OLTAS - KOVACS MAGDOLNA JULIA

🚨 AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS VÉGRE MEGÉRKEZETT 🚨 14 év bujkálás után Poul Thorsent – a CDC egyik kulcsfontosságú, „nincs kapcsolat az autizmussal” következtetésű tanulmányának kutatóját – kiadták Németországból az Egyesült Államoknak, és jelenleg amerikai őrizetben van. 22 rendbeli bűncselekménnyel vádolják, köztük elektronikus csalással és pénzmosással. A vád szerint több mint 1 millió dollárnyi CDC-kutatási támogatást sikkasztott el, amelyet autizmuskutatásra szántak. Ugyanaz a tanulmány, amelyre éveken keresztül hivatkoztak, amikor a szülőknek azt mondták, hogy „nincs kapcsolat”, olyan személy közreműködésével készült, akit azzal vádolnak, hogy közpénzeket sikkasztott el, miközben részt vett a kutatásban. A bejegyzés szerzője szerint: „Ez nem csupán egyetlen rossz szereplő története. Ez annak a narratívának az alapját érinti, amely szerint az oltások ‘biztonságosak és hatékonyak, kérdések nélkül’.” A szerző szerint a szülőket túl hosszú ideig: kinevették, cenzúrázták, és megtagadták tőlük az igazságszolgáltatást. Elég volt. Követeljük: a tájékozott beleegyezéshez való jogot, az egészségügyi önrendelkezést, a szülői jogok tiszteletben tartását. Gyermekeink egészségéről nem dönthetnek kompromittálódott tudományos szereplők vagy olyan kormányzati szervek, amelyek nem hajlandók elszámolni saját hibáikkal. 🔥 Ha úgy gondolod, hogy a szülőknek – nem pedig bürokratáknak – kell dönteniük arról, mi kerül a gyermekeik szervezetébe, oszd meg ezt. „Az igazságot már nem lehet elrejteni.”

Furcsa szokások

Az alumínium célja a szervezetben az immunrendszer fokozott stimulálása. Tulajdonképpen ez az egész szerepe. Nem ionos alumíniumról van szó, és ez sok ember számára zavaró lehet. Hanem mesterségesen előállított, nanorészecskés alumíniumról, és ez azért fontos, mert az immunrendszer nem tudja, mit kezdjen vele. Így az immunrendszer túlzott aktivációja jön létre, és amit mostanában tanulunk, az az, hogy az immunrendszer makrofágokat küld a véráramba. Ezek magukhoz veszik az alumíniumot, és ennek egy része végül az agyba jut. Olyan ez, mint egy szemetes. A rendszer „szemetesládája”. A makrofágok felveszik az alumíniumot, de ők sem tudják, mit kezdjenek vele. Végül az agyba kerül, ahol immunaktivációs folyamatot indít el. És amit ma már teljes bizonyossággal tudunk, az az, hogy az autizmussal élő emberek agya duzzadt vagy gyulladt állapotban van. Ezt olyan vizsgálatokból tudjuk, amelyek más okból elhunyt emberek agyát tanulmányozták. Tehát a fiam agya tartós, krónikus gyulladásos állapotban van. Az egyetlen valódi kérdés az, hogy miért. Nos, Christopher Exley professzor kutatásából, a Keele University munkatársától megtudtuk, hogy az autizmussal élő emberek agyában rendkívül magas alumíniumszinteket talált. És nemcsak az alumíniumszint volt magas, hanem az alumínium az agy makrofágsejtjeiben is jelen volt. A professzor azt mondta, hogy az új kutatási eredmények alapján – amelyeket 2017 novemberében publikáltak – azt tanácsolná az embereknek, hogy életveszélyes helyzeteket kivéve kerüljenek minden olyan vakcinát, amely alumíniumot tartalmaz, ami a legtöbb gyermekkori oltási programra igaz. Tehát nagyon súlyos problémával állunk szemben. Az alumínium célja…

Két államban – Iowa és Mississippi – az oltatlan emberek száma annyira alacsony lett, hogy a kutatók szerint már nehéz volt ilyen személyeket találni a felméréshez. 30. kérdés: Milyen jogi és etikai szempontokat említ a tanulmány? A tanulmány szerint a felmérést termékbiztonsági vizsgálatként végezték, a szövetségi bizonyítási szabályok figyelembevételével. Kiemeli a résztvevők adatainak védelmét: minden személyes adatot anonimizáltak, az eredeti dokumentumokat biztonságos helyen tárolták, a válaszadók személyazonosságát még bírósági eljárás során sem kellett nyilvánosságra hozni. 31. kérdés: Hogyan alkalmazza a tanulmány a toxikológia alapelveit a vakcinák összetevőinek értékelésére? A tanulmány a toxikológia egyik alapelvére hivatkozik: Minél nagyobb a mérgező anyagoknak való kitettség, annál nagyobb a betegségek és halálesetek kockázata. Ezt az elvet a vakcinákra, a terhesség alatti oltásokra és a K-vitamin injekcióra is alkalmazzák. A különböző összetevők együttes hatása sokszorosa lehet az egyes anyagok külön-külön jelentkező hatásának. 32. kérdés: Milyen alternatív egészségügyi szemléletet mutat be a tanulmány? A vakcinák és kapcsolódó gyógyszeripari termékek elkerülése a leghatékonyabb módja a krónikus betegségek megelőzésének. A szerzők szerint az oltások elutasítása a legfontosabb megelőző egészségügyi intézkedés, amelyet valaki megtehet. Ez alapvetően szembemegy a hagyományos orvosi szemlélettel, amely az oltásokat tekinti az egyik legfontosabb megelőző eszköznek. 33. kérdés: Hogyan bírálja a tanulmány a CDC által használt háttérbetegség-arányokat? A tanulmány szerint a CDC hibás háttérbetegség-arányokat használ. A betegségek természetes előfordulását egy szinte teljesen oltott népességből számolják ki. Szerintük emiatt az új vakcinák kockázatait olyan emberekhez viszonyítják, akik már eleve vakcinahatásoknak vannak kitéve. A tanulmány következtetése szerint ez a módszer elrejti a vakcinák valódi kockázatait, és tévesen biztonságosnak tüntetheti fel az új oltóanyagokat. Forrás: https://unbekoming.substack.com/p/the-unvaccinated-f4d

A glifozát jelenlétét annak tulajdonítják, hogy a vakcinák gyártásához felhasznált állatok glifozáttal szennyezett takarmányt fogyasztottak. Az injekció formájában beadott glifozát problémásabb lehet, mint a szájon át bevitt. 21. kérdés: Milyen szerepet tulajdonít a tanulmány az alumínium adjuvánsoknak? A tanulmány az alumínium adjuvánsokat a vakcinák egyik legfontosabb mérgező összetevőjeként említi. Az alumínium hozzájárul az oltottaknál megfigyelt egészségügyi problémákhoz, szerepe lehet az immunrendszer működési zavarában, hozzájárulhat a hosszú távú egészségkárosodások kialakulásához. A tanulmány szerint még a részleges expozíció (például kizárólag K-vitamin injekció) esetén is magasabb egészségügyi kockázat figyelhető meg, amit részben az alumínium jelenlétének tulajdonítanak. https://open.substack.com/pub/unbekoming/p/interview-with-dr-christopher-exley?utm_source=share&utm_medium=android&r=7axgbh https://open.substack.com/pub/unbekoming/p/aluminium-safety?utm_source=share&utm_medium=android&r=7axgbh https://open.substack.com/pub/unbekoming/p/imagine-you-are-an-aluminum-atom?utm_source=share&utm_medium=android&r=7axgbh 22. kérdés: Milyen konkrét aggályokat vet fel a tanulmány az MMR-oltással kapcsolatban? A tanulmány konkrét aggályokat vet fel az MMR (kanyaró–mumpsz–rubeola) oltással kapcsolatban, különösen a glifozát-szennyezés miatt. Azt állítja, hogy független vizsgálatok szerint az MMR-oltásban lényegesen magasabb glifozátszintet találtak, mint bármely más vizsgált vakcinában. Bár a tanulmány nem szolgáltat közvetlen bizonyítékot arra, hogy az MMR-oltás kárt okozna, ezt az információt a vakcinák lehetséges kockázatairól szóló tágabb érvelésének részeként mutatja be. A magasabb glifozátszintet lehetséges tényezőként említi az egyes szülők által jelentett mellékhatásokkal, különösen az autizmussal kapcsolatban. 23. kérdés: Hogyan kérdőjelezi meg a CGS a vakcinák biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló hagyományos állításokat? A CGS azzal kérdőjelezi meg a vakcinák biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló hagyományos állításokat, hogy olyan adatokat mutat be, amelyek szerint az oltatlan személyek egészségi állapota jelentősen jobb, mint az oltott lakosságé. A tanulmány szerint az oltatlan csoportban sokkal alacsonyabb a krónikus betegségek és rendellenességek aránya, ami szerintük arra utal, hogy a vakcinák nem megelőzik, hanem okozzák a különböző egészségügyi problémákat. A tanulmány emellett bírálja a vakcinabiztonság vizsgálatának jelenlegi módszereit, és azt állítja, hogy a vakcinák összetevőinek együttes hatásait nem vizsgálják megfelelően. Szerinte a vakcinasérülések nem ritkák, hanem gyakoriak és hosszú távú egészségkárosodással járhatnak. 24. kérdés: Hogyan bírálja a tanulmány a hagyományos vakcinatudományt és a biztonsági vizsgálatokat? A tanulmány több ponton bírálja a hagyományos vakcinatudományt és a biztonsági vizsgálatokat. Azt állítja, hogy a vakcinakutatás hibás kiindulási adatokat használ, mivel a betegségek és fogyatékosságok háttérgyakoriságát a 99,74%-ban oltott népesség adataiból számítják. A tanulmány szerint emiatt az új vakcinákat nem valóban oltatlan emberekhez, hanem más, már korábban alkalmazott vakcinákhoz hasonlítják, ami alábecsüli a kockázatokat. A vakcinák összetevőinek és azok kölcsönhatásainak biztonságát nem vizsgálják kellő mélységben, valamint hogy bizonyos csoportokat (például intézetben élő gyermekeket) kizárnak egyes biztonsági felmérésekből.

A tanulmány több módon foglalkozik a különböző mérgező anyagok együttes (szinergikus) hatásával: Elismeri, hogy a mérgező anyagok hatásai kölcsönhatásba léphetnek egymással, és akár megsokszoroz hatják egymás káros hatásait. Rendkívül valószínűtlen, hogy több mérgező anyag együttesen kioltsa egymás káros hatását. Az együttesen jelenlévő mérgező anyagok száma öt fölé emelkedik, gyakorlatilag megszűnnek az ezekre vonatkozó biztonsági vizsgálatok. A tanulmány szerint a vakcinák számos ilyen anyagot tartalmaznak: segédanyagokat, adjuvánsokat, állati eredetű fehérjéket, valamint meg nem nevezett vagy ismeretlen összetevőket. Ezen anyagok kölcsönhatásait nem vizsgálták megfelelően, különösen figyelembe véve a különböző genetikai adottságokat és egészségügyi előzményeket. 15. kérdés: Milyen kockázatokat tulajdonít a tanulmány az újszülötteknek adott K-vitamin injekciónak? A tanulmány szerint a K-vitamin injekció magasabb egészségügyi kockázatokkal jár. Azoknál az oltatlan személyeknél, akik csak K-vitamin injekciót kaptak, legalább egy betegség vagy rendellenesség előfordulásának kockázata 11,73% volt. Ez 344%-os növekedést jelent a 2,64%-os alapértékhez képest. A tanulmány szerint a K-vitamin injekció több olyan összetevőt tartalmaz, amelyek egyes vakcinákban is megtalálhatók: alumínium adjuváns, benzil-alkohol, sósav, szintetikus K-vitamin, poliszorbát 80, propilén-glikol,vízmentes nátrium-acetát, ecet. Különösen az alumínium lehet felelős a megfigyelt kockázatokért. 16. kérdés: Hogyan hat az anyai vakcináció a gyermekek egészségére? A tanulmány jelentős negatív egészségügyi hatásokról számol be. Azoknál az oltatlan gyermekeknél, akik: nem kaptak K-vitamin injekciót, de magzati korban anyai oltási expozíció érte őket, a legalább egy egészségügyi probléma előfordulása 21,05% volt. Ez a szerzők szerint 697%-os növekedés a 2,64%-os alapértékhez képest. Még magasabb, 30%-os kockázatot figyeltek meg azoknál, akik: K-vitamin injekciót is kaptak, és anyai oltási expozíció is érte őket. Ez a tanulmány szerint 1036%-os növekedés. A terhesség alatti anyai vakcináció hosszú távú egészségügyi következményekkel járhat a gyermekek számára. 17. kérdés: Milyen kapcsolatot állapít meg a tanulmány az anyai vakcináció és az autizmus között? A tanulmány szerint erős kapcsolat figyelhető meg. A 3–17 éves gyermekek körében: anyai oltási expozíció esetén az autizmus aránya 3,13% volt. Azoknál, akik: anyai oltási expozíciót kaptak, és K-vitamin injekciót is kaptak, az arány 4,76% volt. A tanulmány hangsúlyozza, hogy: azok között, akik semmilyen oltási expozíciót nem kaptak, és K-vitamin injekciót sem kaptak, egy autizmusos esetet sem találtak. A szerzők ezt az összefüggést bizonyítékként értelmezik. 18. kérdés: Mit mutat a CGS az autizmus előfordulásáról oltott és oltatlan népességben? A CGS szerint jelentős különbség mutatkozik. A teljesen oltatlan csoportban: 0 autizmusos eset volt 1024 főből. Ez 0%-os arány. Országos szinten: 2019-ben 2,79% 2020-ban 3,49% volt az autizmus előfordulása. A tanulmány szerint az oltással kapcsolatos expozícióval rendelkező oltatlan gyermekeknél az autizmus aránya magasabb volt. 19. kérdés: Hogyan kapcsolja össze a tanulmány a glifozát használatát az autizmus előfordulásával? A tanulmány egy 2014-es kutatásra hivatkozik (Swanson és munkatársai) Ez a kutatás rendkívül erős korrelációt mutatott ki: a glifozát használatának növekedése és az autizmus előfordulásának növekedése között. A közölt korreláció: r = 0,99 p < 0,00000036 A CGS nem mérte közvetlenül a glifozát-expozíciót, de ezt az összefüggést felhasználja érvelése alátámasztására. 20. kérdés: Hogyan kapcsolódik a vakcinák glifozát-szennyezettsége az egészségügyi kimenetelekhez? A tanulmány szerint független vizsgálatok glifozátot mutattak ki több élő vírust tartalmazó vakcinában. Minden vizsgált élő vírusos vakcinában találtak glifozátot, az MMR vakcina tartalmazta a legmagasabb mennyiséget.

10. kérdés: Milyenek a krónikus betegségek arányai az Egyesült Államok lakosságában, és hogyan viszonyulnak az oltatlan csoporthoz? A tanulmány jelentős különbségeket közöl az általános amerikai népesség (99,74%-ban oltott) és az oltatlan csoport között. Általános amerikai lakosság (oltott): A felnőttek 60%-ának van legalább egy krónikus betegsége. A felnőttek 42%-ának két vagy több krónikus betegsége van. A felnőttek 12%-ának öt vagy több krónikus betegsége van. A gyermekek 27%-ának van legalább egy krónikus betegsége. Oltatlan csoport: A felnőttek 5,71%-ának van legalább egy krónikus betegsége. A felnőttek 0,95%-ának van két vagy több krónikus betegsége. A felnőttek 0%-ának van öt vagy több krónikus betegsége. A gyermekek 5,97%-ának van legalább egy krónikus betegsége. Ezek az összehasonlítások minden kategóriában lényegesen alacsonyabb krónikus betegségarányt mutatnak az oltatlan csoportban. A tanulmány szerint ezek a különbségek túl nagyok ahhoz, hogy puszta véletlennek lehessen tulajdonítani őket. 11. kérdés: Milyen különbségeket talált a tanulmány a részben és teljesen oltatlan csoportok között? A tanulmány különbségeket talált a teljesen oltatlan személyek és azok között, akik valamilyen oltással kapcsolatos expozíciónak ki voltak téve. Teljesen oltatlanok (nincs oltás, nincs K-vitamin injekció, nincs anyai oltási expozíció): 2,64%-uk számolt be bármilyen rendellenességről vagy betegségről. Oltatlanok, de K-vitamin injekció vagy anyai oltás érte őket: 13,32%-uk számolt be legalább egy egészségügyi problémáról. Csak K-vitamin injekciós expozíció: 11,73%-uk számolt be legalább egy rendellenességről. Csak anyai oltási expozíció: 21,05%-uk számolt be legalább egy rendellenességről. Mind K-vitamin injekció, mind anyai oltási expozíció: 30%-uk számolt be legalább egy rendellenességről. A tanulmány szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy már részleges expozíció is magasabb egészségügyi kockázattal járhat a teljes elkerüléshez képest. 12. kérdés: Mire jut a tanulmány a vakcinák elkerülésének hosszú távú egészségügyi hatásairól? A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a vakcinák elkerülése jelentősen jobb hosszú távú egészségi állapottal jár. Főbb megállapítások: Az oltatlan felnőttek mindössze 5,97%-ának volt bármilyen krónikus betegsége, szemben az oltott népesség 60%-ával. Az oltatlan személyeknél alacsonyabb arányban fordult elő: szívbetegség,cukorbetegség,emésztőrend-szeri betegségek, ekcéma, asztma, allergia, fejlődési rendellenességek, veleszületett rendellenességek, epilepszia, autizmus, ADHD, daganatos betegségek, ízületi gyulladás. A tanulmány szerint az oltások és kapcsolódó termékek (például a K-vitamin injekció) elkerülése a legfontosabb megelőző egészségügyi intézkedés. A szerzők szerint az oltások elkerülése a felnőttkori krónikus betegségek kockázatát 5% alá csökkenti, szemben az oltott népességben tapasztalt 60%-kal. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy ezek az eredmények a vakcinák elkerülésének hosszú távú egészségügyi előnyeit mutatják, és megkérdőjelezik a vakcinák biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló hagyományos álláspontot. 13.kérdés: Milyen hatással vannak a vakcinák az immunrendszerre a CGS szerint? A CGS szerint a vakcinák káros hatással vannak az immunrendszerre: A tanulmány szerint a vakcinák „súlyosan károsítják a legtöbb ember immunrendszerét, aki ki van téve nekik”. Az immunrendszer ezen sérülését összefüggésbe hozzák a rokkantságot okozó és halálos krónikus betegségek kialakulásával. A tanulmány azt állítja, hogy a vakcinák nem az immunitást erősítik, hanem élethosszig tartó krónikus betegségek járványszerű terjedését okozzák. Az immunrendszer károsodása számos egészségügyi problémához vezet, az allergiáktól és autoimmun betegségektől kezdve a fejlődési rendellenességeken át egészen a daganatos betegségekig. A vakcinák immunrendszerre gyakorolt hatásai hosszú távúak és fokozatosan romló egészség károsodáshoz vezetnek. 14. kérdés: Hogyan kezeli a tanulmány a több mérgező anyag együttes hatását?

Konfidencia-intervallumok 99%-os konfidenciaszintet állapítottak meg rendkívül szűk intervallummal. Véges populációs korrekció A statisztikai elemzés finomítására alkalmazták. A rendkívül alacsony p-értékek szerintük azt mutatják, hogy az oltott és oltatlan csoportok közötti különbségek rendkívül valószínűtlenül jöttek létre véletlenül. 6. kérdés: Hogyan hasonlítja össze a tanulmány a saját eredményeit a fizikában használt bizonyítási standardokkal? A tanulmány a részecskefizikában használt „öt szigma” szabványhoz hasonlítja eredményeit. A részecskefizikában az öt szigma azt jelenti, hogy: 1 a 3 500 000-hez az esélye annak, hogy az eredmény pusztán véletlen. A CGS szerint az ő eredményeik ennél sokkal erősebbek. A valószínűség, hogy a vakcinák nem okozói a krónikus betegségek több mint 90%-ának: 1 a 245 083 100 778 672 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000-hez. A szerzők ezt úgy jellemzik, hogy: „exponenciálisan biztosabb, mint a tudomány bármely területén jelenleg alkalmazott legmagasabb bizonyítási küszöb”. 7. kérdés: Hogyan viszonyul az oltatlanok egészsége az oltottakéhoz a CGS szerint? A CGS szerint az oltatlan emberek lényegesen egészségesebbek. Példák: Krónikus betegségek: oltatlan felnőttek: 5,97% általános (oltott) lakosság: 60% Több krónikus betegség gyermekeknél: oltatlanok: 0,94% oltottak: 6,66% Autizmus: teljesen oltatlanoknál: 0% országos arány: 2019: 2,79% 2020: 3,49% A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az oltatlan személyek „összemérhetetlenül egészségesebbek”, mint az oltottak. 8. kérdés: Melyek a fő megállapítások a krónikus betegségekkel és rendellenességekkel kapcsolatban az oltott és oltatlan népesség között? A CGS több jelentős megállapításról számol be az oltott és oltatlan népesség krónikus betegségei és rendellenességei kapcsán: Előfordulás: Az oltott felnőttek 60%-ának van legalább egy krónikus betegsége, míg az oltatlan felnőtteknek csak 5,71%-ának. Több betegség egyidejű fennállása: Az oltott felnőttek 42%-ának két vagy több krónikus betegsége van, míg az oltatlan felnőtteknél ez az arány 0,95%. Súlyos esetek: Az oltott felnőttek 12%-ának öt vagy több krónikus betegsége van, míg az oltatlan felnőttek között egyetlen ilyen esetet sem találtak. Gyermekek egészsége: Az oltott gyermekek 27%-ának van legalább egy krónikus betegsége, míg az oltatlan gyermekeknél ez az arány 5,97%. Autizmus: A tanulmány szerint nem találtak autizmust olyan teljesen oltatlan személyek között, akik sem K-vitamin injekciót, sem anyai oltási expozíciót nem kaptak. E megállapítások alapján a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a vakcinák nem jobb egészségi állapot felé mozdítják a lakosságot, hanem élethosszig tartó krónikus rendellenességek járványszerű megjelenéséhez vezetnek. 9. kérdés: Hogyan használják az esélyhányadosokat (odds ratio) az egészségügyi kimenetelek jelentőségének bemutatására? A tanulmány az esélyhányadosokat arra használja, hogy számszerűsítse az oltottsági állapot és a különböző egészségügyi kimenetelek közötti kapcsolat erősségét. Bár konkrét esélyhányadosokat a bemutatott szöveg nem idéz, a módszert arra használják, hogy érzékeltessék az oltott és oltatlan csoportok közötti különbségek nagyságát. A tanulmány kiszámítja annak esélyét, hogy a vakcinák nem okozói a felnőttek körében előforduló krónikus betegségek több mint 90%-ának. Ezt az esélyt így adják meg: 1 a 245 083 100 778 672 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000-hez. A tanulmány szerint ez rendkívül erős kapcsolatot mutat a vakcináció és a krónikus egészségügyi problémák között. Az esélyhányadosok és a rendkívül alacsony p-értékek együttes használatával a szerzők azt kívánják bemutatni, hogy a megfigyelt különbségek nemcsak statisztikailag jelentősek, hanem nagyságrendileg is jelentősek.

OLTATLAN - OLTOTT 1. kérdés: Mi a be nem oltott amerikaiak kontrollcsoport- felmérése (Control Group Survey of Unvaccinated Americans – CGS), és mi volt a célja? A be nem oltott amerikaiak kontrollcsoport-felmérése (CGS) egy országos felmérés volt, amelyet 2019/2020-ban végeztek annak érdekében, hogy számszerűsítsék a teljes oltáselkerülés hosszú távú egészségügyi kockázatait, és összevessék azokat a 99,74%-ban oltásnak kitett amerikai lakosság egészségügyi eredményeivel. A célja az volt, hogy kiindulási alapot állapítson meg a betegségek kockázatára azoknál, akik nem voltak kitéve oltásoknak, és ezt összehasonlítsa az oltott népesség egészségi állapotával. A CGS célja az volt, hogy empirikus bizonyítékot szolgáltasson az oltások kockázat–haszon arányának értékeléséhez, mind népességi szinten, mind egyéni kockázatbecslés céljából. A felmérés arra is törekedett, hogy megkérdőjelezze azt az állítást, miszerint az oltási sérülések „ritkák”, azáltal, hogy konkrét adatokat szolgáltatott a be nem oltott személyek egészségügyi állapotáról. 2. kérdés: Ki Joy Garner, és mi a szerepe a CGS-ben? Joy Garner a tanulmány szerzője és a Control Group alapítója. Neki tulajdonítják a be nem oltott amerikaiak kontrollcsoport- felmérésének (CGS) lebonyolítását. Alapítóként és vezető kutatóként Garner volt felelős a vizsgálat megtervezéséért, az adatok összegyűjtéséért és elemzéséért, valamint az eredmények bemutatásáért ebben a tanulmányban. Magában foglalta a teljes kutatási folyamat felügyeletét a koncepció kidolgozásától kezdve a megvalósításon át egészen az elemzésig. Ő volt felelős az eredmények értelmezéséért és azoknak a következtetéseknek a levonásáért is, amelyek az oltások egészségügyi hatásaira vonatkoznak a felmérés adatai alapján. 3. kérdés: Milyen módszertant alkalmaztak a Control Group Survey (CGS) felmérés során? A Control Group Survey (CGS) többféle adatgyűjtési módszert alkalmazott. A felmérésről szóló értesítéseket közösségi médiában, podcastokban és rádióműsorokban tették közzé az egész országban, valamint külföldön is. Emellett személyes felméréseket is végeztek fontosabb népességi központokban. Az adatgyűjtés három fő módszerrel történt: - Postán visszaküldött, kitöltött kérdőívek -Személyes interjúk - Telefonos utánkövető beszélgetések egyes kérdőívek kiegészítésére A felmérés kizárólag teljesen oltatlan személyekre összpontosított, és adatokat gyűjtött jelenlegi és korábbi egészségügyi problémáikról, mentális állapotukról és egyéb egészségügyi tényezőkről. A CGS kérdőívek túlnyomó többségét kézzel, tollal töltötték ki. A postai bélyegzők igazolták a küldő fizikai címét és a feladás dátumát. 4. kérdés: Hogyan állapították meg az adatelemzést és a statisztikai megbízhatóságot? Mintanagyság: A CGS az oltatlan kontrollpopuláció 0,178%-os véletlenszerű mintáját érte el 48 amerikai államból. Ez tartalmazott: 0,2%-os mintát az oltatlan felnőttekből 0,175%-os mintát az oltatlan gyermekekből Konfidenciaszint: Az adathalmaz 99%-os konfidenciaszintet eredményezett, a hibahatár kevesebb mint 0,04% volt. Összehasonlítás: A CGS pontosságát más országos felmérésekkel hasonlították össze, például a National Survey of Children's Health (NSCH) felméréssel. Statisztikai számítások: A vizsgálat különböző statisztikai módszereket alkalmazott, többek között: esélyhányadosokat (odds ratio) p-értékeket véges populációs korrekciót 5. kérdés: Milyen statisztikai módszereket használtak és mit jelentenek a p-értékek? A CGS több statisztikai módszert alkalmazott: P-értékek A tanulmány p-értékeket számolt annak meghatározására, hogy az oltott és oltatlan csoportok közötti különbségek statisztikailag mennyire jelentősek. Például kiszámították annak esélyét, hogy a vakcinák nem okozói a 18 év feletti amerikaiak körében megfigyelt krónikus betegségek több mint 90%-ának. Ezt az esélyt a következőként adták meg: 1 a 245 083 100 778 672 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000-hez (vagy p < 4,08 × 10⁻⁶³) Esélyhányadosok az oltottság és az egészségügyi kimenetelek közötti kapcsolat mérésére használták.

Albert férj