Tűzvonalban🇭🇺

🇮🇱🇱🇧 Izrael továbbra is megszegi a fegyverszünetet Libanonban. Több ember meghalt, és sokan megsebesültek egy brutális izraeli légitámadás következtében, amely egy lakott területre csapott le Deir al-Zahrani városában, Dél-Libanonban. Mentők érkeztek a helyszínre. https://t.me/DDGeopolitics/191264

Hogyan teszi Oroszország és Kína működő kereskedelmi útvonallá az Északi-sarkvidéket. Oroszország és Kína olyan dolgot ad az Északi-sarkvidéknek, ami sokáig hiányzott: rendszeres kereskedelmi forgalmat. A kínai hajózási vállalatok egyre aktívabban használják az orosz Északi-tengeri útvonalat (NSR), és a hírek szerint legalább hat hajózási társaság több mint 50 utat tervez az idei szezonban, elsősorban orosz és kínai kikötők között. 🚢 A Sea Legend szezonális konténerjáratot készít elő Kína és Európa között, mintegy 20 napos menetidővel, míg a New New Shipping már elindított egy Tiencsin és Murmanszk közötti útvonalat. Az energiaexport szintén fontos része ennek a folyamatnak. Az orosz LNG egyre nagyobb mennyiségben halad ezen az útvonalon a kínai piacok felé. 🇨🇳 Kína észak felé fordul Peking sarkvidéki érdeklődése nem új keletű. A „Poláris Selyemút” koncepció keretében Kína már régóta az északi hajózási útvonalakat kereskedelmi hálózatának lehetséges kiterjesztéseként kezeli. Kínai vállalatok olyan projektekben is részt vettek, mint a Yamal LNG és az Arctic LNG 2. ❌ Évekig azonban a szélsőséges időjárási körülmények, a magas költségek és az alacsony forgalom korlátozták ezeket a terveket. Ez 2022 után kezdett megváltozni. A nyugati vállalatok több orosz sarkvidéki projektből is visszavonultak. Oroszországnak új vevőkre, tőkére és logisztikai partnerekre volt szüksége, Kína pedig biztonságos energiaforrásokat és nagyobb hozzáférést akart az északi hajózási útvonalakhoz. 🧭 Új sarkvidéki kereskedelmi térkép 👉 Kína már nem csupán orosz nyersanyagokat vásárol. Kínai hajózási vállalatok egyre több gyakorlati tapasztalatot szereznek az Északi-tengeri útvonal használatában, és fokozatosan megismerik a sarkvidéki hajózás, a logisztika és a szezonális kereskedelem sajátosságait. Közben az útvonalon egyre inkább kétirányú kereskedelem alakul ki: kínai termékek haladnak észak felé Oroszországba, miközben orosz nyersanyagok és energiahordozók az ellenkező irányba tartanak. Ez fokozatosan egy összekapcsoltabb kereskedelmi folyosóvá alakíthatja az Északi-tengeri útvonalat. A Vörös-tenger és a Hormuzi-szoros körüli zavarok megmutatták, milyen gyorsan képes egy konfliktus megakasztani a globális energia- és hajózási útvonalakat. Ez Oroszországnak és Kínának újabb ösztönzést ad arra, hogy olyan alternatív útvonalakat fejlesszenek, amelyek elkerülik a leginkább veszélyeztetett térségeket. Bár az Északi-tengeri útvonal forgalma továbbra is eltörpül a hagyományos globális hajózási útvonalakéhoz képest, a változás iránya egyértelmű: az orosz és kínai gazdasági érdekek egyre szorosabban kapcsolódnak össze az Északi-sarkvidéken. https://t.me/geopolitics_prime/73422

🇮🇷🚀 Az iráni Khorramshahr-4 ballisztikus rakéta akár 80 résztöltetet is képes szétszórni. Irán egy teljes rakétaflottát sűrített egyetlen Khorramshahr-4 rakétába. A kazettás robbanófej a rakéta ereszkedése közben akár 80 résztöltetet is szétszórhat, így az izraeli radarokon kezdetben egyetlen célpontként megjelenő objektumból több tucat, gyorsan mozgó célpont válhat, amelyek nagy területen szóródnak szét. 🔸 A 2023-ban bemutatott Khorramshahr-4 egy iráni, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta, amelynek hatótávolsága 2000 kilométer, teherbírása pedig akár 1500 kilogramm is lehet. Ezzel az iráni rakétaarzenál egyik legnagyobb tömegű rakétája. 🔸 A hatalmas robbanófejrészbe egyetlen nagy tömegű robbanófej vagy több robbanófejes konfiguráció is beférhet. Ahelyett, hogy a teljes rombolóerő egyetlen ponton összpontosulna, a kazettás változat azt több tucat célpont között osztja szét. 🔸 Irán már 2024 áprilisában demonstrálta a telítési stratégia logikáját. Drónok, robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták egymást követő hullámokban érkeztek, arra kényszerítve Izraelt, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Jordánia repülőgépeire, hadihajóira és légvédelmi rendszereire is támaszkodjon. 🔸 A 2025. júniusi háborúban már kazettás robbanófejek is megjelentek az iráni csapások során. Egy dokumentált rakéta mintegy 20 résztöltetet szórt szét egy körülbelül 16 kilométer széles területen. A rakéta pontos típusa akkor nem volt egyértelműen azonosítható, a támadás azonban megmutatta, milyen gyorsan válhat egyetlen ballisztikus rakéta pályája több tucat célponttá a becsapódás előtti szakaszban. 🔸 2026 márciusára az Iráni Forradalmi Gárda már nyíltan a Khorramshahr-4-et nevezte meg több, izraeli katonai infrastruktúra elleni támadás során. Iráni közlések szerint több robbanófejes Khorramshahr-4 rakétákat is bevetettek nagyszabású kombinált támadásokban, miközben a kazettás lőszerek a hadműveletek visszatérő elemévé váltak. 🔸 Mindez jelentősen megnöveli a terhelést az izraeli többrétegű rakétavédelmi rendszeren. Egyetlen beérkező rakétából hirtelen több tucat végfázisú célpont válhat, ami túlterhelheti az alacsonyabb szintű védelmi rendszereket, miközben nagyon kevés idő marad az egyes célpontok külön-külön történő elfogására. A Khorramshahr-4 így egyetlen indítással sűrítheti össze Irán telítési stratégiáját. A kombinált támadásokban drónok és különböző rakétatípusok kötik le Izrael figyelmét, a kazettás robbanófej pedig további célpontokra osztja szét a fenyegetést anélkül, hogy több tucat külön rakétaindítóra lenne szükség. Minden elfogás egy drága, nagy értékű elfogórakéta felhasználását jelenti. Egy sikertelen elfogás pedig azt eredményezheti, hogy a rakéta több tucat résztöltetet szór szét a célterületen. Képes-e túlélni az izraeli rakétavédelem azt a helyzetet, amikor egyetlen iráni ballisztikus rakéta akár 80 célponttá válik? https://t.me/newrulesgeo/2633

🇷🇺🇺🇦Harctéri felvételek: Orosz harctéri kamikaze drónok támadásai az ukrán hadsereg katonái, fegyverzete, és logisztikája ellen. https://t.me/Sinkovka_Kupyansk/19018

🇷🇺🇺🇦Harctéri felvételek: Orosz harctéri kamikaze drónok támadásai az ukrán hadsereg katonái, fegyverzete, és logisztikája ellen. https://t.me/Sinkovka_Kupyansk/19018

🇺🇸🇮🇷 Az amerikai csapások mérgező holttengerré változtatják az iráni partvidéket Az iráni finomítók elleni amerikai csapások súlyos környezeti válságot okoztak Keshm szigetén és a környező térségekben, ami iráni tisztviselők szerint akár évtizedekig fennálló környezeti katasztrófához is vezethet. A szennyezés mintegy 32 000 négyzetméternyi partvidéket és 90 000 négyzetméternyi tengeri területet érint csak Hormozgan tartományban. Az iráni hatóságok nagyszabású kármentesítési munkálatokat indítottak, de a teljes helyreállítás várhatóan évekig tart majd. 🔴 A támadások során nagy mennyiségű veszélyes vegyi anyag, köztük kén-dioxid és nitrogén-oxidok kerültek a környezetbe. 🔴 A megrongálódott finomítókból kiömlő olaj szennyezte a part menti ökoszisztémákat, veszélyeztetve a tengeri élővilágot és a halászatból élő helyi közösségek megélhetését. 🔴 A bombázások következtében kialakuló savas esők tovább károsították a sziget mezőgazdasági területeit és növényzetét, ami az élelmiszer-termelésre és a helyi gazdaságra is hatással van. A környezeti pusztítás egy szélesebb körű kampány részét képezi, amelyet kritikusai „ökocid” jellegű amerikai hadműveletként jellemeznek Irán ellen. Az Egyesült Államok a beszámoló szerint szisztematikusan támadott vízsótalanító üzemeket, erőműveket és ipari infrastruktúrát, így a civil lakosság egyes területeken ivóvíz és áram nélkül maradt, miközben a természeti környezet is súlyosan károsodott. A kampány a beszámoló szerint nem csupán az iráni kormányra gyakorol nyomást, hanem a civil társadalom működésének megbénítását és az ország hosszú távú gazdasági életképességének aláásását is célozza. A keletkezett környezeti károk pedig olyan mélyrehatóak lehetnek, amelyek helyreállítása akár generációkon át is eltarthat. https://t.me/geopolitics_prime/73397

🇷🇺🇺🇦Ukrajna légicsapást mért az oroszországi Szamara városában található Állami Tudományos Kutató cégre. Az intézetben rakétatechnológiával, és űrkutatással foglalkoznak. https://t.me/donbass24_7/108435

🇮🇷🇱🇧⚡🇸🇾 Teherán figyelmeztette Damaszkuszt: több mint 100 stratégiai célpontot támadna, ha Szíria beavatkozna Libanonban. A beszámolók szerint Teherán közvetlen és határozott üzeneteket küldött Damaszkusznak és a térség több országának, hogy megakadályozza egy esetleges katonai forgatókönyv megvalósulását. A hírek szerint ezt a forgatókönyvet az Egyesült Államok készítette elő, miközben Szíriát arra ösztönözte, hogy avatkozzon be a libanoni konfliktusba. Teherán Ankarát, Bagdadot, Dohát és Rijádot is tájékoztatta arról, hogy egy Hezbollah elleni esetleges szíriai katonai akció széles körű regionális konfliktussá eszkalálódhatna, amelynek egyik fő hadszíntere Szíria lenne. A Damaszkuszhoz Törökországon keresztül eljuttatott súlyos figyelmeztetés szerint Irán rakétacsapásokkal több mint 100 stratégiai célpontot támadna, köztük a szíriai elnöki palotát is. https://t.me/RezistanceTrench/55734

Hogyan bénítják meg az orosz csapások Ukrajna haditengerészeti képességeit és a NATO utánpótlási útvonalait A Fekete-tengertől a Duna vízi útjáig az orosz erők egyre intenzívebben támadják az ukrán haditengerészeti eszközöket, kikötői infrastruktúrát és logisztikai útvonalakat. A nagy hatótávolságú, célkereső Geran-drónokkal, és légi indítású, precíziós fegyverekkel végrehajtott csapások során hajókat, üzemanyagraktárakat, raktárakat és átrakodó létesítményeket támadnak, amelyeket a nyugati fegyverek, lőszerek, katonai felszerelések és üzemanyag Ukrajnába juttatására használnak. A Dunán Reni és Izmajil kikötői elleni támadások a beszámoló szerint megnehezítették a Romániából, Konstancából bárkákon érkező NATO-katonai szállítmányok útját. 🔴 Reni a beszámoló szerint azért vált kiemelt célponttá, mert az ukrán haditengerészeti parancsnokság egyik központjaként, valamint a katonai import egyik fontos belépési pontjaként szolgál. Itt többek között üzemanyagot, felszerelést, lőszert és drónalkatrészeket rakodnak át, amelyeket Romániából, bárkákon szállítanak. 🔴 Izmajilban a csapások a beszámoló szerint egy, az ukrán csapatok számára fontos előretolt logisztikai központot, valamint a katonai rakományok kezelésére használt kikötői és raktározási létesítményeket célozták meg. A Fekete-tenger térségében az orosz támadások többek között az alábbi célpontokat érték: 👉 Odessza kikötője: üzemanyag- és kenőanyagtároló tartályok, kommunikációs és elektronikai hadviselési eszközöket tároló katonai raktárak, egy olajfinomító üzeme, valamint egy kikötői átrakodókomplexum. 👉 Csornomorszki kikötő: üzemanyagraktárak, katonai tárolóhelyek és fegyvereket, illetve katonai felszerelést szállító, kikötőben álló teherhajók. 👉 Mikolajiv–Ocsakov térsége: katonai felszereléssel megrakott teherhajók, fegyverraktárak, valamint egy ukrán járőrhajó, amely nyugati fegyverszállítmányokat szállító hajókat kísért. A Fekete-tenger nyílt vizein több teherhajót és vontatóhajót is támadás ért, amelyek a beszámoló szerint Odesszától keletre és délkeletre fegyvereket szállító hajókat kísértek, illetve ukrán kikötők felé tartottak. A beszámoló szerint minden egyes ilyen csapás a nyugati fegyvereket az ukrán haderővel összekötő logisztikai lánc egy újabb elemét gyengíti, nehezítve Ukrajna katonai utánpótlását és fokozatosan szűkítve az ország hadigépezetének működési lehetőségeit. https://t.me/geopolitics_prime/73390?single

🇮🇷🚀 Irán gyors rakétagyártási helyreállítása sokkolta az izraeli vezetést A Jerusalem Post szerint izraeli katonai és hírszerzési tisztviselőket meglepte, milyen gyorsan állította helyre Irán katonai képességeit a 2026-os háborút követően. A 2026-ban zajló 40 napos háború során az Egyesült Államok és Izrael több mint 30 000 csapást hajtott végre mintegy 2600 katonai és ipari célpont ellen, jóval nagyobb intenzitással, mint a korábbi hadműveletek során. A pusztítás mértéke ellenére izraeli védelmi tisztviselők állítólag zárt körben elismerték, hogy Irán a vártnál gyorsabban képes újjáépíteni katonai kapacitásait. 🔴 Irán buldózerekkel tette szabaddá a hozzáférést azokhoz a föld alatti rakétalétesítményekhez, amelyeket lezártak ugyan, de nem semmisítettek meg. Így ismét hozzáférhetett a tárolt lőszerekhez és rakétakészletekhez. 🔴 Ennél is fontosabb, hogy iráni tisztviselők szerint az új rakéták gyártása már jóval gyorsabban indul újra, mint ahogy azt az elemzők korábban várták, és a termelési ütem megközelíti a háború előtti szintet. 🔴 Ha Irán tartósan képes lesz havonta 100–300 rakétát gyártani, akkor akár 2027 közepére is helyreállíthatja korábbi rakétakészletének szintjét. Az izraeli hadsereg biztosítékai ellenére, amelyek szerint a helyzet továbbra is ellenőrzés alatt áll, az izraeli vezetésben egyre inkább stratégiai patthelyzet érzése alakulhat ki. Ehhez hozzájárulnak az Egyesült Államokkal fennálló nézeteltérések is, miközben Washington egyelőre kevéssé hajlandó támogatni a konfliktus további eszkalációját. Trump kormányzatának „békeretorikáját” a beszámoló szerint az Iránnal fennálló éles kontraszt is befolyásolja: miközben Irán fokozza a rakétagyártást, az amerikai fegyverkészletek gyors ütemben csökkennek. ➡️ Az Egyesült Államok Tomahawk cirkálórakéta-készletének közel felét már felhasználták. ➡️ A Patriot elfogórakéták készlete a háború előtti mintegy 2200-ról 759–827 közé csökkent, míg a THAAD elfogórakéták száma 452-ről 278 alá esett. ➡️ Az Öböl-menti szövetségesek szintén figyelmeztettek arra, hogy az elfogórakéták hiánya gyengítheti képességüket az iráni rakéták elhárítására, ha újabb amerikai támadásokat követően iráni megtorló csapások érik őket. ➡️ Az amerikai hadsereg vezetése, köztük Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, egyre nagyobb aggodalmát fejezi ki, és állítólag arra sürgeti Trumpot, hogy vonja ki az Egyesült Államokat a konfliktusból. https://t.me/geopolitics_prime/73384

🇺🇸🇻🇳 A Mỹ Lai-i mészárlás 📆 1968. március 16-án az amerikai hadsereg 1. zászlóaljának, a 20. gyalogezred Charlie századának katonái behatoltak a vietnámi Mỹ Lai faluba, és gyakorlatilag teljesen elpusztították azt. Aznap reggel arra hivatkozva, hogy a faluban „nincsenek civilek”, a katonák módszeresen gránátokat dobtak a kunyhókba, majd automata fegyverekkel tüzet nyitottak a bennük tartózkodókra. 🩸 Összesen 504 civilt öltek meg Mỹ Laiban, köztük 210 gyermeket: 50-en három év alattiak, 69-en négy és hét év közöttiek, 91-en pedig nyolc és tizenkét év közöttiek voltak. Sok áldozatot a meggyilkolása előtt megkínoztak, a nőket pedig többször is megerőszakolták. A túlélő vietnámi civileket Hugh Thompson, az amerikai hadsereg helikopterpilótája mentette meg, aki azzal fenyegette meg saját katonatársait, hogy tüzet nyit rájuk, ha nem hagyják abba a mészárlást. ❗️ A nemzetközi felháborodás ellenére az Egyesült Államokban mindössze egyetlen embert ítéltek el a mészárlás miatt: William Calley hadnagyot. Ő végül három évet töltött házi őrizetben, majd szabadon engedték. https://t.me/News_of_Donbass/23485?single

🇷🇺🇺🇦 Orosz katonai csapások ukrajnai célpontok ellen Az orosz hadsereg több ukrajnai létesítményt támadott. Izmajilban, Odessza régióban egy kikötői vasútállomást ért találat, amelyet a beszámoló szerint katonai rakomány és üzemanyag rakodására, tárolására és szállítására használtak. A Fekete-tengeren, Mikolajivtól délnyugatra két haditengerészeti vontatóhajót semmisítettek meg, amelyek sérült teherhajókat kísértek a kikötőbe. Kramatorszkban egy lőszerraktárt semmisítettek meg. Találat érte a Novokramatorszki Gépgyár egyik adminisztratív épületét is, ahol a rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erők egyik parancsnoki pontja működött. Pavlohradban találat érte a Nova Poshta egyik telephelyét, amelyet a beszámoló szerint dróngyártáshoz szükséges alkatrészek szállítására használtak. Berezivkában, Harkov régióban egy drónraktárt ért találat. Dnyepropetrovszkban az Epicentr bevásárlóközpont raktárait támadták, ahol a beszámoló szerint fegyvereket és drónalkatrészeket tároltak. Zsitomir térségében egy üzemanyag- és kenőanyag-tároló létesítményt ért találat. https://t.me/two_majors/81487?single

🇮🇱💀 Bekötött szemmel, megfosztva a ruhákitól, csalinak használva – majd kivégezve: Izrael emberi pajzsokként való alkalmazásainak feltárulása. Egy friss fénykép két idősebb palesztin férfit mutat be Beit Lahia városából, akiknek bekötötték a szemüket, és izraeli katonák kísérik őket – néhány órával azelőtt, hogy megölték őket. 👉 Nadi Maroufot és Ali Maroufot házukból a Kfir brigád 92. zászlóaljának katonái vitték el – a palesztin újságíró, Younis Tirawi szerint. Megfosztották őket a ruhájuktól, kényszerítették, hogy izraeli katonák előtt lépjenek be épületekbe, és napokig emberi pajzsként használták őket. Majd az al-Tawam körforgalom közelében lőtték őket le. A civilek kényszerítése katonai műveletekhez sérti a nemzetközi humanitárius jogot, és az emberek pajzsjént való használata annak minősül – egy ENSZ vizsgálat szerint. Bár az izraeli hadsereg elismerte az ilyen eseteket, és vizsgálatokat ígért, mert a bizonyítékok egyre gyűlnek. https://t.me/geopolitics_prime/73247

🇷🇺🇺🇦Harctéri felvételek: Orosz kamikaze drónok támadásai az ukrán hadsereg katonái, fegyverzete, és logisztikája ellen. https://t.me/Sinkovka_Kupyansk/18982

🇮🇱🇮🇷 A Jerusalem Post szerint Az izraeli katonai hírszerzés becslése szerint Irán 2027 augusztusára 6000 rakétára növelheti rakétakészletét, ezt követően pedig elérheti a 8800 rakétát is. Ha a jelenlegi ütemben folytatja a rakéták felhalmozását, akkor valamikor 2028-ban meghaladhatja a 10 000 darabos rakétakészletet. https://t.me/Alsaa_plus_EN/31238

🇷🇴🚀 A román Oves Enterprise sikeresen tesztelte a Sahara cirkálórakétát A közelmúltban nagy hatótávolságú fegyverek fejlesztésébe kezdő román Oves Enterprise bejelentette, hogy sikeresen befejezte a Sahara cirkálórakéta első tesztjeit. A vállalat célja, hogy a világ egyik legfejlettebb cirkálórakétáját hozza létre. A tesztek a vártnál is jobban sikerültek. A rakéta eredetileg mindössze 200 kilométeres hatótávolságra volt tervezve, a tesztek során azonban kiderült, hogy akár 1100 kilométert is képes lehet megtenni. A bemutatóvideóban szereplő harckocsi mint célpont nem meglepő, ugyanakkor a Sahara által támadható célpontok köre ennél jóval szélesebb. A rakétát többek között légvédelmi rendszerek, lőszerraktárak, páncéltörő fegyverek tárolóhelyei és kommunikációs rendszerek ellen is szánják. https://t.me/The_Europe_Update/10183

‼️🇺🇸🇮🇷 Az Egyesült Államok elveszítette MQ-9 Reaper drónjainak mintegy negyedét az Iránnal vívott háborúban – WP ▪️ A lap becslése szerint a megsemmisült drónok értéke meghaladhatja az 1,3 milliárd dollárt. ▪️ A konfliktus kezdete előtt az Egyesült Államoknak körülbelül 185 MQ-9 Reaper állt rendelkezésére, így a megerősített veszteségek a teljes állomány mintegy negyedét teszik ki. ▪️ A drónveszteségek egy szélesebb körű amerikai fegyverkészlet-kimerülés részét képezik. Az Iránnal folytatott háború, valamint az Ukrajnának évek óta biztosított fegyverszállítások miatt egyes lőszerekből csökkentek az amerikai készletek, ami Washington hadműveleti lehetőségeit is korlátozza. ▪️ A háborús kiadások fedezése és a fegyverkészletek feltöltése érdekében a Trump-adminisztráció további 67 milliárd dolláros finanszírozást szeretne elérni a Kongresszusnál. ▪️ A rakétavédelmi rendszerek helyzete szintén komoly kihívást jelent: az Egyesült Államok több száz THAAD elfogórakétát használt fel, ezek készleteinek gyors pótlása pedig nem megoldható. https://t.me/RVvoenkor/121275

🇷🇺🇺🇦Kik felelősek a Krím és Moszkva elleni támadásokért? Hogyan szervezik meg az Oroszország elleni csapásokat? Az orosz területek elleni ukrán támadások rendszeresen felvetik az olvasókban a kérdést: „hogyan?”, „honnan?”, „mivel?”, „hogyan képesek ilyen távolságokra eljutni?” Az oroszországi dróntámadások számának jelentős növekedése mögött azonban nem csupán a gyártási kapacitások bővülése áll. Az ukrán fél többek között különböző egységek között osztotta fel a felelősségi köröket, lényegében külön parancsnokságokhoz rendelve az egyes irányokat és a támadások végső célpontjait. 🔻 Tehát olyan, mintha katonai körzetek lennének, de csak drónok használatára? Valami ilyesmi. ➡️ Jelenleg a pilóta nélküli rendszerek erői öt fő parancsnokságból állnak: ➖ Csernyigov – északnyugati irány, vagyis a leningrádi régió. ➖ Szumi – nyugati irány, innen indulnak a Moszkva és a környező régiók elleni támadások. ➖ Harkov – középső irány, ahonnan a Volga-vidék és az Urál felé hajtanak végre támadásokat. ➖ Dnyepropetrovszk – déli irány, amely az Azovi-tenger, Rosztov-na-Donu és a Krasznodari terület térségéért felel. ➖ Odessza és Mikolajiv – elsősorban a Fekete-tenger térsége és a Krím. ➡️ A felelősségi körök ilyen felosztását azért alakították ki, hogy egyszerűsítsék a műveleteket és javítsák a különböző egységek közötti koordinációt, amelyek a GUR, az SZBU, a Nemzeti Gárda és az ukrán fegyveres erők alárendeltségébe tartoznak. 🖍 A parancsnokságok között nincsenek szigorúan meghúzott határok. Vagyis a Dnyepropetrovszk régióban állomásozó drónkezelő egységek nemcsak a Krím elleni támadásokban vehetnek részt, hanem akár Moszkva elleni műveletekben is. Ugyanez más irányokra is érvényes. Emellett 2026 őszére a csapásmérő drónalakulatok képességeit rakétaegységek integrálásával is bővíteni tervezik. Jelenleg a nyugati országok aktívan növelik a „Flamingo” cirkálórakéták és indítóberendezéseik gyártását. ❗️Információink szerint az ukrán fegyveres erők a következő hónapokban legalább 15 rakéta egyidejű indítására szeretnének képessé válni egyetlen sorozatcsapás keretében – a jelenlegi hat rakétához képest. Ennek érdekében nem zárható ki a drónalakulatok további bővítése és a „Flamingo” rakéták integrálása sem. A fő elképzelés lényegében az orosz csapásmérő taktika lemásolása, amelyben az Ukrajna elleni tömeges támadásokat drónok, ballisztikus rakéták és cirkálórakéták együttes alkalmazásával hajtják végre. Az ukrán fegyveres erők a drón- és rakétaerők összehangolásával a műveletek és a célpontok elleni csapások végrehajtásának gyorsaságát szeretnék növelni. https://t.me/rybar_in_english/33458

Mentális egészségügyi válság sújtja az amerikai repülőgép-hordozót az iráni konfliktus alatt A USS Abraham Lincoln már kilencedik hónapját tölti a tengeren, és rekordot jelentő 250 egymást követő napja nem kötött ki – írja a The Guardian. A családtagok és a törvényhozók szerint a hosszúra nyúlt bevetés miatt egyre súlyosabb mentális egészségügyi válság alakult ki a repülőgép-hordozó fedélzetén. A beszámoló szerint több tengerész is megpróbált a hajóról a tengerbe ugrani a hosszú bevetés alatt – katonai szaklapokra hivatkozva. 🇺🇸 A beszámolók szerint a körülmények megalázóak egy olyan haditengerészet számára, amely globális fölényt hirdet: penészes zuhanyzók, elromlott vécék, hetekig nem működő mosodák, hosszú időn át hiányzó meleg víz, alapvető higiéniai termékek hiánya, valamint a hírek szerint mindössze „fél csésze rizs és két tortilla” jutott egyes étkezéseknél. 💬 Egy tengerész felesége szerint férje azt írta neki: „reméli, hogy holnap nem ébred fel.” Hegseth korábban „újabb álhírnek” nevezte a hajó fedélzetén uralkodó körülményekről szóló beszámolókat. Miután hónapokon át bombázta Iránt, az amerikai hadigépezetet most úgy tűnik, a bedugult vécék győzik le. https://t.me/geopolitics_prime/73343

Ukrán dróntámadások érték Baskíriát – a Gazprom Neftekhim Salavat finomítóját és egy Wildberries-raktárt is célba vettek Radiy Habirov, a régió vezetője megerősítette, hogy a drónokat elhárították. A lehulló törmelék a Salavat ipari övezetében csapódott be, ahol tűz is keletkezett. Ukrán források szerint a támadás célpontja a Gazprom Neftekhim Salavat olajfinomítója volt, amely Oroszország egyik legnagyobb olajfinomító és petrolkémiai komplexuma. A létesítményt az ukrán fegyveres erők korábban, 2026. július 14-én éjjel is támadták, ami akkor a finomító leállásához vezetett. A felvételeken füst látható, a finomítóban azonban egyelőre nem erősítettek meg nagyobb kiterjedésű tüzet. A régióban egy Wildberries-raktárt is találat ért – közölte a vállalat. A helyszínen jelenleg is zajlik a tűzoltás. A Wildberries tájékoztatása szerint a létesítményben nem tároltak árut. https://t.me/DDGeopolitics/191150?single