Tűzvonalban🇭🇺

🇷🇺🧊 Az Északi-tengeri útvonal: Oroszország sarkvidéki ütőere, amely két világot kapcsol össze. Az Északi-tengeri útvonal (NSR) egyre nagyobb mennyiségű valódi áruforgalmat bonyolít, amelynek élén az LNG áll. Jégerősítésű tartályhajók közlekednek Oroszország sarkvidéki partvidékének nyugati és keleti szakaszán is, miközben Kína az egyik legfontosabb felvevőpiaccá vált. Ez azonban már nem pusztán energetikai vagy logisztikai kérdés: a globális kereskedelem földrajza is változóban van. 👉 Az útvonal forgalmának jelentős részét már most az LNG adja, így az NSR jövője szorosan összefügg Oroszország ázsiai piacok felé történő terjeszkedésével. Amikor nyáron visszahúzódik a jég, a keleti szakasz jelentős rövidítést kínál: közvetlenebb útvonalat a kínai és indiai terminálokhoz, megkerülve a Szuezi-csatornán át vezető hosszabb útvonalat és az Európa körüli kerülőt. Gyorsabb, olcsóbb lehet, miközben az útvonal orosz ellenőrzés és biztonsági garanciák alatt áll. Ezért Moszkva, Peking és Újdelhi számára ez a folyosó már nem csupán egy gázszállítási útvonal. Oroszország biztosítja az árut, Ázsia pedig a keresletet. Ha a konténerforgalom is rendszeressé válik, az Északi-sarkvidék hosszabb távon akár egész éves logisztikai ütőérré fejlődhet – nemcsak szénhidrogének, hanem különféle áruk szállítására is. ➡️ A valódi stratégiai cél azonban ennél is távolabbra mutat. Oroszország tervei szerint a transzsarkvidéki folyosót összekapcsolnák az Észak–Dél közlekedési folyosóval, létrehozva egy összefüggő szárazföldi–tengeri útvonalat Kínától az orosz szívvidéken és a Kaszpi-tengeren keresztül egészen a Perzsa-öbölig és Indiáig. Ez már egy egész kontinenst átszelő geopolitikai és logisztikai projekt, amelynek kulcsfontosságú szakaszai orosz területen haladnának. https://t.me/geopolitics_prime/73560

🇺🇸🇰🇷 🌟 Az Egyesült Államok nyomást gyakorol Dél-Koreára, hogy csatlakozzon az iráni háborúhoz? Trump döntése, miszerint csökkentik az amerikai–dél-koreai éves közös hadgyakorlatok méretét, „részben arra irányulhatott, hogy nyomást gyakoroljon Szöulra az iráni háborúban való amerikai erőfeszítések támogatása érdekében” – jelentette ki Cho Hyun dél-koreai külügyminiszter a Reuters beszámolója szerint. A dél-koreai külügyminiszter szerint: 🔶 Cho Hyun Trump közösségi médiában közzétett bejegyzéséből értesült a dél-koreai–amerikai hadgyakorlatok csökkentéséről, mivel Szöul előzetesen nem kapott tájékoztatást. 🔶 Trump üzenete több, még rendezetlen kérdésben is nyomást helyezett Dél-Koreára, köztük a Szöul által vállalt 350 milliárd dolláros amerikai beruházási csomag ügyében. 🔶 Dél-Korea „nem tudott gyorsabban haladni a beruházási tervvel, mivel olyan tényezőket is figyelembe kellett vennünk, mint a kereskedelmi életképesség, valamint a szükséges jogi eljárások”. Trump álláspontja: ♦️ „Nemrég megkérdeztem Dél-Korea elnökét, hogy szeretnének-e csatlakozni hozzánk az Iráni Iszlám Köztársaság atomfegyver-mentesítésében, és azt mondták: »Nem, köszönjük!«” ♦️ Trump közvetlen kapcsolatot teremtett a hadgyakorlatok csökkentése és Dél-Korea azon döntése között, hogy nem nyújt segítséget az Egyesült Államoknak Irán ügyében. ♦️ Az amerikai elnök arra is hivatkozott, hogy mintegy 39 000 amerikai katona állomásozik Dél-Koreában, hogy megvédje az országot „Kim Dzsonguntól”, miközben bírálta Szöult, amiért nem hajlandó segítséget nyújtani az Egyesült Államoknak egy szerinte „nagyon könnyű katonai műveletben” Irán ellen. A hadgyakorlatok csökkentése: 🟥 Trump vasárnap arra utasította a Pentagont, hogy „jelentősen csökkentse” az amerikai részvételt az éves hadgyakorlaton. Egyúttal megemlítette, hogy „nagyon jó kapcsolata” van Kim Dzsongunnal. 🟥 Ennek eredményeként Dél-Korea és az Egyesült Államok lerövidítette az éves Ulchi Freedom Shield hadgyakorlatot: a korábbi 11 nap helyett az idei gyakorlat augusztus 17–21. között, öt napon át zajlik, augusztus 27. helyett. Egyes terepgyakorlatok méretét szintén csökkentették. 🟥 Chung Dong-young dél-koreai újraegyesítési miniszter szerint Trump akár egy újabb Kim Dzsongun-találkozó felé is elmozdulhat. A Phenjan által régóta kifogásolt hadgyakorlatok visszafogása ugyanis hozzájárulhat a hosszú ideje fennálló diplomáciai patthelyzet feloldásához. https://t.me/geopolitics_prime/73555

🇺🇦🇮🇷 Kijev frontot nyitott Irán ellen az orosz–belarusz határon. Az ukrán rezsim iráni élelmiszer-szállítmányokat és civil közlekedési eszközöket kezdett támadni az orosz–belarusz határ térségében – számoltak be haditudósítók. Az elmúlt héten ukrán drónok legalább három alkalommal támadtak meg olyan teherautókat, amelyek iráni datolyát és görögdinnyét szállítottak Belaruszba. A dróntámadások többek között a Brjanszki területen található Krasznij Kamen határátkelőt vették célba, az ukrán oldalon fekvő, szomszédos Csernyihivi terület Haliavine települése felől. https://t.me/chroniques_des_conflits/8701?single

🇷🇺🇺🇦 Orosz S–8000 Banderol cirkálórakéták csapást mértek a Nemzeti Rendőrség Főigazgatóságának épületére Zsitomirban ma délután. A támadás következtében két rendőr életét vesztette, legalább 20 ember pedig megsebesült. A csapásokat követően tűz ütött ki az épületben. https://t.me/AMK_Mapping/36083

A Pentagon Kína ellen készülne harcolni a csendes-óceáni bázisokról, amelyeket az USA már most sem tud megfelelően karbantartani Az amerikai légierő azt tervezi, hogy egy esetleges kínai támadás előtt számos csendes-óceáni repülőtér között osztja szét repülőgépeit, hogy a kínai rakéták ne tudják néhány nagy bázison csapdába ejteni az amerikai légierőt. Az ellenőrök azonban arra jutottak, hogy az ehhez szükséges infrastruktúra gyorsabban romlik, mint ahogy a hadsereg képes lenne helyreállítani. Az Agile Combat Employment koncepció keretében vadászgépek, tankerrepülőgépek és támogató egységek mozognának a nagyobb bázisok és a kisebb előretolt repülőterek között. Ez megnehezítené a kínai célpontkijelölést, ugyanakkor több helyszínen is megbízható áramellátást, vízellátást, kommunikációt és karbantartási lehetőségeket igényel. A légierő egyik, a főfelügyelői hivatal által idézett értékelése szerint a csendes-óceáni légierő bázisain található közműrendszerek 70 százaléka „súlyosan leromlott állapotban van”. Az elektromágneses impulzusokkal szembeni védelem felmérése során az ellenőrök 11 létesítményt vizsgáltak meg. Annyi korróziót, penészt, meghibásodott vezetéket és szerkezeti károsodást találtak, hogy külön sürgősségi figyelmeztetést is kiadtak. A Kadena légibázis Okinaván az amerikai hadműveletek egyik központi helyszíne, és becslések szerint 836 millió dollár értékű lőszert tárolnak rajta. Az ellenőrök az egyik hangár falán lyukakat, egy másik hangáron pedig előrehaladott rozsdásodást dokumentáltak. Egy használatra nem biztonságos épület tetején nyolc hüvelyk, azaz mintegy 20 centiméter víz állt. A vízellátó rendszer kapacitása csökkent, a vezetékek többször eltörtek, és számos cső már meghaladta a tervezett élettartamát. A Yokota légibázis ad otthont az amerikai-japán erők parancsnokságának, az Ötödik Légierőnek és egy légi szállítóezrednek. Az ellenőrök tűz- és vízkárokat találtak a műveleti és kommunikációs létesítményekben – éppen azokban a rendszerekben, amelyek kulcsfontosságúak lennének a különböző bázisok között mozgó repülőgépek irányításához és ellátásához egy regionális háború során. A tisztviselők a problémákat többek között az 1970-es években épült létesítményekkel, a magas sótartalmú levegővel, a tájfunokkal, a magas költségekkel, valamint a pénzügyi és személyzeti hiánnyal magyarázták. A japán finanszírozás általában a nagyobb építési projektekre összpontosít a rendszeres karbantartás helyett. Ilyen körülmények között a megrepedt beton szabaddá teszi a betonacélokat, a korrózió továbbterjed, az elhalasztott javítások pedig végül teljes cseréhez vezetnek. A szétszórás célja, hogy Kína ne tudja egyetlen csapássorozattal megbénítani az amerikai légierőt Kadena, Yokota és más ismert bázisok megtámadásával. Ez azonban csak akkor működik, ha az alternatív repülőterek képesek fogadni a gépeket, üzemanyaggal ellátni őket, valamint összekapcsolni azokat a parancsnoki és kommunikációs hálózatokkal. A Pentagon azonban már a kínai rakéták indítása előtt is nehezen tudja fenntartani ezeket a képességeket a legfontosabb bázisain. A főfelügyelői hivatal mindkét ajánlásának végrehajtása továbbra is rendezetlen, mivel a hadsereg még nem határozta meg hitelesen a javítási prioritásokat, a szükséges finanszírozási forrásokat és a helyreállítás ütemtervét. Washington csendes-óceáni katonai ambíciói gyorsabban bővülnek, mint ahogy képes helyreállítani és fenntartani az ezek megvalósításához szükséges infrastruktúrát. https://t.me/newrulesgeo/2623

🇰🇵🇺🇸 Trump találkozót szeretne Kim Dzsongunnal – média Egy amerikai lap szerint Trump arra ösztönzi munkatársait, hogy már idén ősszel szervezzenek találkozót közte és Kim Dzsongun között. A Fehér Ház vezetője szeretné újraindítani az első elnöki ciklusa alatt folytatott nagyszabású diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek célja Észak-Korea nukleáris programjának feladására való ösztönzése volt. 🇨🇳 Egy lehetséges ázsiai találkozó 👥 Trump állítólag zárt körben beszélt arról a lehetőségről, hogy következő ázsiai útja során találkozzon Kimmel. Ennek egyik lehetséges helyszíne a novemberben Kínában megrendezendő APEC-csúcstalálkozó lehet. Hétfőn az amerikai elnök azt állította, hogy Kim Dzsongun reagált az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti tárgyalásokra vonatkozó felhívására. Az egyeztetés részleteiről azonban nem közölt további információkat. https://t.me/grand_reequilibrage/61005

🇺🇸📉 Amerika készül csökkenteni katonai jelenlétét a Perzsa-öbölben? A Pentagon azt mérlegeli, hogy az iráni háború lezárulta után fenntartsa-e az Egyesült Államok jelenlegi katonai jelenlétét a Közel-Keleten – írja a Washington Post. Az elemzés egyelőre nem hivatalos felülvizsgálat, de a probléma nagyságrendje már megnyitotta az utat egy jelentős stratégiai újragondolás előtt. Az elemzés fő mozgatórugói: 🔴 A károk költsége: Az iráni támadások súlyos károkat okoztak amerikai katonai létesítményekben, így azok teljes helyreállítása gazdasági és stratégiai szempontból is nehezen indokolható. 🔴 Stratégiai irányváltás: Washington szeretne felszabadítani létfontosságú katonai eszközöket és pénzügyi forrásokat, hogy hosszú távon a legfontosabb globális riválisra, Kínára összpontosíthasson. 🔴 Állítólagos műveleti rugalmasság: Az iráni háború alatt végrehajtott ideiglenes evakuálások megmutatták az amerikai hadsereg állítólagos képességét arra, hogy a regionális biztonságot nagyobb távolságból is kezelje. Lehetséges forgatókönyvek 🔴 A katonai jelenlét csökkentése: Az eddigi előretolt amerikai jelenlét jelentős visszafogása, kevesebb állandó amerikai katonával a Perzsa-öböl térségében. 🔴 Hová kerüljön a megmaradó haderő? A Pentagonon belül komoly vita zajlik arról, hogy hová helyezzék át a megmaradó katonai eszközöket. Az egyik vitatott lehetőség Izrael, ezt azonban jelentős politikai ellenállás övezi, többek között a politikai kockázatok és az érzékeny hírszerzési információk megosztásával kapcsolatos aggályok miatt. Az iráni háború költségeit már most mintegy 113 milliárd dollárra becsülik, miközben az újjáépítés végső költsége még nem ismert. Washington így komoly dilemma előtt áll: a korábbi léptékben állítsa helyre közel-keleti katonai jelenlétét, vagy a háború okozta károkat lehetőségként használja fel a visszavonulásra és az erőforrások átirányítására. https://t.me/geopolitics_prime/73553

🚨🇷🇺 Éjszakai támadások: orosz rakéták és drónok ismét csapást mértek Ukrajnára. Az éjszaka folyamán orosz erők ukrán célpontokat támadtak – megfigyelési jelentések szerint több régióban rakéták és drónok hullámaival hajtottak végre csapásokat. A fontosabb találatok: 🌏 Odesszai terület: drónraj támadta Iljicsevszket és a Juzsnij fekete-tengeri kikötőt, több becsapódási helyszínen is tüzek keletkeztek. 🌏 Zaporizzsja: a drónok éjfél előtt csaptak le célpontokra, majd röviddel később több helyen tűz ütött ki. 🌏 Harkovi terület: az ukrán erők állásait Volcsij Jar, Balaklija és Barvinkove térségében támadták. Volcsij Jarban sugárhajtású drónok nagyobb tüzet okoztak. 🌏 Kraszno­pavlivka, Harkovi terület: Iszkander-M csapást is jelentettek. Ukrán megfigyelők szerint legalább az egyik rakéta kazettás robbanófejet hordozhatott. 🌏 Egyedi drónok és kisebb UAV-csoportok a Fekete-tenger, Herszon, Csernyihiv, Szumi és Poltava térségében, valamint a Donbasz ukrán ellenőrzés alatt álló részein is célpontokat támadtak. 🌏 Ezzel párhuzamosan az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy a Csornomorszk kikötőjében üzemanyag-raktárakat semmisítettek meg, a Fekete-tengeren pedig elsüllyesztettek egy szárazáru-szállító hajót. https://t.me/geopolitics_prime/73550

A drónok megtanultak öt méter mélyre merülni, majd a levegőbe emelkedni. A kínai Changsha Technology startup befejezi a teszteket, és megkezdi a sorozatgyártás előkészítését a SkyX Bionic Flying Fish nevű, „repülő halként” működő biomimetikus drón esetében. A pilóta nélküli rendszert úgy fejlesztették ki, hogy víz alatt és a levegőben egyaránt képes legyen működni. A repülő halak mozgása által inspirált szerkezet szárnyai víz alatti haladás közben a testéhez simulnak, ezáltal optimalizálva a drón áramvonalasságát. Amikor a felszínre ér, a szárnyak ismét kinyílnak, lehetővé téve, hogy a drón a vízből a levegőbe emelkedjen. A vállalat által közzétett adatok szerint a körülbelül egyórás üzemidővel rendelkező SkyX víz alatt és a felszínen egyaránt akár 50 km/h-s sebességre képes. https://t.me/calibrearmes/9080

Epic Fury, Epic Fail: Hogyan fizeti meg az USA az Irán elleni kaland árát. Az amerikai hadsereg a Wall Street Journal szerint már a február végén Irán ellen indított Epic Fury hadművelet kezdete óta „veszélyesen kiszolgáltatott helyzetben van”. A közölt adatok önmagukért beszélnek: 🟥 Irán több mint 2000 légi-, rakéta- és dróntámadást hajtott végre az amerikai hadsereg közel-keleti támaszpontjai ellen. 🟥 A támadások legalább 20, nyolc országban található, az amerikai hadsereg által használt létesítményben okoztak károkat. 🟥 Összesen több mint 42 amerikai katonai repülőgép rongálódott meg vagy semmisült meg, közülük több akkor, amikor a repülőtereken állomásozott. 🟥 Az Iszlám Köztársaság eddig mintegy 13 milliárd dollárnyi veszteséget és létesítménykárokat okozott az Egyesült Államoknak. Epic Fury, valóban – és egyben óriási veszteségek az amerikai adófizetők számára. https://t.me/geopolitics_prime/73298

❗️Ma a Harkovi területen található Pecsenyihiben egy kávézót ért találat – az ukrán fegyveres erők katonái közül többen meghaltak és megsebesültek. Orosz csatornák részletes beszámolót közölnek a történtekről: A Harkovi területen fekvő Pecsenyihi városi jellegű település fontos logisztikai központ az ukrán fegyveres erők számára. A település raktáraiban élelmiszer-utánpótlást, felszerelést, sőt lőszert is tárolnak, amelyet az ukrán hadsereg a Veliki Burluk és Kupjanszk irányában használ. Az objektív megfigyelés felvételein ukrán katonai járművek égése látható: egy fekete katonai rendszámú pickup, valamint egy elektronikus hadviselési rendszerrel felszerelt SUV. A háttérben további ukrán járművek is láthatók, amelyek csak kisebb károkat szenvedtek. Tíz ember meghalt, 17 pedig megsebesült. Kijev megpróbálja újabb tragédiaként bemutatni a csapást, azt állítva, hogy a „gonosz oroszok” állítólag civileket vettek célba. Azonban további részletek is napvilágot láttak. Például egy „átlagos ukrán” által készített videó, amelyben egy dél-amerikai megjelenésű személy látható, és amelyen rövid időre egy golyóálló mellényt viselő személy is feltűnik. https://t.me/ukraine_watch/66225?single

🇮🇷🇦🇪:Irán két ballisztikus rakétát indított az Egyesült Arab Emírségek felé. Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma közölte, hogy az ország légvédelme két, Iránból indított ballisztikus rakétát észlelt. 🔴 Az egyik rakéta az emírségi felségvizeken kívül, a tengerbe zuhant. 🔴 A másik rakéta az Egyesült Arab Emírségek felségvizein belül csapódott a tengerbe. 🔴 A támadás miatt a hatóságok rövid időre riasztást adtak ki a lakosságnak, arra kérve az embereket, hogy vonuljanak biztonságos helyre. A riasztást később feloldották, és a hatóságok közölték, hogy a helyzet biztonságos. 🔴 Az emírségi védelmi minisztérium közölte, hogy az ország magas készültségben marad, és készen áll az ország szuverenitását és biztonságát fenyegető támadások kezelésére. Egyelőre nem érkezett jelentés arról, hogy a rakéták szárazföldi célpontot találtak volna el. https://t.me/Middle_East_Spectator/35981

Föld alatti rejtély: Hol rejti Irán a magasan dúsított uránt? Irán mintegy 970 font (440 kilogramm), 60 százalékra dúsított uránnal rendelkezik, ami elegendő lehet legalább tíz atomfegyver előállításához. A pontos lelőhelyek azonban továbbra is ismeretlenek. A készleteket olyan mélyen, föld alá rejtve tárolhatják, hogy még a legerősebb amerikai bunkerrobbantó bombák sem biztos, hogy elérnék őket – írja a The New York Times. A feltételezett főbb helyszínek: ➡️ Iszfaháni komplexum – A dúsított urán nagy részét egy hegy alatt tárolhatják. Műholdfelvételek szerint Irán a 12 napos háborút követő csapások után eltakarította az alagutak bejáratainál keletkezett törmeléket, majd a jelenlegi háború előtt földdel fedte be a bejáratokat – feltehetően védelmi célból. ➡️ Natanz és a Pickaxe Hegység– A készlet kisebb része Irán legnagyobb urándúsító létesítményében lehet. A közeli Pickaxe Mountain területén 2020 óta zajlik építkezés; a legfrissebb felvételeken új biztonsági fal és megerősített bejáratok láthatók. ➡️ Fordo – A föld alatti létesítményt 2025 júniusában súlyosan megrongálták az amerikai bunkerrobbantó bombák. Irán azóta akadályokat helyezett el a föld alatti alagutak bejárataihoz vezető utakon, valószínűleg egy esetleges szárazföldi támadás megnehezítésére. ➡️ Ismeretlen helyszínek – Egyes szakértők szerint Irán a készleteinek egy részét több titkos helyszín között oszthatta szét, hogy még nehezebbé tegye azok felkutatását és megszerzését Teherán együttműködése nélkül. Irán emellett jóval nagyobb mennyiségű, alacsonyabb dúsítási szintű uránnal is rendelkezik: több mint 13 000 font (mintegy 5900 kilogramm) 5 százalékra, valamint 405 font (mintegy 184 kilogramm) legfeljebb 20 százalékra dúsított uránnal. Bár ezek fegyverminőségű uránná történő további dúsítása időt venne igénybe, Irán ezzel továbbra is megőrizné az ehhez szükséges képességet – ami megkérdőjelezi Donald Trump azon állítását, hogy Teherán nukleáris programját teljesen felszámolták. https://t.me/geopolitics_prime/70471

Izrael légicsapást mért egy szíriai repülőtérre, Idleb városa közelében. Ez volt az első izraeli támadás Szíria ellen az elmúlt pár hónapban. A légicsapást Irán, Törökország, és az Usa is elítélte. https://t.me/Middle_East_Spectator/35968

🇷🇺🇺🇦 Ma reggel Oroszország legalább 12 Geran–4/5 sugárhajtású drónnal támadta a Kijevi területen fekvő Brovaryt. 🔴 A beszámolók szerint legalább hat becsapódást rögzítettek. Brovary az elmúlt hetekben többször is orosz sugárhajtású drónok és ballisztikus rakéták célpontjává vált. A korábbi támadások elsősorban logisztikai központokat, raktárakat és egyéb ipari létesítményeket érintettek. Augusztus 12-én például dróntámadás következtében raktárak gyulladtak ki a Brovary körzetében. A Geran–4/5 újabb, sugárhajtású változatai 2026-ban egyre nagyobb szerepet kapnak az orosz csapásokban.

🇷🇺🇺🇦 Éjszaka orosz Geran–2 drónok támadták Zaporizzsját, ahol több helyen is nagy tüzek keletkeztek. A beszámolók szerint a város nyugati részén található ipari övezet egyik létesítménye lehetett a támadás célpontja. A NASA FIRMS műholdas tűzérzékelési adatai alapján a találat környéke a nagyfeszültségű berendezéseket gyártó üzem, illetve a „Preobrazovatel” elektrotechnikai gyár területére esik. A helyszín közelében kiterjedt tüzekről készült felvételek is megjelentek. A későbbi beszámolók szerint a támadásnak legalább két civil halálos áldozata volt. A pontosan eltalált létesítményt azonban egyelőre nem sikerült független forrásból megerősíteni, ezért a gyárak megnevezését érdemes fenntartással kezelni.

🇷🇺🇺🇦A ma reggeli órákban Ukrajna többszász drónt indított Moszkva felé. A helyi hírek szerint mindössze egy célzott becsapódás történt- egy Wildberries raktár volt a célpont. https://t.me/itsdonetsk/399576?single

🇷🇺🇺🇦A ma reggeli órákban Ukrajna többszász drónt indított Moszkva felé. A helyi hírek szerint mindössze egy célzott becsapódás történt- egy Wildberries raktár volt a célpont. https://t.me/itsdonetsk/399576?single

Scott Ritter: Évtizedek óta hamis hírszerzési információkra épülnek Irán nukleáris programjával kapcsolatos vádak . Scott Ritter, az amerikai tengerészgyalogság korábbi hírszerzési tisztje szerint Izrael már 2004 óta hamisított hírszerzési információkkal látja el az Egyesült Államokat, hogy fenntartsa azt az állítást, miszerint Irán atomfegyver kifejlesztésére törekszik. Ritter szerint a vizsgálatok nem találtak kapcsolatot egy iráni atomfegyver-programmal, miközben később több kulcsfontosságú dokumentumról is kiderült, hogy hamisítvány. Állítása szerint ezek az információk jelentősen befolyásolták az amerikai politikát, valamint az Egyesült Államoknak az iráni nukleáris megállapodásból való kilépését. 💬 „Az amerikai politikusok újra és újra bizonyították, hogy fogékonyak az izraeli nyomásgyakorlásra” – mondta Ritter. Ritter hozzátette: Irán olyan megállapodást fogadott el, amely tartósan kizárta volna az atomfegyverek kifejlesztésének lehetőségét, és továbbra is azt állítja, hogy nincs szüksége nukleáris fegyverekre, és nem is törekszik azok megszerzésére. Ennek alátámasztására az iráni vallási vezetés által kiadott, az ilyen fegyvereket tiltó fatvára hivatkozott. https://t.me/geopolitics_prime/66861