Deák Dániel

❗️Magyar Péter bejelentette: jelentősen megemeli a katások adóját, az emelést pedig egy valótlan állítással indokolta. Azt állította ugyanis, hogy a korábbi rendszer nem biztosított a katásoknak táppénzt és nyugdíjjogosultságot, ezért magasabb havi adóra van szükség. Csakhogy a főállású katások eddig is biztosítottak voltak: a nyugdíjhoz szolgálati időt szereztek, és a törvényi feltételek teljesülése esetén táppénzt is kaphattak. Ezek a jogosultságok már léteznek. Magyarul egy olyan dologra hivatkozva jelent be jelentős adóemelést, ami már eddig is létezett. Elmondta, a konkrét részletek az adóemelésről később jönnek, de a katát szélesebb körben is elérhetővé tennék, ismét lehetne például cégeknek számlázni, és főállás mellett dolgozók, nyugdíjasok, egyetemisták is csatlakozhatnának.

❗️Magyar Péter jelentős adóemelést jelentett be!

❗️Az ukrajnai háború kitörése óta először találkozott egymással a német és az orosz külügyminiszter. Johann Wadephul és Szergej Lavrov New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének margóján ült le egymással: Ukrajnáról és a kétoldalú német–orosz kapcsolatokról egyeztettek. A találkozó valamivel több mint húsz percig tartott. A jelentőségét jól mutatja, hogy Lavrov legutóbb még 2022 januárjában, vagyis az orosz invázió előtt találkozott személyesen német külügyminiszterrel. Akkor még a mára megbukott Annalena Baerbock járt Moszkvában. A mostani megbeszélésen sem történt politikai közeledés: Wadephul később arról beszélt, hogy a kulcskérdésekben nem jutottak egyetértésre, és figyelmeztette Moszkvát az eszkaláció miatt. Ennek van egy érdekes magyar vonatkozása is. Amikor Szijjártó Péter 2022 szeptemberében ugyancsak New Yorkban találkozott Lavrovval, az Európai Bizottság kifejezetten azt közölte, hogy az uniós tagállamok között egyetértés van arról: nincs értelme kétoldalú megbeszéléseket folytatni az orosz külügyminiszterrel. Szijjártó akkor azzal érvelt, hogy békéhez tárgyalás és párbeszéd szükséges. A Lavrovval való kapcsolattartás később is politikai támadások tárgya lett: 2024-ben Donald Tusk lengyel miniszterelnök nyilvánosan bírálta a magyar és a szlovák külügyminisztert azért, mert találkoztak vele. Most Németország is eljutott odáig, hogy közvetlenül leüljön az orosz külügyminiszterrel. Ez önmagában nem jelent közeledést Moszkvához – viszont jól mutatja, hogy a diplomáciai párbeszéd eszközét Berlin sem zárja ki.

❗Tóth Máté – akit sokan Az energiajogász ismernek – ma a Mi Hazánk alelnöke lett, helyet kapott a párt elnökségében is. Mátéval több alkalommal is volt szerencsém közös műsorban szerepelni, így személyesen is megismerhettem példaértékű szakmai munkáját és gondolkodását. Egy kiváló patrióta, aki a rendelkezésére álló eszközökkel küzd a hazájáért. Sok sikert kívánok neki az új feladathoz!

❗️Orbán Viktor is országjárásba kezdett, a mostani körút ugyanakkor más jellegű, mint a klasszikus lakossági fórumokra épülő országjárások. Orbán Viktor minden megyében a Fidesz megyei választmányának ülésén vesz részt, vagyis zárt munkamegbeszéléseket tart a helyi vezetőkkel, meghatározó szereplőkkel és tagokkal. A találkozókon nem pusztán szervezeti kérdésekről van szó: a politikai helyzet, a párt közösségének összetartása, valamint Magyarország és a Fidesz jövője is napirenden van. A beszélgetések kérdezz-felelek jellegűek, így a helyi választmányok tagjai közvetlenül tehetik fel kérdéseiket Orbán Viktornak. Eddig két megyében járt, a tervek szerint pedig további 17 megyei választmánnyal találkozik, vagyis gyakorlatilag az egész országot végigjárja. A politikai jelentősége egyértelmű: miközben Magyar Péter is járja az országot, Orbán Viktor is személyesen kezdi újraszervezni és mozgósítani a Fidesz vidéki hálózatát.

❗️Európa legtöbb országában inkább kivezették, mert több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott, nálunk ugyanakkor januártól jön a vagyonadó. Elemzés öt pontban! NEMZETKÖZI SZINTEN VISSZASZORULÓ ADÓFORMA: Európában ma már csak Norvégia, Spanyolország és Svájc alkalmaz általános nettó vagyonadót. Korábban többek között Ausztria, Dánia, Németország, Finnország és Svédország is alkalmazta, majd megszüntette, mert több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott. Franciaország is 2018-ban az általános vagyonadót inkább csak az ingatlanvagyonra szűkítette. TŐKEKIMENEKÍTÉSI KOCKÁZAT: Az OECD a vagyonadóval kapcsolatos egyik klasszikus problémaként említi a tőke külföldre áramlásának veszélyét. Minél mobilabb a vagyon, annál könnyebb más országba vinni. Ez különösen fontos kérdés egy olyan kis, nyitott gazdaság esetében, mint Magyarország. A MAGYAR TULAJDONOSOK VERSENYHÁTRÁNYBA KERÜLHETNEK: Ha a magyar adórezidens tulajdonos vagyonát évente adóztatják, miközben egy külföldi befektetőre ugyanaz a teher nem vagy csak részben vonatkozik, az eltérő adóterhelést eredményezhet. Ennek pontos mértéke azonban attól függ, hogyan határozza meg a kormány az adóalanyokat és az adóalapot. JÖN A VAGYONVIZSGÁLAT AZ EMBEREKNÉL: Egy általános vagyonadó működtetéséhez meg kell határozni, milyen vagyonelemek tartoznak bele, hogyan értékelik az ingatlanokat, cégtulajdont, értékpapírokat és egyéb eszközöket, illetve milyen tartozások vonhatók le. Ez általános vagyonvizsgálatot jelent, ami jelentős adminisztrációt okozhat az adózóknak és a NAV-nak is. Az OECD éppen a magas adminisztratív költségeket és a sokszor korlátozott bevételt említi a korábbi kivezetések okai között. A KULCSKÉRDÉS MOST A RÉSZLETSZABÁLY: Magyar Péter ma azt mondta, hogy 500 milliárd forint felett akár 1 százaléknál magasabb kulcs is jöhet. De amíg nem ismert az értékhatár, az adóalap, a mentességek és az ellenőrzés rendszere, addig nem lehet pontosan megmondani, hány embert érint majd és mennyi bevételt hozhat.

❗️Így teperték le Magyar Péter testőrei a férfit, aki meg akarta dobni tojással a miniszterelnököt.

❗️A magyar politika egyik emlékezetes képsora tér vissza: Magyar Péter testőrei már esernyővel készülnek, miután ma tojást is dobtak a TISZA elnöke felé. Hasonló jeleneteket legutóbb a 2006 utáni időszakban láthattunk. 2007 március 15-én Demszky Gábor akkori SZDSZ-es főpolgármester ünnepi beszéde közben repültek tojások, narancsok és más tárgyak a színpad felé. A biztonsági emberek nagy fekete esernyőket nyitottak ki Demszky előtt, hogy megvédjék a dobálástól. A jelenet annak a korszaknak az egyik emblematikus képévé vált. A 2006-os politikai válság után rendszeressé váltak a feszült utcai demonstrációk, a füttykoncertek és a politikusok rendezvényeinek megzavarására irányuló akciók. Egy évvel később, 2008. március 15-én Demszky rendezvényén ismét tojásokat és más tárgyakat dobáltak. Most pedig közel húsz évvel később ismét hasonló képsorokat látunk. Magyar Péter rendezvényein az utóbbi időben több konfliktus történt, a mai eseményen pedig tojást is dobtak felé. Az esernyő megjelenése arra utal, hogy a biztonsági stáb már az ilyen jellegű incidensekre is készül. Politikai szempontból nem maga a tojás a legérdekesebb, hanem a tendencia: amikor a politikai konfliktus a rendezvények fizikai megzavarásában, dobálásban és egyre komolyabb személyi védelemben is megjelenik, az a közéleti feszültség növekedésének látványos jele. A történetben van egy különös irónia is. Magyar Péter saját elmondása szerint 11 éves korában Demszky Gábor plakátja is ott volt az ágya fölött.

❗️Ismét megpróbálták leönteni és tojást is dobtak Magyar Péter felé, akinek a testőrei már ernyővel készülnek az ilyen esetekre!

❗️Az Európai Bizottság közölte: „aggodalommal” figyeli az amerikai tervekről szóló híreket, és magas szintű egyeztetéseket folytat a washingtoni kormányzattal. Donald Trump ugyanis támogatóan beszélt az amerikai dízelexport korlátozásáról, bár a Fehér Ház szerint egyelőre nincs döntés a sajtóban emlegetett 90 napos tilalomról. Az európai aggodalom érthető: az Egyesült Államok a harmadik negyedévben már napi mintegy 360 ezer hordó dízelt szállított Európába, szemben a korábbi körülbelül 250 ezerrel. És itt válik igazán érdekessé a történet. Az Európai Unió 2023-ban betiltotta az orosz dízel és más orosz finomított kőolajtermékek importját. Az orosz forrás kiesésével Európának más beszállítók felé kellett fordulnia, az Egyesült Államok szerepe pedig jelentősen felértékelődött. Most viszont éppen Washingtonban merült fel annak lehetősége, hogy korlátozzák az exportot. Vagyis az orosz dízelről politikai döntéssel lemondott Európa, most pedig azért egyeztet az amerikaiakkal, hogy az onnan érkező szállítások se essenek ki. A történet jól mutatja az európai energiapolitika egyik kockázatát: az orosz függőség csökkentése nem jelent automatikusan nagyobb energiafüggetlenséget.

❗️Magyar Péter 2024 szeptemberében azt ígérte, hogy 2027-től megduplázzák az akkori, 266 800 forintos minimálbért. Ez bruttó 533 600 forintot jelentene. A vállalkozásoknak adó- és járulékcsökkentést ígért a béremelés kigazdálkodásához. A minimálbér jelenleg bruttó 322 800 forint. Az ígéret teljesítéséhez tehát jövőre havi 210 800 forintos, több mint 65 százalékos emelésre lenne szükség. Ehhez képest most Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter bejelentette: a megváltozott gazdasági körülmények miatt felül kell vizsgálni a hároméves bérmegállapodást is, amit még az Orbán-kormány kötött. Ez eredetileg 2027-re 14 százalékos emeléssel, bruttó 374 600 forintos minimálbérrel számolt. Még ez a korábban tervezett összeg is havi 159 ezer forinttal maradna el Magyar Péter ígéretétől – és most ennek teljesülése is kérdésessé vált. A végleges 2027-es összegről még nincs döntés. A friss bejelentés azonban tovább növeli a távolságot a korábbi ígéret és a reálisan várható eredmény között.

❗️Akciófilmbe illő jelenetek, még látványosabb ellentmondások az Alapjogokért Központnál!

❗️Míg Magyar Péter szalutált a pápának, Orbán Viktor a protokollnak megfelelően köszönt!

❗️Schiffer András rámutatott a lényegre Hankó Balázs és az NKA-ügy kapcsán!

‼️‼️‼️

❗️Miközben a kormánypárti sajtó és maga a kormány is azt hangsúlyozza, hogy az állam saját magán spórol, közben több államtitkár és helyettes államtitkár dolgozik a TISZA-kormányban, mint az Orbán-kormányok alatt valaha. A Világgazdaság a Magyar Közlönyben megjelent kinevezések alapján összesítette a kormányzati felsővezetők számát. Eszerint jelenleg 231 politikai, közigazgatási és helyettes államtitkár dolgozik a kormányban. Összehasonlításképpen: 2010-ben 42 államtitkár és 54 helyettes államtitkár, vagyis összesen 96 ilyen vezető dolgozott az Orbán-kormányban. 2020-ban ez a szám 200 főre emelkedett, ami az Orbán-kormányok rekordja volt, 2022-ben pedig 181 fővel indult a kabinet. A mostani 231 fős létszám tehát 31 fővel, több mint 15 százalékkal haladja meg a korábbi csúcsot. Ha a 16 minisztert is hozzávesszük, a szűk kormányzati felsővezetői kör már 247 fő. Pedig Magyar Péter júniusban még arról beszélt az Országgyűlésben, hogy kormánya „a lehető legtakarékosabban” igyekszik működni. Ez pedig sok pénzbe kerül. Nemcsak a fizetéseket kell nézni, hanem a járulékokat, juttatásokat és a nagyobb apparátus működtetésének költségeit is. Az államtitkárok havi bruttó bére lényegében megegyezik az előző kormány államtitkárainak bérezésével. Vagyis miközben a kommunikáció a takarékoskodásról szól, minden korábbinál több államtitkári és helyettes államtitkári pozíciót finanszíroz az állam.

🇭🇺 Ha örülünk, ha sírunk. Hajrá, magyarok! 🇭🇺

❗️A parlamenti videófelvételek alapján valószínűsíthetően Schummer Orsolya TISZA-s képviselő szándékosan megnyomta a mellette ülő képviselő szavazógombját is. Emiatt Rétvári Bence fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett. Korábban ilyenért már képviselőnek vissza kellett adnia a mandátumát. 1991 decemberében az MDF-es Szokolay Zoltán került hasonló ügybe. Akkor az Országgyűlésben Mádai Péter SZDSZ-es képviselő jelezte, hogy a Szokolay mellett ülő, de akkor távol lévő Varga Zoltán MDF-es képviselő gépe is szavazatot jelzett. Szokolay akkor tagadta, hogy más gombját megnyomta volna. Az ügyből komoly botrány lett. Szokolay később azt állította, hogy véletlenül nyomta meg a szomszédja gombját is, a történtek után azonban 1992 januárjában lemondott országgyűlési mandátumáról. Vagyis más képviselő helyett szavazni nem példa nélküli a magyar parlament történetében. A legismertebb korábbi ilyen ügy végül az érintett képviselő távozásával zárult. Most az a kérdés, hogy a Schummer Orsolyáról készült felvételek vizsgálata pontosan mit állapít meg, és lesz-e következménye az ügynek.

❗️Pócs János nem ijedt meg: világosan reagált Magyar Péter személyeskedésére!

❗️Lannert Judit végül bocsánatot kért a magyar fociszurkolókat sértő kijelentése miatt. A magyarázkodása azonban legalább olyan érdekes, mint maga a bocsánatkérés. Az oktatási miniszter most azt hangsúlyozza, hogy ez egy „régi mondat” volt. Csakhogy annyira azért nem régi: Lannert Judit 2025. november 27-én, vagyis még egy éve sem, a CEU-n tartott beszélgetésen mondta, hogy szerinte sokat elmond Magyarországról, hogy férfiak elsírják magukat azon, ha a magyar válogatott nem jut ki a világbajnokságra. A másik védekezése, hogy mindez „zárt körben” hangzott el. Szerintem éppen ez az egész történet lényege. Zárt körben ugyanis nem kellett politikusként megfelelnie a nyilvánosságnak, nem kellett azon gondolkodnia, hogyan fogadják majd a szavait több százezren. Egyszerűen elmondta, amit gondol. Most viszont már oktatási miniszter, országos felháborodás lett a kijelentéséből, ezért jön a magyarázkodás: régi mondat volt, zárt körben hangzott el, sajnálja, ha valakit megbántott. De mit lehet ezen félreérteni? Nem egy tízéves, kiragadott mondatról beszélünk. Nem egy manipulált felvételről. Nem is arról, hogy valaki mást adott volna a szájába. Kevesebb mint egy éve, egy zárt beszélgetésen ő maga mondta ki. Szerintem inkább az a kérdés: melyik Lannert Juditot látjuk őszintébben? Azt, aki zárt körben beszélt a fociszurkolókról, vagy azt, aki miniszterként, a felháborodást látva most próbálja megmagyarázni a saját mondatait?