Tündérdombi fények
前往频道在 Telegram
Tradicionális létszemlélet, művészet, tudatökológia, a felbomlás világán való szellemi túllépés lehetőségei
显示更多未指定国家宗教与灵性83 728
376
订阅者
无数据24 小时
无数据7 天
+930 天
数据加载中...
吸引订阅者
九月 '26
九月 '26
+5
在1个频道中
八月 '26
+8
在2个频道中
Get PRO
七月 '26
+8
在1个频道中
Get PRO
六月 '26
+11
在1个频道中
Get PRO
五月 '26
+13
在1个频道中
Get PRO
四月 '26
+15
在1个频道中
Get PRO
三月 '26
+26
在2个频道中
Get PRO
二月 '26
+4
在1个频道中
Get PRO
一月 '26
+10
在1个频道中
Get PRO
十二月 '25
+12
在1个频道中
Get PRO
十一月 '25
+11
在1个频道中
Get PRO
十月 '25
+10
在1个频道中
Get PRO
九月 '25
+9
在2个频道中
Get PRO
八月 '25
+3
在2个频道中
Get PRO
七月 '25
+9
在1个频道中
Get PRO
六月 '25
+32
在2个频道中
Get PRO
五月 '25
+9
在2个频道中
Get PRO
四月 '25
+20
在2个频道中
Get PRO
三月 '25
+18
在1个频道中
Get PRO
二月 '25
+27
在1个频道中
Get PRO
一月 '250
在5个频道中
Get PRO
十二月 '24
+7
在2个频道中
Get PRO
十一月 '24
+10
在2个频道中
Get PRO
十月 '24
+11
在0个频道中
Get PRO
九月 '24
+159
在1个频道中
| 日期 | 订阅者增长 | 提及 | 频道 | |
| 15 九月 | 0 | |||
| 14 九月 | 0 | |||
| 13 九月 | +1 | |||
| 12 九月 | 0 | |||
| 11 九月 | 0 | |||
| 10 九月 | 0 | |||
| 09 九月 | 0 | |||
| 08 九月 | 0 | |||
| 07 九月 | 0 | |||
| 06 九月 | +1 | |||
| 05 九月 | +2 | |||
| 04 九月 | 0 | |||
| 03 九月 | +1 | |||
| 02 九月 | 0 | |||
| 01 九月 | 0 |
频道帖子
| 2 | "Szív a szívhez, egy az Egyben - Isten ezt szereti és gyűlöl mindent, ami ettől idegen és távoli; Isten az Egyhez hív és odahúz. Az Egyet keresi a teremtmények mindegyike, még a legalacsonyabb rendűek is, a legmagasabbak pedig saját természetükön felülemelkedve, abból kiragadva és újraformálva keresik az Egyet az Egyben, az Egyet önmagában. A Fiú ezért mondja, hogy ahol ő van, vagyis az Atyánál, az istenségben legyen az, aki a Fiút szolgálja, őt követi és hozzá megy."
https://youtu.be/vG7j5c5M7OQ?is=6121Ex-lFWsuHwhf | 556 |
| 3 | 2. Tíz napig tartó dúlás és fosztogatás
Miután I. Szulejmán szultán serege 1526. szeptember 11–12-én bevonult Budára, a portyázók elözönlötték a környéket is. A védtelenül hagyott, monumentális főkolostorba benyomulva a katonák tíz napon át válogatás nélkül pusztítottak:
Feltörték a kriptákat és sírokat zsákmány után kutatva. Ekkor dobták le és törték három darabra Remete Szent Pál híres, vörös márványból faragott síremlékét is (ennek darabjait a Budapesti Történeti Múzeumban őrzik).
A szobrok és oltárok megsemmisítése: A díszes oltárokat darabokra verték, a vallásos szobrokat összetörték, a szentképeket pedig csúfosan összeszabdalták.
3. A könyvtár pusztulása
A budaszentlőrinci kolostor rendelkezett a korabeli Magyarország egyik legjelentősebb egyházi könyvgyűjteményével és kódexmásoló műhelyével. A rablás során a törökök a hatalmas könyvtárat gyújtóanyagként használták. A leírások szerint ekkor körülbelül 1000 forint értékű könyv és pótolhatatlan kódex égett el – köztük feltehetően Báthory László pálos szerzetes első magyar nyelvű Biblia-fordításának kézirata is.
4. A végső felgyújtás
Miután mindent módszeresen kifosztottak, a törökök felgyújtották az egész komplexumot. A hatalmas tűzben elégett a csodálatos orgona, a finom fafaragások és a tetőszerkezet is, aminek következtében a monumentális templom mennyezete beomlott.
Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes kiegészített krónikája így emlékezett meg a pusztulásról:
„A templomban a ragyogó festmények, a csodálatos kórus, a költséges mestermunkák, a kiváló orgona és minden más a nagy tűzben elégett, és így a szentély mennyezete is beomlott… a világ végéig sem fogják a kolostort ősi szépségében visszaállítani.”
A kolostorban ezzel a csapással végleg megszűnt a szerzetesi élet. Bár a falak még álltak, a hódoltság alatt az elhagyatott romokat a törökök kőbányának használták: a mindenkori budai pasa például innen hordatta el a jó minőségű hárshegyi homokköveket a budai vár erődítményeinek megerősítésére. A pálosok a török kiűzése (1686) után már nem tudták visszaszerezni a területet, így inkább a pesti belvárosban építettek új központot (a mai Egyetemi templomot). | 535 |
| 4 | 500 éve történt ...
I. Szulejmán szultán serege a katasztrofális mohácsi csatavesztés után két héttel, 1526. szeptember 11–12-én vonult be a lakosság és az udvar által szinte teljesen elhagyott, védtelenül maradt Budára.
Bár a szultán ekkor még nem tartotta meg a várost (helyőrséget sem hagyott hátra), a kivonulás előtt a török hadak szisztematikusan kirabolták és felégették a magyar fővárost.
A korabeli eseményeket és a pusztítást legjobban a szultán hivatalos hadinaplója, a Szultáni Napló (Ruznáme), valamint Brodarics István kancellár, mohácsi túlélő beszámolója őrizte meg az utókor számára:
A Szultáni Napló (1526) bejegyzései a budai pusztításról:
A török hivatalos krónikás napról napra rögzítette a sereg mozgását és Buda sorsát:
Szeptember 11. (kedd): „Az oszmán sereg megérkezik a kelenföldi síkságra. A hitetlenek [gyakorlatilag az ott maradt budai zsidók] képviselői átadják Buda várának kulcsait.”
Szeptember 12. (szerda): „A padisah [szultán] fényes kísérettel felmegy Buda várába. Megcsodálja a királyi palotát és annak kertjeit.” A napló szerint Szulejmánnak annyira megtetszett a királyi rezidencia, hogy parancsba adta: a palotát tilos bántani, ám a város többi részének felgyújtását engedélyezte.
Szeptember 14. (péntek): „Parancs adatik a város felgyújtására.”
Szeptember 22. (szombat): „Buda városa már napok óta lángokban áll. A katonák dús zsákmánnyal térnek vissza a táborba.”
A muszlim krónikák kiemelik, hogy a janicsárok és a szpáhik három napon keresztül fosztogatták a házakat és a templomokat, mielőtt az egész várost (Pesttel együtt) lángba borították volna.
- A királyi kincsek elhurcolása
Bár magát az épületet nem rombolták le, a palota belső értékeit teljesen kifosztották. Bánlaky József történeti összegzése és a korabeli leírások szerint a törökök hajókra rakták és Konstantinápolyba szállították:
- Hunyadi Mátyás híres Corvináinak (a Corvin-könyvtárnak) jelentős részét.
- A palotát díszítő, mitológiai alakokat ábrázoló hatalmas bronzszobrokat (melyeket később az sztambuli Hippodrom téren állítottak fel mint hadi trófeákat).
-A királyi fegyvertár ritkaságait és ágyúit.
Brodarics István leírása a pusztításról
Brodarics István püspök és kancellár, aki maga is ott volt a mohácsi csatatéren, "Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról" (De conflictu Hungarorum cum Solymano turcarum imperatore ad Mohach historia) című munkájában így emlékezik meg Buda sorsáról:
„A szultán miután Budára érkezett, az egész várost katonáival szabadon kifosztatta, majd parancsára a várost meggyújtották, úgyhogy a gyönyörű épületek, templomok szinte mind a lángok martalékává lettek. Csak a királyi palotát kímélte meg a tűztől, de azt is teljesen kifosztva, kincseitől és híres szobraitól megfosztva hagyta ott.”
A török sereg végül szeptember 25-én vonult ki a teljesen üszkös, romokban heverő Budáról. Olyan hatalmas pusztítást hagytak maguk után, hogy amikor az év novemberében Szapolyai Jánost királlyá választották, a királyi palota lakhatatlan állapota miatt a telet nem is Budán, hanem Esztergomban kellett töltenie.
Magyarország akkori szellemi centrumának, a budaszentlőrinci pálos főkolostornak a tudatos elpusztítása:
A mai Budakeszi út közelében (a Szépjuhásznénál) fekvő hatalmas, háromhajós templommal, királyi pompával berendezett monostort a Budát megszálló török csapatok tíz napon keresztül szisztematikusan fosztogatták, majd porig égették.
Az események menete a következőképpen zajlott:
1. Menekülés és az ereklyék mentése
A katasztrofális mohácsi vereség hírére a szerzetesek felkészültek a legrosszabbra. Mielőtt az oszmán sereg elérte volna a budai hegyeket, a pálosok elmenekültek a kolostorból. Szekerekre rakták a legfontosabb kincseiket, és sikerült biztonságba helyezniük a rend legfőbb büszkeségét, Remete Szent Pál ereklyéit (ezeket a Felvidékre, a trencséni várba menekítették, ahol tragikus módon egy évvel később, 1527-ben egy ostrom alatt mégis megsemmisültek). | 484 |
| 5 |  Az Istenszülő Szűz születése – Kisboldogasszony ünnepe
Világ Úrnője, Mária,
mennynek Királyné Asszonya,
tenger tündöklő csillaga,
csodálatos Szűz és Anya!
Jelenj meg, kedves kisleány,
rügyezz ki, gyenge rózsaág,
nemes virágot hajts nekünk,
Krisztust, ki ember s Istenünk.
Ma ünnepeljük, hogy közénk
születtél, és emlékezünk,
hogy mily dicső törzsről fakadsz,
s úgy jössz világra, mint a fény.
Teáltalad mi, földiek,
így lettünk egyben égiek;
nemes békédre békülünk,
bár nem fogjuk fel titkodat.
Magasztalják a századok
a háromságos Ég-Urát,
mily nagy névre méltatott:
Egyházunk boldog Anyja vagy! | 629 |
| 6 | Szent Márk, István és Menyhért áldozópapok, kassai vértanúk ünnepe van ma
Körösi Márk (született: 1588-ban) a nagyszombati papnevelde rektora, majd esztergomi kanonok és széplaki apát volt, aki a katolikus hit védelmére Kassára ment, hogy az ott lelkipásztorkodó Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuitáknak segítsen.
Pongrácz István (született: 1582-ben) előkelő erdélyi nemesi család sarja volt, jezsuita lett. Ausztriában, majd Kassán tanított és lelkipásztorkodott. Itt találta lengyel származású rendtársát, Grodecz Menyhértet (született: 1584-ben), aki a harmincéves háborúban tábori lelkész volt, majd Kassára került. Több nyelven beszélt, a katonák nemcsak megértették, de szelídsége és jóindulata miatt szerették is.
Bethlen Gábor és Rákóczi György kálvinista hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármukat azonnal őrizetbe vették, és arra akarták kényszeríteni, hogy az új valláshoz szegődjenek. Midőn ez nem sikerült nekik, szeptember 7-én borzalmasan megkínozták és megcsonkították, majd a szennygödörbe dobták ki őket, ahol Pongrácz István még 20 órát élt. Nagyszombatban, az orsolyiták templomában vannak eltemetve. Szent X. Piusz pápa 1905-ben avatta őket boldoggá, Szent II. János Pál pápa 1995. július 2-án Kassán avatta őket szentté. Ereklyéik egy részét az esztergomi bazilikában őrzik. | 639 |
| 7 | "Jobboldal megújítása"
Amit meg lehet és meg kell újítani, annak nem lehet a valódi jobboldalisághoz semmi köze. Ezen értelemben vett jobboldaliság megújíthatatlan és megváltoztathatatlan. Lévén valódi forrása időn túli, megnyilvánuláson túli, minden változás felett álló. A jobboldaliság a Tradíció megnyilvánulása a társadalmi-szociális szférában. Időbeliségbe kisugárzott emanációi a princípiumok, alapelvek, a jobboldaliság alapelvei, amelyek eredetüknél fogva örök és megváltoztathatatlanok. Bármiféle kompromisszum, az elvek feladása ezekkel kapcsolatban gyanús hátterű, és még gyanúsabb múltú politikai erőkkel való együttműködés céljából az Egészet rontja meg és korrumpálja. Az ettől kezdve nem jobboldaliság, hanem ellenbaloldaliság, még rosszabb esetben úgynevezett patriotizmus, amely szépen csengő hangzása ellenére egyfajta speciális fertőzöttségű cionkonzervativizmus.
Ezekkel elvekről vitatkozni nem érdemes, annyira távol van egymástól a két irányzat, bár talán a felszín felszínén vannak egyezőségek. A valódi jobboldaliságnak kérlelhetetlenül ki kell állnia minden körülmények között az elvek mellett, és a felesleges fecsegést meghagyni a puzsérféléknek. Hadd demokratikus vitázzanak ők két janga közben.
Az ellenbaloldaliságnak is vannak persze becsületes, jószándékú reprezentánsai mind egyének mind szervezetek formájában, és vannak messziről bűzlő formái is, amelyek az elmúlt 16 évet nagyjából leuralták. Jól ismerjük ezeket. Ezek amúgy mitől változnának meg, mitől mozdulnának el a valódi jobboldaliság irányába? Sok esetben ellenbaloldaliaknak sem nevezhetőek, annyira szélsőségesen minőségen aluliak. Akik vannak olyan balgák, hogy már elfelejtették, mit műveltek ezek a covidterror alatt a magyar lakossággal, hogyan támadtak a nemzetre, hogyan álltak ki szélsőséges cionista tömeggyilkosok mellett, azok sincsenek magasabb szinten. A jobboldalra rátolt trójai falovas hadsereg már "bizonyított": hogy számukra mi az igazán fontos és honnan irányítják őket valójában.
Akik nem szennyezték így be magukat, szervezetek, egyének, azokkal lehet talán még valamit kezdeni. Velük egyes csatákat közösen meg lehet vívni (pl. buzerancia, színes-invázió ellen), de velük háborút nem lehet nyerni, amíg nem nyitnak az Örök Princípium felé.
A Nagy Éjszaka előtti percekben a valódi jobboldaliság alapelvei a imperium-monarchizmustól a hierarchiatiszteleten át az Uralkodó feltétlen elismeréséig a tudatlan tömeg számára végtelenül szélsőségesnek, idejétmúltnak és "nácinak" tűnhetnek és természetesen megvalósíthatatlanoknak. Ez persze ezen alapelvek hordozóit cseppet sem kell hogy zavarja, mert az ő valódi céljuk nem a tömeg földhözkötött rögvalósága. Az ő Aranykor-tudatuk a sötét korban is világító fáklya, és eljöhet az idő, hogy akár 1000, akár 100, ad absurdum 10 ilyen Ember fogja a saját tehetetlen tömegétől összeomló modernista rémálom romjait eltakarítani és a valódi, örök princípiumokat újra Létbe/Létre hozni. | 272 |
| 8 | Világosan látta a helyzetet Csontváry. Kiröhögték, lesajnálták, bolondnak tartották. Mindenben igaza lett. A sötét bolsevizmus első támadásakor 1919-ben meghalt (többek szerint éhenhalt) majd a második bolsevizmus alatt 1953-ban sírjából is kiszedték, és tömegsírba helyezték (azzal az indokkal hogy nem lett megváltva a sírhelye).
Egy magyar embernek két helyre ajánlott elzarándokolni életében legalább egyszer: a Szent Korona elé, és Csontváry festményei elé.
Ő volt az, aki írásaiban először megmutatta a világ-tudat szövetét szétrágó gyilkos kórt. És ő volt az, aki ragyogó festményein keresztül megmutatta az orvosságot, a belső Nap felé vezető utat: a Naputat.
"Titkos társulatok bérletbe vették az Isten imádását s csengős perselyekbe gyűjtötték a magját.
Titkos társulatok alakultak az Isten tagadására, a tekintély lerombolására.
Titkos társulatok alakultak a fajok elhomályosítására, az egyéni képesség megakadályozására.
Titkos társulatok alakultak az anyag felhalmozására, a hatalom megbénítására.
Titkos társulatok alakultak a történelem meghamisítására, a fajbeli erény elpusztítására.
Titkos társulatok alakultak a nemes fajok kiirtására, a fajtulajdonságok megbénítására.
Titkos társulatok alakultak a tehetetlenek fenntartására, az anyagi jónak megosztására.
Titkos társulatok alakultak a szeszes italok pártolására, az ember egészségének megrontására.
Titkos társulatok alakultak a dohányzás meghonosítására, a nagymérvű húsevés fogyasztására.
Titkos társulatok alakultak a tea, kávé, ópium, cocain és morphium forgalmára, a telhetetlen kalmárok gazdagítására.
De alakultak titkos társulatok az arany, gyémánt s minden érték lefoglalására és a kőszén elpusztítására. De alakultak társulatok emberhús vásárlására, az Isteni teremtmény meggyalázására.
Társulatok alakultak a fajtalanságra, a testi élvezet kihasználására.
Társulatok alakultak a kenyér, zsiradék, a tej hamisítására s a liszt értéktelen osztályozására.
De kialakultak társulatok mindennek a hamisítására, csak nem az Isten imádatára.
Miért kötötte határokhoz az Isteni bölcselet ezen a világon mindent, ami fajtulajdonságot jelent?
Fajtalan nemzetközösséget, fajtalan közös szerelmet nem ismer el a természet.
Ti, hibás emberek, nem elég, hogy a sarlatánok útjain eltévedtetek, hanem az isteni természettel szemben támadásba mentetek. "
(Csontváry: A Pozitívum c. füzetéből) | 289 |
| 9 | "Azt tudom, hogy a magyarokat a sors hozta ide.
De a zsidókat, akik ezt az országot el akarják foglalni, a mi hibánk ide vetette.
Éppúgy, mint a poloskát, nem a tisztaság, hanem a piszok hozta be.
Nincs szükség arra, hogy a fajtalanok ellepjék a földet -
s mint nyomorékok itt kellemetlenkedjenek.
----
Érdemes-e olyan városban élni,
ahol csak elvétve lehet egészséges levegőt szívni?
Ahol füsttel telített minden utca, és dohánybűzzel minden kávéház?"
(Csontváry Kosztka Tivadar kéziratos jegyzeteiből) | 283 |
| 10 | A mohácsi csatavesztés jelentős változást hozott a budai zsidók számára is. Mivel a várost és a várat mind a katonaság, mind pedig a magyar és német polgárság elhagyta, így a szegényeken és az itteni közösség tagjain kívül senki sem maradt. A zsidó közösség az önkéntes behódolás mellett döntött. Elöljáróik ezért Dunaföldvárnál jelképesen átnyújtották a város kulcsait Szulejmán szultánnak. A padisah ugyan privilégiumokkal jutalmazta a behódolt budaiak némelyikét, de áttelepítette őket az Oszmán Birodalom más városaiba.
Kis létszáma ellenére a budai zsidók gazdaságilag jelentős erővel rendelkeztek másrészt önkéntesen és öntudatosan álltak a törökök mellett, az őslakos magyarság, németek, stb. ellenében.
A zsidók nagy vigasza volt az Oszmán Birodalom, ahol nyitva álltak a szabadság kapui, és a judaizmust szabadon gyakorolhatták, vagy visszatérhettek őseik hitéhez, nem úgy, mint a keresztény Európában, ahol - okkal - gyanús betolakodónak tekintették, illetve megalázó helyzetbe kényszerítették őket, ahogyan meg is érdemelték. Persze a Porta számára is jól jövedelmezett a türelmesség, hiszen a zsidók mind adóalanyként, mind pénzkölcsönzőként hatalmas hasznot hajtottak a szultánoknak.
A budai zsidók említett önkéntes és öntudatos közösségvállalása a törökökkel és kereszténygyűlölete már a tizenöt éves háború idején is megmutatkozott. Henrik Ottendorf 1663-ban kiadott útleírásában beszámolt arról, hogy az 1598. évi ostrom alkalmával egy zsidó asszony a Bécsi kapunál rohamozó keresztényekre egy, a Zsidó utcában álló ágyút elsütött, ami miatt a támadók végül elmenekültek. Evlia Cselebi egy hasonló esetet örökített meg művében Buda 1602. évi vívásának idejéből. Emellett útleírásában még a következőket jegyezte le ugyanerről az ostromról: „A harmadik ostromnál, mikor az ellenség a (Bécsi) kapun berohant, s a várat elfoglalandó volt, a zsidók egy-egy darab patkánymérget vettek a kezükbe, és zsidó nyelven azt mondogatták egymásnak: »Ha az ellenség bejön a várba, a mérget megnyaljuk; meghaljunk vagy megmeneküljünk.« A budai zsidók között manapság is közmondás ez: »Nyaljunk-e?«” ( Nem nyaltak.)
Buda 1686-os visszafoglalásakor is teljes mellszélességgel a törökök mellé álltak, a török megszállók oldalán, aktív harcoló félként vettek részt a vár védelmében. A Budán élő, nagyjából ezres lélekszámú zsidók közül a férfiak fegyvert fogtak, és a török katonákkal vállvetve, elszántan védték a várfalakat a Szent Liga csapataival szemben. A zsidónők és a gyermekek a hátországban segítették a védelmet: lőszert szállítottak, sáncokat ástak, és ápolták a sebesülteket.
Nem csoda, hogy a felszabadító egyesült keresztény sereg úgy bánt el velük, ahogy elbánt, 1686 szeptember 2-án.
A budai zsidó negyed 1686-ban teljesen megsemmisült. A vár visszafoglalása után a Habsburgok rendeletileg tiltották meg a zsidók letelepedését Budán, így a zsidó élet csak évtizedekkel később indulhatott újra a városban, hogy aztán végül a XIX. sz. végére, a XX. századra Judapestté változtassák a fővárost. | 259 |
| 11 |  Reményik Sándor: Mohács után
A király szőke fején a sisak,
Tomory vasmarkában a kereszt,
Maroknyi had halálra szánt szíve:
Irgalmat nem találtak.
Mohács felett olyan csillagok álltak.
Testvér, ne kérdezd, hogy ki volt hibás,
Főúr, főpap, jobbágy vagy köznemes?
Mindenki bűnös volt és senki sem,
Hidegen hirdették a csillagok:
E nemzedéknek nincsen kegyelem.
E nemzedék lelkében meghasonlott,
És azért érett meg a lehullásra:
Teste darabokra vágattassék,
Szegeztessék az idő kapujára.
Órája ütött és napja leszállt.
Éjszaka jön, százötven éves éj.
S ki éjben születik majd, mit csináljon?
Dolgozzék, imádkozzék, tűrjön, várjon,
S a sírba is reménysugárral szálljon,
Ha könnyel sózott kenyerét megette.
Mert változnak a csillagok felette. | 778 |
| 12 | A mellékelt jordánparti propagandaportál cikkében azon örvendezik, hogy Szent István király ünnepnapját 2 napos állami techno-partyval tisztelte meg Magyar Péter és kompániája. Emlékezzünk, hogy Szent László király napját meg buziparádéval. Ime, a lassan teljes pompájában megnyilatkozó "szeretetország" felkent kormányaként fellépő társaság értékrendje. Karácsonykor meg majd jöhet a nagyon közszolgálativá vált tv-ben a coitus-verseny és baszókirálynő-választás Majkapapa konferálásával (Hamvas Béla jóslatát beteljesítve, bár az más kanálisokon már régen beteljesedett.) Mert hát ugye szeretet. Meg ünnepelni kell. A fiatalok meg izgalomra vágynak. Le kell süllyedni a tömegekhez, hogy kiszolgálják őket. A jobbkezük ugye már nem elég, hogyha izgalomra vágynak. Szó se róla, ebben a bukott NER is elévülhetetlen érdemeket szerzett, elég csak, ha a megneresedett, fémfogú, magyarul makogni is alig tudó migráns szófosóra (rapperre) gondolunk Győzike mellett a NER-iádákon.
Ünnepelni kell. Jó, hát nem mondhatja el mindenki Szent István zsolozsmáját ezen a napon, meg nem mehet körmenetre (miért is ne? amúgy megveszekedett ultrakonzervatívként ezt látom normálisnak). A NER elcseszett szürreális buziparádé-hangulatú szoborhuzigálásokkal, ezek meg technóval ünnepelnek, úgy, hogy zeng az egész város a démoni zörejektől. "Ünnepelnek". Szerintem azt se tudják hol vannak. Szent István királyról valami rémlik nekik talán, volt ott valami Koppány nevű figura is, balhéztak, aztán most már szülinapos a Magyarország. De itt van dj Magyar, úgyhogy jó a buli!
A buli jó, csak túl sok a köcsög.
A magyarországi lakosság 90%-a (és most rendkívül megengedő vagyok) teljesen elhülyült, a mindennapi életben talán jól teljesítő de egyébként az igazán fontos területeken nyálcsorgató idióta. Bedezodorozott ösztönlény. Eszik, iszik, fekszik. Jól él. Ezek, ha csak a konzervatív, ne adj Isten, tradicionális elvekre alapuló állameszme felé való irányulás töredékét látnák egy magyar kormánytól, olyan forradalmat rendeznének, hogy ahhoz képest 1848 kismiska. Hierarchia? Naneb...! Isteni Renden alapuló társadalmi rend? Anyád! Érték és minőségelvű állameszme? Hozd a furkóst! Egyéni szabadosság és mélybehullás korlátozása a Legfőbb Jó érdekében, és az elkárhozás megakadályozására? Utcááára! Zavarjuk el ezeket a nácikat!
Így marad hát a technó és a varázslóinas dj Magyar. Ez kell nekik, hát szagolják. Hasonló a hasonlónak örül.
Nem, nem vagyok megrendülve. Hideg rezignáltsággal figyelek. Azt se mondom hogy Magyarország elveszett, mert sokkal súlyosabb dologról és bajról van szó. Amely bajnak gyökerei sokkal mélyebbre és sokkal régebbre nyúlnak mint ami elképzelhető és belátható.
A világ megmenthetetlen. De a világ, és minden ami körbe vesz, és ami történik, és ami felül és alul és kívül és belül van: mindez tükör. Önmagam tükre. Mentális képzet, amit roppant kényelmetlen észlelni. Mert lebontja azt a téveszmét, hogy velem amúgy minden rendben van csak a világ ótvar.
A belső sivatag homok-tengere kiömlik és ott a külső aszály. Vagy a Szent István- napi techno. Persze hogy nem egy az egybe, hanem roppan sok áttéten és prizmán keresztül, de mégis.
Ezt sosem szabad elfeledni. Erre gondolt Hamvas, amikor azt írta:
"A válságot mindenütt éreztem, de minden válság mélyebbre mutatott. A sötét pont még előbb van, még előbb… A jellegzetes európai hibát követtem el. A sötét pontot magamon kívül kerestem, holott bennem volt…”
Magamat nem hagyom. Már fél győzelem, aki ezt felismeri. Lesz még egyszer méltó Szent István napja.
Még ha az álomkirályságban is az Égben, vagy az Égi Királyságban, az álomból felébredve, de lesz! | 982 |
| 13 | A nagybörzsönyi Szent István királynak felszentelt templom Magyarország egyik legépebben, komolyabb átalakítások nélkül fennmaradt román stílusú Árpád-kori falusi temploma, amely a 13. század elején épült barnásvörös trachitkőből. A hajó és a szentély az 1200-as évek elején készült, míg a tornyot és a díszes főpárkányt a tatárjárás utáni újjáépítéskor (a 13. század közepén) adták hozzá.
A szentély főpárkányát és a déli kaput 19 darab faragott, bajuszos emberfej díszíti. A legenda szerint a 19 kőfej a faluba betörő tatárokat ábrázolja, akik nem túl jól jöttek ki a kalandból. A 20 fülkéből egy üres maradt, mert a huszadik tatárnak sikerült elmenekülnie, így róla nem tudtak arcot mintázni, de "visszavárták", hogy egy esetleges újabb támadáskor ő is felkerüljön oda.
https://www.youtube.com/watch?v=17MkNdrGDHo | 338 |
| 14 | https://youtu.be/H4aYmQnmJss?is=Iqi17WSNLA4Oxgbc
István királyt László királyunk szorgalmazására 1083-ban szentté avatta az Egyház. Az így megdicsőített szentet az egész kereszténység tisztelte, s évente visszatérő ünnepnapján megemlékeztek róla. A szentté avatott példaképről életrajzot fogalmaztak, mely azonban nem annyira a szó mai értelmében vett hiteles történelmi eseménysor, mint inkább a követésre méltó eszmények előadása. Ez az életrajz a legenda (olvasmány).
Szent Istvánról három legendát is ismerünk, valamennyit latin nyelven fogalmazták, kettőt az ezernyolcvanas évek táján, egyet pedig, a legrészletesebbet, Könyves Kálmán megbízásából Hartvik győri püspök az ezerszázas évek elején. A legrégibb, általunk ismert magyar nyelvű Szent István-életrajz, mely már történelmi igényű összefoglalásnak is tekinthető, 1526-ban készült, és a Karthauzi Névtelenként számontartott szerzetes fogalmazta a városlődi (leveldi) kolostorban (Érdy-Kódex). A középkori latinnyelvű legendákat többen is lefordították. Tormay Cecil 1930-ban a régi szóhasználatot utánzó, költői ihletettségű magyarításban adta ki a Szent István-legendát (Magyar legendárium), az a szöveg, melyet most a mellékelt, 1988-ban kiadott LP hanganyagán Bánffy György előadásában élvezhetünk, Kurcz Ágnes napjainkban készült, nagy pontosságra törekvő, tudományos igényű fordítása. (Árpád-kori legendák és intelmek Érszegi Géza összeállításában, Budapest, 1983). A mai magyarsággal megszólaló, eredetileg középkori latin szöveg hallgatásakor arra gondoljunk, hogy ezeket a mondatokat, alig ötven évvel a nagy király halála (1038) után, olyan szerző fogalmazta, aki ha személyesen nem is ismerhette a nagy királyt, de szüleitől még közvetlen értesüléseket szerezhetett róla. Miért avatta szentté az egyház István királyt? A szent: a hívek különös tiszteletét kiérdemlő ember, aki a hit ügyének nagy szolgálatokat tett. Szent István érdeme, hogy a magyarságot - apjának, Gézának nyomdokain -a római liturgiájú kereszténységbe elvezette. Ez a kereszténység a pogány lázadások után és ellenére megszilárdult Magyarországon, végérvényesen elfogadottá vált, mindez a szentté avatáskor, 1083-ban már kétségkívül világos volt. Túl az életszentségen: István király történelmileg, egyházi érdemeitől függetlenül is jelentős uralkodó. Ő szervezte meg azt az államot, melyben ma is élünk. Ő szilárdította az addig bizonytalan jövőjű törzsszövetségek magyarságát egységes nemzetállammá, ő kapcsolta be az országot a feudális társadalmi rendbe. A szentté avatáskor feltárt koporsóban épen talált jobbját a hívek a mai napig kegyelettel tisztelik, mint a magyar történelmi kontinuitás örök jelképét.
(Nemeskürty István nyomán) | 338 |
| 15 | https://open.spotify.com/album/56hGwvsuZOOcCKsQOj3hiv?si=mpw8j1wSSZC7WE3S-aG8kQ&utm_source=copy-link&sci=spotify%3Acard-config%3A3gkpnGkvPG3ZQsBBB7eMh1 | 252 |
| 16 | https://www.youtube.com/watch?v=17MkNdrGDHo | 1 |
| 17 |  ÜDVÖZLÉGY, SZENT ISTVÁN KIRÁLY
TE NÉPEDNEK NEMES REMÉNYSÉGE !
Üdvözlégy:
minden szentségnek és igazságnak fényes tüköre !
Temiattad hittünk Krisztusban.
Temiattad üdvözülünk is Krisztusban.
Kérünk, könyörögj a te népedért.
Imádkozz az Egyház szolgáiért is,
hogy egy ellenség se legyen ragadozó a te néped között.
Krisztus hitvallója,
fogadd néped könyörgését,
hogy Krisztus kegyelmét nyerje el teáltalad.
Ki a hit világosságát derítetted reánk.
Amen. | 825 |
| 18 | Magyarországon kevéssé ismert, de igen jelentős francia barokk zeneszerző: Marc-Antoine Charpentier. Erre a napra komponált, Mária mennybevétele miséje (eredeti címén: Missa Assumpta est Maria, jegyzékszáma: H. 11) a francia barokk zene egyik legkiemelkedőbb remekműve. Ez a grandiózus darab a zeneszerző utolsó miséje, amelyet 1699–1700 körül komponált.
Már élete végén járt, így a darab egyfajta spirituális és zenei végrendeletként is felfogható, amelyben egyesítette évtizedes tapasztalatait. Így a mise tökéletes példája a francia udvari stílus eleganciája és az olasz barokk drámai és virtuóz elemei harmonikus összecsendülésének.
https://open.spotify.com/album/4EfbiXIpePZppkruUaXwaP?si=UIyiSI3dSAuaElOUicty6w&utm_source=copy-link&sci=spotify%3Acard-config%3A4hW9yvxybwu17TPTNzxbqi | 835 |
| 19 |  NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPE
Szűz Mária mennybevétele (Assumptio Beatae Mariae Virginis), a magyar hagyományban Nagyboldogasszony, más néven Nagyasszony napja a kereszténység egyik legrégibb és egyben legnagyobb Mária-ünnepe. Jelentése szerint a Szent Szűz halálakor kiváltságos módon osztozott fia, Jézus Krisztus feltámadásában és dicsőségében: az Isten megóvta Szűz Mária testét a földi halála után a romlástól, és lelkével együtt felemelte a mennybe, ahol Szűz Máriát a Szentháromság megkoronázta.
Ezen az ünnepen a IX. századtól kezdve áldották meg a betakarított terményeket, a mezei virágokat, füveket, és a Szent Péter és Pál napja vagy Sarlós Boldogasszony ünnepe óta learatot gabonát.
A néphagyomány aug. 15-re virradó éjjel valóságos szent színjáték keretében, sokversszakos legendaballadák és históriák éneklésével, többféle olvasó imádkozásával és körmenet (Mária temetési menete) megtartásával éli át e misztérium-tényt. A „Mária temetése" Palócföldön, Mátraverebély-Szentkút kegyhelyen ma is élő hagyomány. | 383 |
| 20 | Jelek. A fény elsötétülése.
27 éve pont ezen a napon volt a - Magyarországon is - teljes napfogyatkozás, amelyről és általában a napfogyatkozások szellemi, metafizikai, asztrológiai vonatkozásáról BTI írt kimerítő tanulmányt, amelynek előrejelzései tökéletesen bejöttek, mondhatni utána a világ alászállása turbó fokozatra kapcsolt.
Holnap Magyarország területéről ismét 44% -tól /Békéscsaba/-86%-ig /Sopron/ terjedő részleges napfogyatkozás lesz.
https://www.sacrumimperium.hu/sacr0402.htm | 380 |
