amelyek termékei ott vannak a gyógyszeres szekrényedben, amelyek képviselői látogatják az orvosi rendelődet, és amelyek lobbistái írják a szabályozásukra vonatkozó jogszabályokat. Görögországban a Novartis fizetett az orvosoknak a nemzetközi konferenciákon való részvételért – majd azzal fenyegetőzött, hogy megvonja a finanszírozást, ha gyógyszereikre vonatkozó receptkvótákat nem teljesítik.⚠️ Oroszországban az Eli Lilly (amely a Mounjaro gyártója ) több mint 11 millió dollárt költött offshore fikciós cégeken keresztül, amelyek kormánytisztviselőkhöz és parlamenti képviselőkhöz kötődnek, mindezt „marketing szolgáltatásoknak” álcázva. ⚠️ Kínában a Pfizer létrehozott egy pontprogramot, amely lehetővé tette az orvosok számára, hogy ajándékokat kapjanak az általuk felírt gyógyszerek száma alapján. Lengyelországban az Eli Lilly közel 40 000 dollárt utalt át egy egészségügyi tisztviselő személyes jótékonysági szervezetének cserébe azért, hogy gyógyszereik felkerüljenek a kormányzati térítési listára – majd ezt számítógép-vásárlások és konferenciák kifizetéseként könyvelte el, amelyek soha nem történtek meg.⚠️ Ezek tapasztalt bűnözők, akik megtévesztésre törekednek . A vizsgálat egyértelmű volt ebben a kritikus pontban, arról számolt be, hogy a vesztegetést a felső vezetés rutinszerűen jóváhagyta vagy tudatosan tolerálta. Konkrétan a vezetők jóváhagyták a hamisított számlákat. A megfelelőségi ellenőrzések jelezték a vészjelzéseket, amelyeket figyelmen kívül hagytak. Belső figyelmeztetések keringtek és tűntek el. Ez operatív stratégia volt, nem pedig visszaélés. A különbség számít. Az elemzés, amely kiemelte az ENSZ korrupt részvételét a rendszerben, a következőket mutatta ki: „Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Olajért Élelmiszer Programja keretében a gyógyszeripari vállalatoknak egy ENSZ által felügyelt rendszeren keresztül kellett termékeket értékesíteniük Iraknak.