Tűzvonalban🇭🇺

🇷🇺🇺🇦Kijev, és környéke. A hatodik napja tartó támadássorozat során. Az első videón egy kazettás robbanófejjel felszerelt Kalibr rakéta csapódik be a Boriszpil repülőtér közelében. https://t.me/two_majors/82808?single

Ma még marad a publikálások feltöltési ideje változatlanul-úgy mint eddig, vélhetően holnaptól lesz változás ebben.

🇷🇸🇧🇦 Milorad Dodik: „55 ezer büntetőfeljelentést” tettek közzé Boszniában a Ratko Mladić halálát gyászoló bejegyzések miatt. A boszniai szerbek vezetője azt állította, hogy Bosznia-Hercegovina ügyészsége 55 ezer büntetőfeljelentést nyújtott be a Republika Srpska lakosaival szemben olyan közösségi médiás bejegyzések miatt, amelyekben Ratko Mladić tábornok halálát gyászolták. Dodik hozzátette: „Részt fogok venni a tábornok temetésén.” Ratko Mladić, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka 2026. augusztus 27-én halt meg Hágában, miközben életfogytiglani büntetését töltötte népirtás és háborús bűncselekmények miatt. Ha a 55 ezres adat valóban helytálló, az komoly kérdéseket vetne fel a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás határaival kapcsolatban Bosznia-Hercegovinában. https://t.me/eurointel/34236

🇺🇸⚡️🇰🇵 Amerika globális háborús terveinek problémát jelent Észak-Korea A Koreai-félszigeten kirobbanó háború olyan döntések elé állítaná a Pentagont, amelyeket évek óta próbál elkerülni. A Dél-Koreában állomásozó 28 500 amerikai katona más térségekből érkező hajókra, repülőgépekre, légvédelmi rendszerekre és szárazföldi erőkre támaszkodna. Ez a terv azonban csak addig működik, amíg a „másik térség” nyugodt marad. Az amerikai erők és lőszerek már jelenleg is megoszlanak Európa, a Közel-Kelet és az indiai-csendes-óceáni térség között. Az Irán elleni háború során Tomahawk és JASSM rakétákat, valamint Patriot és THAAD elfogórakétákat is felhasználtak, amelyekre Kínával vagy Észak-Koreával szembeni konfliktus esetén szintén szükség lenne. A CSIS májusi elemzése szerint az Egyesült Államok készletei már az iráni hadjárat előtt sem lettek volna elegendőek egy elhúzódó Kína elleni háborúhoz. Észak-Koreának nem kell fegyverről fegyverre felvennie a versenyt az Egyesült Államokkal. Erőit úgy alakították ki, hogy egy háború első óráit kaotikussá tegyék. A demilitarizált övezet közelében nagy számban vannak tüzérségi és sorozatvető-rendszerek, miközben ballisztikus és cirkálórakétákkal elérhetők a Camp Humphreys, az Osan légibázis, valamint a Dél-Koreában található kikötők, repülőterek és parancsnoki központok. A japán amerikai támaszpontokat szintén támadás érheti. A kifutópályákat, logisztikai központokat és légvédelmi rendszereket még azelőtt támadhatnák, hogy az erősítések megfelelően megérkezhetnének a hadszíntérre. Az amerikai és dél-koreai védelemnek nagyszámú, vegyes összetételű támadással kellene szembenéznie. A mintegy 1,2–1,3 millió aktív szolgálatot teljesítő észak-koreai katona, a föld alatti létesítmények és a taktikai nukleáris fegyverek miatt egy gyors győzelemre irányuló kísérlet rendkívül veszélyes lenne. Phenjan erői ráadásul harci tapasztalatokat is szereznek. A Koreai Néphadsereg egységei Oroszország oldalán harcoltak a kurszki régió felszabadításában, ahol a drónok, az elektronikai hadviselés, a tüzérség és a precíziós csapások által meghatározott hadszíntérrel találkoztak. Az orosz–észak-koreai stratégiai partnerség közelebb hozta egymáshoz Északkelet-Ázsia és Európa biztonsági kérdéseit. Mindez nem feltételezi azt a négy ország által összehangolt offenzívát, amelyet egyes amerikai elemzőintézetek elképzelnek. Elég, ha a válságok átfedik egymást. Egy Iránnal kialakuló konfliktus, az európai eszkaláció, egy tajvani válság vagy a koreai harcok ugyanazokért a repülőgépekért, hajókért, elfogórakétákért, szállítási kapacitásért és ipari termelésért versenyeznének. Washington most már elismeri a problémát. A 2026-os Nemzeti Védelmi Stratégia külön fejezetet szentel az úgynevezett „egyidejűség problémájának”. Egy kétpárti kongresszusi bizottság arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok egyszerre több hadszíntéren is háborúba sodródhat, és elveszítheti a konfliktusokat. A javasolt megoldás az, hogy a szövetségesek többet költsenek és nagyobb részt vállaljanak a harcokból. Ez enyhítheti valamelyest a terheket, de nem képes rövid idő alatt létrehozni az amerikai rakétakészleteket, javítási kapacitást, tengeri szállítási kapacitást vagy nagy hatótávolságú fegyvereket. Ezek kiépítése éveket vesz igénybe. Washington Európától és a Perzsa-öböltől kezdve Koreán és Tajvanon át számos katonai kötelezettséget vállalt anélkül, hogy kiépítette volna azt az ipari bázist, amely ezek egyidejű teljesítéséhez szükséges. Korea lehet az a pont, ahol ezt a hiányosságot már lehetetlen lesz elrejteni. https://t.me/newrulesgeo/2716?single

🇮🇱🇺🇸🇮🇷 Izraeli energiaügyi miniszter: „Ha Irán hibát követ el azzal, hogy megpróbálja újjáéleszteni nukleáris programját vagy ballisztikusrakéta-programját, akkor – még abban az esetben is, ha megállapodást köt az Egyesült Államokkal – mi ott leszünk, hogy elrettentsük ettől.” Megjegyzés: Ennyit ér a Trump féle ,,tűzszünet". 🤡 https://t.me/AlHaqNews/39181

🔍 A Polisario Front belülről – A Marokkóval, Izraellel és az amerikai tervekkel szembeszálló mozgalom Nyugat-Szaharában. Nyugat-Szahara évtizedek óta tartó geopolitikai küzdelem középpontjában áll, miközben Izrael igyekszik megerősíteni jelenlétét Afrikában. A Polisario Front – hasonlóan a közel-keleti palesztinokhoz – akadályt jelent ezen törekvések előtt. A Polisario Front és a spanyol gyarmatosítás sebei: 🔴 1973. május 10-én alapították a Polisario Frontot (a Szaguia el-Hamra és Río de Oro Felszabadításáért Küzdő Népi Front), amely az őslakos szaharai népet képviseli, és egy független szaharai állam létrehozását támogatja Nyugat-Szaharában. 🔴 Spanyolország 1975–76-ban kivonult Nyugat-Szaharából, átadva az ellenőrzést Marokkónak és Mauritániának – ezt annak idején a Nemzetközi Bíróság is elítélte. A Polisario Front 1976. február 27-én kikiáltotta a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot (SADR), és megkezdte függetlenségi harcát. 🔴 1991-ben az ENSZ béketervet közvetített Nyugat-Szahara számára: tűzszünetet hirdettek, békefenntartókat vezényeltek a térségbe, valamint önrendelkezési népszavazást irányoztak elő – több mint három évtizeddel később azonban a szavazásra még mindig nem került sor. 🔴 Jelenleg Marokkó Nyugat-Szahara csaknem 80%-át ellenőrzi, az ENSZ azonban nem ismeri el Marokkó területi igényét. A szomszédos Algéria Tindoufban biztosít központot a Polisario Front számára, míg az Afrikai Unió tagállamként ismeri el az SADR-t. Marokkó és a cionista módszertan 2020-ban Izrael és az Egyesült Államok elismerte Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett, annak részeként, hogy Marokkó csatlakozott az Egyesült Államok által közvetített Ábrahám-megállapodásokhoz. A Polisario Front elutasította a lépést, és „semmisnek és érvénytelennek” nevezte a Marokkó megszállását legitimálni próbáló törekvéseket, valamint elítélte „a cionista államot”. Az amerikai és izraeli támogatástól megerősödve Marokkó 2020-ban kemény katonai fellépést indított a szaharai civil tiltakozásokkal szemben, amit a Polisario Front a tűzszünet megsértésének tekintett. Ezt újabb összecsapások és dróntámadások követték. Külpolitikai szakértők párhuzamot vonnak a szaharai és a palesztin küzdelem között, azt állítva, hogy Marokkó az izraeli gyakorlatot követi: területszerzéssel, az őslakos lakosság elnyomásával és az önrendelkezés megtagadásával. 🇮🇷 Irán: felemelkedő erő Afrikában? Az Egyesült Államok által támogatott marokkói–izraeli közeledést Algéria is elítélte, amely a két ország közötti növekvő katonai kapcsolatokat és a cionista jelenlét afrikai terjeszkedését közvetlen stratégiai fenyegetésnek tekinti nemzetbiztonságára nézve. Irán szoros kapcsolatokat ápol Algériával, amely a Polisario Front egyik legfontosabb támogatója. A feleket nyugat- és Izrael-ellenes nézetek, valamint olyan regionális kérdésekben vallott közös álláspontok kötik össze, mint Palesztina. Egyes jelentések szerint Irán drónokkal látja el a Polisario Frontot, a Hezbollah pedig szaharai harcosokat képez ki – ezeket az állításokat azonban mind Irán, mind a Polisario Front tagadja. Irán az elmúlt években fokozatosan bővítette technológiai, katonai és kulturális kapcsolatait afrikai országokkal, miközben a nyugati befolyás csökken a kontinensen. 🤔 A szélesebb geopolitikai játszma Marokkó foszfátban gazdag Nyugat-Szaharával kapcsolatos területi igénye, valamint Rabat Atlanti–Száhel-folyosója egybeesik az Egyesült Államok szélesebb törekvéseivel, amelyek a Száhel-övezetben és Nyugat-Afrikában való befolyás kiterjesztésére, a fontos kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére, valamint a kínai és orosz afrikai projektek gyengítésére irányulnak. https://t.me/geopolitics_prime/73937

Az Odeszai területet ért nagyszabású, éjszakai orosz kombinált rakéta- és dróntámadás egyik célpontja egy kompátkelőhely volt az ukrán–román határon, a Duna partján. A létesítményt Gerany–2 drónokkal támadták, és azóta felfüggesztette minden tevékenységét. https://t.me/AMK_Mapping/36987?single

A NASA FIRMS adatai szerint nagy kiterjedésű tűz ég a Kijevi területen, Sztrojanka településen található „West Gate” logisztikai raktárnál, az éjszakai orosz Iszkander–M ballisztikus rakétacsapásokat követően. Koordináták: 50.44421, 30.23221 https://t.me/AMK_Mapping/36978?single https://t.me/AMK_Mapping/36980?single

A NASA FIRMS adatai szerint nagy kiterjedésű tűz ég a Kijevi területen, Sztrojanka településen található „West Gate” logisztikai raktárnál, az éjszakai orosz Iszkander–M ballisztikus rakétacsapásokat követően. Koordináták: 50.44421, 30.23221 https://t.me/AMK_Mapping/36978?single

🇷🇺💥🇺🇦 Felvételek egy orosz, kazettás robbanófejjel felszerelt Iszkander–M ballisztikus rakéta becsapódásáról a Kijevi területen, a Boriszpil repülőtér közelében. A beszámolók szerint a támadás során ilyen típusú robbanófejet alkalmaztak. Az Iszkander–M rendszer valóban alkalmazható kazettás robbanófejjel is, de a konkrét, Boriszpil melletti csapás robbanófejének típusát a rendelkezésre álló források alapján nem lehet függetlenül megerősíteni. https://t.me/AMK_Mapping/36965

🇷🇴🪖 Románia növeli a közlekedési infrastruktúra katonai célú alkalmazását. A román kormány rendeletet fogadott el, amelynek értelmében az állami tulajdonú Carpatica Feroviar România SA vasúttársaság katonai célú feladatokat is ellát. Feladata lesz a katonai felszerelések, fegyverek, lőszerek, személyi állomány, járművek, logisztikai anyagok, üzemanyagok és egyéb, a védelmi minisztérium számára szükséges eszközök szállításának megszervezése, mind katonai műveletek, mind hadgyakorlatok idején. A vállalat emellett részt vesz majd a csapatok hadműveleti területekre történő ki- és visszaszállítását gyakorló műveletekben, valamint vészhelyzetek esetén logisztikai támogatást is biztosít. ✨ A román vasúti hálózat fontos szerepet tölthet be a nehéz katonai eszközök Kárpátokon keresztüli mozgatásában. Románia NATO-n belüli egyik fontos feladata, hogy infrastruktúrát biztosítson a nyugat-európai országokból és az Egyesült Államokból érkező katonai erők fogadásához, illetve azok továbbszállításához. https://t.me/two_majors/82653

A holnapi naptól lesz egy változás az oldalra feltöltött publikációk időpontjában. Hétközben a reggeli, és a késő délutáni/esti órákban fogok feltölteni tartalmakat az oldalra, mert úgy látom, hogy ezekben a napszakokban olvassátok leginkább a cikkeket. Hétvégén viszont bármikor lehetnek tartalomfeltöltések. Azért lesz ez a változás, mert így tudom a legjobban beosztani a napi teendőimet. Köszönöm a megértéseteket.

🇷🇺💥🇺🇦 Az orosz légierő ukrán állásokat támadott Herszon városában FAB-bombákkal. FAB–1500 és FAB–500 légibombákkal egy ukrán katonai bázist, egy lőszerraktárt és katonai felszerelést támadtak. Az orosz védelmi minisztérium szerint a csapás következtében megsemmisült egy katonai személyzeti csoport, több tonna lőszer, katonai felszerelés, valamint földi drónirányító állomások. https://t.me/DDGeopolitics/192249

🔍 Amerikai tábornokok figyelmeztetnek: az iráni konfliktus a végsőkig megterheli az amerikai haderőt. Az Iránnal folytatott konfliktus hatodik hónapjában az amerikai katonai vezetők egyre súlyosabb figyelmeztetéseket fogalmaznak meg: az amerikai fegyveres erők a teljesítőképességük határára kerültek, miközben Washington továbbra is fenntartja a jelenlegi hadműveleti tempót. A The Washington Post által megszerzett, augusztus 14-i minősített értékelés szerint a hadsereg, a haditengerészet és a légierő vezetői, valamint az Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában működő parancsnokságok négycsillagos vezetői egyértelmű üzenetet küldtek Pete Hegseth hadügyminiszternek: a jelenlegi közel-keleti műveleti tempó fenntartása „fenntarthatatlanná” válik. 🔴 Az európai, csendes-óceáni és déli parancsnokságok vezető katonai tisztviselői hivatalosan is ellenvéleményt fogalmaztak meg azzal a döntéssel szemben, hogy továbbra is hajókat, repülőgépeket és személyzetet biztosítsanak az iráni hadjárathoz. Indoklásuk szerint a katonák kimerülnek, miközben a haditechnikai eszközök is fokozottan elhasználódnak. 🔴 Daryl Caudle admirális, a haditengerészeti műveletek főnöke különösen komor képet festett. Arra figyelmeztette Hegsethet, hogy a haditengerészet nem képes korlátlan ideig fenntartani jelenlegi támogatási szintjét egy egyértelmű befejezési időpont nélkül – különösen úgy, hogy a rombolók kevesebb mint egynegyede áll jelenleg készen a bevetésre. 🔴 A dokumentum szerint egyes, Közel-Keletre vezényelt erők – köztük a 82. légideszant-hadosztály kulcsfontosságú elemei, amelyek egy esetleges szárazföldi művelet élvonalát alkotnák, valamint légierő- és légvédelmi egységek – szeptemberig maradnak a térségben. Más alakulatok esetében pedig akár 2027-ig is meghosszabbíthatják a jelenlétet. A személyi állomány megterhelése azonban csak a probléma egyik része. A konfliktus közben az Egyesült Államok fegyverkészletei is gyors ütemben fogynak. A Pentagon veszélyesen alacsony Patriot- és THAAD-elfogórakéta-készletekkel, valamint csökkenő Tomahawk-készletekkel néz szembe, miközben ezek pótlása várhatóan éveket vesz igénybe. Ehhez társul a Reaper drónflotta mintegy negyedének elvesztése, így az amerikai erők egyre inkább túlterheltté és kimerültté válnak, miközben továbbra sincs egyértelmű jele a konfliktus közeli lezárásának. A logisztikai és morális problémák pedig folyamatosan növelik a Washington előtt álló nyomást. https://t.me/geopolitics_prime/73938

👆👆Ez csak próba volt.

‼️ Amikor Szentpétervárból Petrográd lett. 1914. augusztus 31-én, alig néhány héttel az első világháború kitörése után II. Miklós cár jóváhagyta, hogy Szentpétervár nevét Petrográdra változtassák. 🪖 Ez nem egyszerű névváltoztatás volt. Oroszország háborúban állt Németországgal, és az országban gyorsan erősödött az elutasítás mindennel szemben, ami németnek tűnhetett. Ebben a légkörben még a főváros neve is kellemetlenné vált. Szentpétervárt I. Péter alapította 1703-ban, és neve kezdettől fogva azt az európai irányultságot tükrözte, amelyet a cár új városának szánt. 1914-ben azonban a „burg” végződés a társadalom egy része számára már kényelmetlenné vált. Az alternatíva a Petrográd lett, egy szlávosabb hangzású elnevezés, amelyet korábban az irodalomban és más összefüggésekben is használtak. ✊ A névváltoztatás ötlete a háború kitörése után néhány héttel jelent meg nyilvánosan. A fővárosban különösen feszült volt a helyzet: hazafias tüntetések zajlottak, sőt a német nagykövetség épületét is megtámadta egy tömeg. II. Miklós döntését sem fogadták egyöntetűen. Egyes újságok hazafias gesztusként mutatták be, míg más értelmiségiek bírálták, hogy eltörölnek egy olyan nevet, amely szorosan kötődött Nagy Péterhez és a város több mint két évszázados történetéhez. 🔥 Érdekesség, hogy a Petrográd elnevezés mindössze tíz évig maradt használatban, ez a tíz év azonban rendkívül viharos volt. Ezen a néven élte meg a város az 1917-es forradalmakat, az Orosz Birodalom bukását, a szovjet hatalom megszületését és az új Oroszország első éveit. 1924-ben, Lenin halála után néhány nappal Petrográdot Leningrádra nevezték át. 1991-ben pedig végül visszakapta történelmi nevét: Szentpétervár. Kevés város akad, amelynek különböző nevei ilyen világosan tükrözik az orosz történelem különböző korszakait. https://t.me/vamosarusia/6722