OLTAS - KOVACS MAGDOLNA JULIA

Arnaud Denis francia színész és rendező . 43 éves volt, és 2026. szeptember 22-én Belgiumban, Namurban eutanáziában részesült. 2023-ban jobb oldali lágyéksérv miatt polipropilén háló/protézis implantátumot kapott. Ezt követően súlyos, tartós fájdalmakról és jelentős egészségromlásról számolt be. Az implantátumot 2024 áprilisában az Egyesült Államokban eltávolíttatta, de állapota a beszámoló szerint nem rendeződött. Az Euronews azt írja, hogy myalgiás encephalomyelitist (ME) diagnosztizáltak nála, az esetet pedig ASIA-szindrómával összefüggésben tárgyalja. Ügyvédje szerint Denis hosszú hónapokon keresztül intenzív fájdalmaktól szenvedett. Denis 2026 januárjában büntetőfeljelentést is tett Franciaországban „gondatlanságból okozott testi sértés” miatt, de ezt az eljárást augusztus végén megszüntették. Érdekes rész, hogy a cikk szerint az implantátum gyártója Denisnek küldött levelében elismerte: a hasfal megerősítésére szolgáló eszközök beültetése krónikus és akut műtét utáni fájdalommal járhat, és ez a nemkívánatos hatás a használati útmutatóban is szerepel. Általánosságban a polipropilén sérvhálók gyártói dokumentációja is felsorol több lehetséges szövődményt, például fájdalmat, idegentest-reakciót, gyulladást, migrációt, eróziót és fertőzést.

Györkös Ágnes, Dr Tamasi József

2026-ban ( januártól ) eddig 29 igazolt, bénulással járó vadpoliós esetet tartanak nyilván, ebből 25 Afganisztánban és 4 Pakisztánban. Afganisztán és Pakisztán össz lakossága: 304 millió ember!! https://polioeradication.org/about-polio/polio-this-week A GPEI 2026. szeptember 16-i adatai között Vakcinaeredetű poliovírus-eset 2026-ban 108 bénulásos eset. Kongói Demokratikus Köztársaság: 52 cVDPV2-es bénulásos eset Nigéria: 36 cVDPV2 + 11 cVDPV3 = 47 eset Szomália: 6 cVDPV2-eset Mali: 3 cVDPV2-eset Az oldalon lefelé görgetve nyisd meg a Democratic Republic of the Congo, Mali, Nigeria és Somalia országblokkokat; ott fogod ezeket a számokat külön látni. A vad poliovírusnál a fertőzött ember szervezetében a vírus főként a bélrendszerben szaporodik, majd a széklettel ürül. Ez akkor is megtörténhet, ha az illetőnek egyáltalán nincs bénulása vagy komoly tünete. A vírus így bekerülhet a szennyvízbe, és rossz higiénés/szanitációs körülmények között szennyezett vízzel, étellel vagy kézről ismét más ember szájába kerülhet. A WHO szerint ez a polio legfontosabb terjedési módja. Az orális, élő gyengített poliooltásnál (OPV) hasonló jelenség történik: az oltásban lévő gyengített vírus a bélben szaporodik, majd a széklettel ürülhet, jellemzően több héten keresztül. Emiatt OPV-vírus szennyvízmintából is kimutatható. A poliovírus fekál-orális úton terjed. A megfelelő szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, biztonságos ivóvíz és kézhigiéné alapvető szerepet játszana a terjedési lánc megszakításában.” Ez volna a megoldás de helyette oltogatunk mert jó üzlet! A vad poliovírus endémiás terjedése 2026-ban gyakorlatilag Afganisztánra és Pakisztánra korlátozódik. Afrika és a világ többi részének WHO-régiói vadpolió-mentesek, de behurcolt vad vírus és vakcinaeredetű poliovírus időnként más országokban is kimutatható. Érdekesség, hogy a vad 2-es és 3-as poliovírus-típust már globálisan eradikáltnak nyilvánították; a vad 1-es típus (WPV1) az, amely még fennmaradt.

2026-ban ( januártól ) eddig 29 igazolt, bénulással járó vadpoliós esetet tartanak nyilván, ebből 25 Afganisztánban és 4 Pakisztánban. Afganisztán és Pakisztán össz lakossága: 304 millió ember!! https://polioeradication.org/about-polio/polio-this-week A vad poliovírusnál a fertőzött ember szervezetében a vírus főként a bélrendszerben szaporodik, majd a széklettel ürül. Ez akkor is megtörténhet, ha az illetőnek egyáltalán nincs bénulása vagy komoly tünete. A vírus így bekerülhet a szennyvízbe, és rossz higiénés/szanitációs körülmények között szennyezett vízzel, étellel vagy kézről ismét más ember szájába kerülhet. A WHO szerint ez a polio legfontosabb terjedési módja. Az orális, élő gyengített poliooltásnál (OPV) hasonló jelenség történik: az oltásban lévő gyengített vírus a bélben szaporodik, majd a széklettel ürülhet, jellemzően több héten keresztül. Emiatt OPV-vírus szennyvízmintából is kimutatható. A poliovírus fekál-orális úton terjed. A megfelelő szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, biztonságos ivóvíz és kézhigiéné alapvető szerepet játszana a terjedési lánc megszakításában.” Ez volna a megoldás de helyette oltogatunk mert jó üzlet! A vad poliovírus endémiás terjedése 2026-ban gyakorlatilag Afganisztánra és Pakisztánra korlátozódik. Afrika és a világ többi részének WHO-régiói vadpolió-mentesek, de behurcolt vad vírus és vakcinaeredetű poliovírus időnként más országokban is kimutatható. Érdekesség, hogy a vad 2-es és 3-as poliovírus-típust már globálisan eradikáltnak nyilvánították; a vad 1-es típus (WPV1) az, amely még fennmaradt.

A Fehér Ház és az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma (HHS) bejelentette az acetaminofen (Tylenol) prenatális használata és az autizmus spektrumzavarok (ASD) közötti lehetséges összefüggést, valamint új intézkedéseket hozott a használatának korlátozására. A tegnapi autizmusról szóló sajtótájékoztatón Trump bejelentette, hogy kivonják az alumíniumot és a higanyt az oltásokból. Egy FONTOS FEJLEMÉNY részeként mind Trump, mind RFK Jr. elismerte annak lehetőségét, hogy az oltások hozzájárulnak az autizmushoz. Ahogy Trump mondta: „Annyi mindent pumpálnak azokba a gyönyörű kisbabákba, hogy az szégyen.” Hogy megértsük a folyamatot: a védőoltásokban található “mellékszereplők” növelik az autizmus kialakulását a beoltott gyerekeknél, és az oltás miatt belázasodott gyerekeknek többnyire Tylenon tartalmű gyógyszert adnak, ami ráerősít az autizmus visszafordíthatatlan kialakulására. Az oltóanyagokban található alumíniummal kapcsolatban Trump kijelentette: „Már eltávolítottuk sok oltásból , és jelenleg is folytatjuk a higany és az alumínium kivonását... Tudod, mi az alumínium? Ki a fene akarná, hogy a szervezetébe injekciózzák? ... Eltávolítjuk az oltásokból.” Ez a kijelentés nagy port kavart a sajtóban és persze a gyógyszermaffiában – és hatalmas győzelmet jelent a jelenlegi vakcina-protokollal szemben, mutat rá Nicolas Hulscher epidemiológus. Bár a figyelem nagy része a Tylenolra irányult, a bizonyítékok vitathatatlanok: az acetaminofen NEM a kiváltó ok. Legfeljebb gyengíti a védelmet és növeli a sebezhetőséget. Az autizmus igazi kiváltó oka – akkor és most is – a VÉDŐOLTÁSOK sorozata. Bizonyítékok vannak minderre, azonban a jelenlegi egészségügyi hatósáfgok foggal-körömmel harcolnak az ellen, hogy kiderüljön az igazság. Prenatális expozíció A Prada által végzett eddigi legátfogóbb elemzés a paracetamol terhesség alatti alkalmazását értékelte: 27 tanulmány talált pozitív összefüggést a neurofejlődési rendellenességekkel (ADHD/ADHD). 9 tanulmány nem mutatott ki összefüggést. 4 tanulmány állított védő hatásokat. Az autizmust soha nem diagnosztizálták születéskor. Minden vizsgálatban évekkel később jelent meg – általában 2 és 8 éves kor között, ugyanabban az időszakban, amikor a gyerekek nagyszámú oltást kapnak. Azonban eddig ezen vizsgálatok egyike sem tekintette zavaró tényezőnek az oltást. Ez arra utal, hogy a prenatális Tylenol-expozíció hajlamosíthatja a gyermekeket, de a neurológiai károsodás az oltás utáni években észlelhető. Szülés utáni expozíció Schultz (2008) : Az MMR oltás után Tylenol-lal kezelt gyermekeknél körülbelül hatszor nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak autizmust később. Azoknál, akik visszafejlődtek (elvesztették a korábban megszerzett készségeket), a kockázat közel négyszeresére nőtt, azoknál pedig, akiknél egyértelmű oltás utáni szövődmények jelentkeztek, a kockázat több mint nyolcszorosára nőtt. Ezzel szemben az ibuprofen esetében nem mutatkozott összefüggés. Yengst (2025) : Egy több mint 674 000 gyermekből álló Medicaid-kohorszban az ismételt lázas epizódok, fülgyulladások vagy más, „Tylenol adagolását igénylő” betegségek 2,5-szeresére növelték az autizmus kockázatát. A többszörös lázas epizóddal küzdő lányoknál a kockázat közel négyszeresére nőtt. Összefoglalva, ezek a tanulmányok egy következetes mintázatot mutatnak: az autizmus kockázata fokozódik az oltás utáni időszakban, amikor a lázas reakciók a leggyakoribbak, és a paracetamol alkalmazása ebben az összefüggésben felerősítheti a fejlődési regresszió valószínűségét. A paracetamol csökkenti a glutation , a szervezet fő antioxidáns/méregtelenítő rendszerének szintjét, pontosan akkor, amikor az agy gyulladásos/oxidatív stresszt tapasztal (pl. láz, görcsrohamok, immunaktiváció). Egyes gyermekgyógyászati ​​rendelőkben a Tylenol szedését is javasolják oltási látogatások előtt „elővigyázatosságból”, ami azt jelenti, hogy a kicsik már legyengült védekezőrendszerrel érkeznek, míg az oltások lázat/immunaktivációt okoznak – ezzel súlyosabb következményekkel járva. A Tylenolt nem véletlenszerűen adják. Általában akkor adják, ha a gyermeknek láza vagy rohama van – gyakran oltás után. Ez az úgynevezett indikáció szerinti zavaró tényezőt hozza létre: a Tylenol szedésének oka (súlyos oltás utáni reakció) már eleve összefüggésbe hozható a megnövekedett kockázattal. Minden tanulmányban egyértelmű minta rajzolódik ki: A diagnózisok a kora gyermekkorra (2–8 év) koncentrálódnak, az intenzív oltás időszakára. A láz/betegség magasabb terhe – olyan helyzetek, amelyekben a Tylenolt gyakran használják – az autizmus nagyobb valószínűségével jár. A regresszív alcsoportok vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve az oltás után (Schultz). A bizonyítékok együttesen a vakcinációra utalnak, mint kiváltó okra, a Tylenol pedig a glutation lebontásával csökkenti a védekezőképességet, ezáltal felerősítve a neurológiai károsodást. Kronológiai valóság A Tylenolt az 1950-es években mutatták be. Az autizmus előfordulási aránya állandó maradt. A növekedés az 1980-as évek végén és az 1990-es években kezdődött, éppen akkor, amikor a gyermekgyógyászati ​​oltási ütemterv megduplázódott, illetve megháromszorozódott. Ha a Tylenol lett volna az egyetlen tényező, az autizmus az 1950-es években robbanásszerűen terjedt volna. De nem így történt. Hiányzó bizonyítékok Nincsenek olyan esetismertetések, ahol a paracetamol önmagában autizmushoz való visszafejlődését észlelték volna. Ezzel szemben több ezer szülői jelentés és számos lektorált tanulmány dokumentálja a védőoltás utáni fejlődési regressziót. A tegnapi bejelentés azonban megnyitotta az utat a gyermekkori oltások és az autizmus közötti látszólagos összefüggés hivatalos vizsgálata előtt. (Forrás: Nicolas Hulscher - epidemiológus ) Öt tanulmány hozza összefüggésbe az oltásokban található alumínium-adjuvánsokat az asztmával, az autizmussal és a SIDS-szel (hirtelen csecsemőhalál szindróma) A Tájékozott Beleegyezésért Orvosok szerint születéstől 18 éves korig legfeljebb 22 adag alumíniumtartalmú oltást adnak be: Hepatitis B (HepB) Diftéria, tetanusz és szamárköhögés (DTaP és Tdap) Haemophilus influenzae b-típusú vírus (PedvaxHIB) Pneumococcus (PCV) Hepatitis A (HepA) Humán papillomavírus (HPV) Meningococcus B (MenB) Ez azt jelenti, hogy a nagy gyógyszeripari vállalatok kénytelenek lesznek biztonságosabb alternatívákat fejleszteni a jelenlegi oltási ütemterv nagy részéhez. Évtizedek óta az alumíniumot adjuvánsként használják, annak ellenére, hogy neurotoxinként ismert. Eltávolítása alapvető változást jelent, amely átalakíthatja a vakcinák formulálásának és több millió gyermeknek történő beadásának módját. Az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma az alumíniumot ismert neurotoxinként ismeri el , és az FDA korábban figyelmeztetett az alumínium-toxicitás kockázataira csecsemőknél és gyermekeknél. Ami a tiomerzált (higanyt) illeti, azt 2001-ben szinte az összes gyermekkori oltásból eltávolították . Napjainkban az influenza elleni vakcináknak csak kis része tartalmaz tiomerzált – és a CDC Immunizációs Gyakorlatokkal Foglalkozó Tanácsadó Bizottsága (ACIP) nemrégiben a teljes eltávolítását javasolta . Szőke Mária Magdolna

. Trump és RFK Jr. bejelentették, hogy a vakcinákból fokozatosan kivonják az alumíniumot és higanyt, mert felmerült a kapcsolat az autizmus és a védőoltások között. Trump: „Ki a fene akarná, hogy alumíniumot injekciózzanak belé?” 2. Tylenol (paracetamol/acetaminofen) terhesség alatti és oltás utáni alkalmazása kapcsolatba hozható a neurofejlődési zavarokkal (ADHD, autizmus). Több tanulmány (prenatális és postnatális) mutatott összefüggést. A Tylenol csökkenti a glutationt, a szervezet fő antioxidánsát, miközben az oltás lázat és immunaktivációt okoz → fokozott oxidatív stressz. Schultz (2008): MMR utáni Tylenol-kezelésnél 6–8-szor nagyobb ASD-kockázat. Yengst (2025): 674.000 gyerekes vizsgálat → ismételt Tylenol-lázkezelés 2,5–4-szeres ASD-kockázat. 3. Az autizmus gyakorisága az 1980–1990-es években kezdett növekedni, amikor a gyermekkori oltási ütemterv drasztikusan kibővült – nem az 1950-es évektől, amikor a Tylenolt bevezették. 4. Alumínium-adjuvánsok kapcsolatba hozhatók: asztma, autizmus, hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS). 22 adag alumíniumos oltás van a gyermekkori ütemtervben: HepB, DTaP/Tdap, Hib, PCV, HepA, HPV, MenB. 5. Az FDA és a HHS elismeri, hogy az alumínium neurotoxikus lehet, főleg csecsemőknél. A higanyt (tiomerzál) a legtöbb gyerekoltásból 2001-ben kivonták, ma már főleg csak egyes influenzaoltások tartalmazzák. 🔹 Üzenet A szöveg szerint az oltások a fő kiváltó okai az autizmusnak, a Tylenol pedig súlyosbító tényezőként növeli a kockázatot, mert oltás utáni lázra szokták adni. Az alumínium és higany eltávolítása a vakcinákból a szerző szerint történelmi áttörés lenne.

A Bill & Melinda Gates Alapítvány több kutatást is finanszírozott a genetikailag módosított szarvasmarha-kullancsok (különösen az ázsiai kék kullancs) kifejlesztésére, hogy így szabályozzák az állatokat károsító kullancspopulációkat. Az Egyesült Államokban jelenleg kb. 450 000 embert érint az úgynevezett Alpha-Gal szindróma (AGS), amelyet kullancscsípések váltanak ki. Ez allergiás reakciót okoz a vörös húsokra és egyéb állati eredetű termékekre. Az USA-ban főként a Lone Star (magányos csillag) kullancs felelős az AGS kialakulásáért, nem az ázsiai kék kullancs. Az utóbbi elsősorban szarvasmarhát támad, és ritkán harap embert. A Gates Alapítvány 2021-ben kb. 1,3 millió dolláros támogatást adott egy brit biotechnológiai cégnek (Oxitec), hogy a szúnyogoknál és más kártevőknél használt „Friendly” genetikai technológiát kullancsokon is kipróbálják. 2023-ban további 4,8 millió dolláros támogatás érkezett a projekt folytatására, a skóciai Roslin Intézettel való együttműködésben. Emellett korábban több mint 17 millió dollárt adtak kullancsokkal és kullancs által terjesztett betegségekkel kapcsolatos kutatásokra Afrikában. A CDC (amerikai járványügyi központ) 2017–2022 között több mint 110 000 gyanús esetet jegyzett fel, mostanra pedig egy gyors áttekintés szerint kb. 450 000 amerikai szenvedhet AGS-ben. A betegségre jelenleg nincs közvetlen gyógymód, és egyre nagyobb közegészségügyi problémává válik. 👉 Tehát a cikk fő üzenete: a Gates Alapítvány aktívan támogatja a kullancskutatásokat (genetikai technológiával is), miközben az USA-ban rohamosan nő az Alpha-Gal szindróma eseteinek száma, amelyet elsősorban nem ezek a módosított kullancsok, hanem a Lone Star kullancs terjeszt.