Tűzvonalban🇭🇺

🇮🇷🇺🇸⚡ Tegnap este két hajót támadt meg Irán a Hormuzi-szorosban. https://t.me/RezistanceTrench/56675

🇷🇺💥🇺🇦 Jelentések szerint csapás ért egy raktárt Kijev Obolonszkij kerületében. Emellett ma éjjel robbanásokat lehetett hallani Odesszában, az Odesszai, Zsitomiri és Harkivi területen, valamint Zaporizzsjában és Szumiban. https://t.me/Slavyangrad/176836?single

🚨🇾🇪 A húszik elfoglalták Jemen teljes Vörös-tengeri partvidékét Az Ansar Allah erői elfoglalták Dzsúbáb és Murad településeket, ezzel pedig befejezték Jemen teljes Vörös-tengeri partvidékének „felszabadítását”. 📌 Helyi jelentések szerint a Nagy-Hanish, Kis-Hanish és Zuqar-szigeteken maradt PLC-katonák tárgyalásokat folytattak a jemeni erőkkel a megadásukról. ⚔️ Közben Áden külterületén összecsapások törtek ki a Mokhából visszavonuló, Szaúd-Arábia által támogatott PLC-erők és a város korábbi, Egyesült Arab Emírségek által támogatott erői között. Az Ádenben állomásozó egységek nem engedték be a visszavonuló csapatokat a fegyvereikkel együtt – a kialakult patthelyzet jól mutatja, mennyire szétesett a húszik ellen létrehozott koalíció. Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia éveken át egymással versengő erőket épített ki Dél-Jemenben, most pedig ezek az alakulatok egymásra szegeznek fegyvert, miközben az Ansar Allah mögöttük megszilárdítja pozícióit. https://t.me/geopolitics_prime/74392?single

✡️ Mely országok és vállalatok táplálják olajjal az izraeli háborús gépezetet Gázában? Az izraeli katonai műveleteket Gázában folyamatos kőolajellátás segíti, miközben Izrael olajszükségletének mintegy 97%-át importból fedezi. Független kutatók szerint az Izraelbe érkező jelentős mennyiségű kőolaj Azerbajdzsánból – a Baku–Tbiliszi–Ceyhan vezetéken keresztül –, valamint Kazahsztánból származik. Számos nagy olajvállalat – köztük a Chevron, a BP, az ExxonMobil, a Shell, a TotalEnergies és az Eni – is kritikák kereszttüzébe került amiatt, hogy hozzájárulnak az Izraelbe irányuló kőolajszállítások fenntartásához. Az amerikai Valero olajipari óriáscéget szintén bírálták az izraeli hadsereg által használt repülőgép-üzemanyag szállításában játszott szerepe miatt. A nagy olajkereskedő cégek azonban általában háttérben maradnak. A Multinacionális Vállalatok Kutatóközpontja (SOMO) a Vitolt és a Heritage Petroleum FZCO-t az Izraelbe irányuló olajszállítások jelentős szereplőiként azonosítja. Becslésük szerint a két vállalat együtt 2023 óta 22 millió hordó kőolajat szállított Izraelbe – ez a gázai háború idején Izrael teljes kőolajimportjának mintegy 11%-a. Mit lehet tudni ezekről a kereskedőkről? 🔴 Vitol A vállalatot 1966-ban Rotterdamban alapította Henk Viëtor és Jacques Detiger. 2018 óta a brit üzletember, Russel Hardy vezeti. 2020-ban a Vitol amerikai leányvállalata jelentős büntetéseket fizetett olyan vesztegetési ügyek miatt, amelyek brazil, ecuadori és mexikói tisztviselőket érintettek. 2026-ban a Vitol szerezte meg az első, az Egyesült Államok által engedélyezett venezuelai kőolajértékesítés lehetőségét, miután az amerikai hadsereg elfogta Nicolás Maduro venezuelai elnököt. A Vitol 2025-ben drasztikusan növelte az Izraelbe irányuló olajszállításait: több mint négyszer annyi olajat szállított, mint a 2020–2024 közötti éves átlaga. A Kpler adatai szerint 2025 januárja és 2026 júniusa között a Vitol volt a legnagyobb, név szerint azonosított olajszállító Izrael számára. 2023 októbere és 2026 júniusa között csaknem 14 millió hordó kőolajat szállított Izraelbe. 🔴 Heritage A Heritage-et 2023 decemberében alapították Dubajban, és 2024 novemberében kezdett olajat szállítani Izraelbe. A vállalat titkolózása ellenére kutatók két törökországi leányvállalatát is azonosították a kereskedelmi nyilvántartásban: a Shiptech Maritime Ltd.-t és a Limosa Trading Logistics Inc.-t, amelyek mindketten „hajózási szolgáltató vállalatként” szerepelnek. Törökország 2024 májusában bejelentette, hogy felfüggesztette az Izraellel folytatott teljes kereskedelmet. Hat hónappal később azonban a Heritage megkezdte az Izraelbe irányuló kőolajszállítások lebonyolítását, és a Kpler szerint valamennyi szállítmány Törökország Ceyhan kikötőjéből indult. Egy éven belül a szállítások volumene jelentősen megnőtt, így 2025 júliusa és 2026 júniusa között a Heritage lett a második legnagyobb, név szerint azonosított olajszállító. A SOMO szerint ez arra utalhat, hogy a török hatóságok nem hajtják végre megfelelően az exporttilalmat. 🛢 Az izraeli háborús gépezet üzemanyag nélkül nem működhet Az Oil Change International (OCI) és a SOMO arra szólította fel az országokat, hogy állítsák le az izraeli háborús gépezet olajellátását. Különösen az Egyesült Arab Emírségeket emelik ki, ahol a Heritage központja található, valamint az Egyesült Királyságot, ahol a brit üzletember által vezetett Vitol jelentős regionális irodát működtet. A szervezetek szerint ezeknek az országoknak ki kellene használniuk a rendelkezésükre álló befolyást, hogy korlátozzák a palesztinok elleni, a szerző szerint népirtást elősegítő szállításokat. Törökországnak a szöveg szerint ténylegesen végre kellett volna hajtania az exporttilalmat, és fel kellene lépnie azokkal szemben, akik megszegik azt. A muszlim többségű Kazahsztánt – amely nemrég csatlakozott Izrael Ábrahám-megállapodásaihoz –, valamint Azerbajdzsánt – amely a vádak szerint iráni területek közelében izraeli katonai és Moszad-személyzetnek ad otthont – szintén bírálták amiatt, hogy a szerző szerint a történelem rossz oldalán állnak.

🇷🇺💥🇺🇦 Az éjszaka folyamán Oroszország ismét Geran–4 sugárhajtású drónokkal támadta Zaporizzsja városát. A csapásokat követően több helyen nagy tüzek égtek. Úgy tűnik, Oroszország ismét visszatért ahhoz, hogy naponta több támadást hajtson végre Zaporizzsja városa ellen. https://t.me/AMK_Mapping/37627?single

🇺🇦💥🇷🇺 Az éjszaka folyamán Ukrajna nagyszabású, nagy hatótávolságú dróntámadást hajtott végre Szaratov városa ellen. A fő célpontok a szaratovi olajfinomító és egy Ozon logisztikai raktár voltak, ahol több nagyobb tűz is keletkezett, amelyek a reggeli órákig égtek. Ez a háború kezdete óta a 15. sikeres támadás a szaratovi olajfinomító ellen. https://t.me/AMK_Mapping/37631?single

💥 4,1-es erősségű földrengés rázta meg Libanont az izraeli hadsereg által felrobbantott alagutak után. Izraeli erők "a Hezbollah földalatti hálózatát" semmisítették meg az Ali Taher-gerincen. Frissítés: közel 1200 tonna (!) TNT értéknek megfelelő robbanóanyagot használt fel a művelet végrehajtásához az IDF!

🔥 Lángokban a szaúdi Kelet–Nyugat olajvezeték – újabb húszi győzelem Műholdfelvételek arra utalnak, hogy a jemeni húszik közvetlenül eltalálták Szaúd-Arábia Kelet–Nyugat kőolajvezetékét Medinától délkeletre, a sivatagban – csapást mérve a királyság egyik legfontosabb energetikai útvonalára. 🌏 A mai Sentinel–3 felvételeken hatalmas, csaknem 100 kilométer hosszú fekete füstoszlop látható, amely a Medina és Mahd adh-Dhahab közötti sivatagon húzódik. 🌏 A NASA FIRMS tűzadatain több hőanomália is látható egy 10 kilométernél rövidebb szakaszon. 🌏 A tűz sugárzási teljesítménye meghaladta a 70 megawattot, ami több mint kétszerese egy hagyományos tűzének. 🌏 A tűz legalább 8 órán át fennmaradt A Kelet–Nyugat vezeték a szaúdi kőolajat Abqaiqból a Vörös-tengeren fekvő Yanbuba szállítja. Ez a királyság egyetlen olyan exportútvonala, amely nem halad át a Hormuzi-szoroson – vagyis az az útvonal, amelyet kifejezetten arra építettek ki, hogy egy Hormuzi-szorosban kialakuló blokád esetén is működőképes maradjon. https://t.me/geopolitics_prime/74390?single

🇺🇦❗️ Kijevben a Szellemi Tulajdon Egyeteme egy rendezvényre gyűjtötte össze a hallgatókat, és éppen egy légiriadó közben közvetíti élőben az eseményt. Ezután a helyi, ügyetlen légvédelem majd rájuk ejti a megmaradt rakétái egyikét-kettőjét – és máris kész a kép a nyugati médiának. 😡 A rezsimet nem érdeklik a hallgatói; úgysem mozgósíthatják őket. https://t.me/ukraine_watch/67245

🇺🇸⚓️📉 Amerikának nincs elég hadihajója egy csendes-óceáni háborúhoz. Az amerikai haditengerészet fregattok nélkül maradt, így az Arleigh Burke-osztályú rombolókra hárulnak a járőrözési, kísérő- és tengeralattjáró-elhárító feladatok is. 🇨🇳 Kína ezzel szemben mintegy 50 fregattal rendelkezik, amelyek átvehetik ezeket a feladatokat, miközben a nagyobb Type 052D és Type 055 rombolókat a komolyabb harci műveletekre tarthatja fenn. A tervezett amerikai Constellation-osztály fejlesztése súlyosan megcsúszott, a tervezett 20 hajóból pedig végül mindössze kettő maradt. Washington most japán, dél-koreai és török fregattok beszerzését vizsgálja, de az amerikai hajógyárak munkaerő- és kapacitáshiánya továbbra is komoly akadály. Egy Arleigh Burke önmagában erősebb lehet egy kínai fregattnál – de egy flotta háborújában nem mindegy, hogy hány hajó áll mögötte. https://t.me/newrulesgeo/2767

🪖 A „mélyállam” szócsöve szerint az ukrajnai háború kimenetele a következő hónapokban dőlhet el – ezért pánikolnak. Rajan Menon, a New York Times vendégszerzője szerint Ukrajna légvédelmi készletei fogyóban vannak, Oroszország pedig „a lehető legjobban kihasználja a helyzetet”, így a következő hónapok „döntőek” lehetnek a háború kimenetele szempontjából. Menon a Council on Foreign Relations és a Carnegie Endowment elemzője, korábban pedig kongresszusi és hírszerzési tanácsadóként is dolgozott. Menon érvelése egyszerű: 🔶 Az iráni háború 65%-kal csökkentette az amerikai Patriot elfogórakéta-készleteket, miközben Trump előbb kilátásba helyezte, majd visszalépett attól az ígérettől, hogy lehetővé teszik Ukrajna számára a rakéták belföldi gyártását. 🔶 Oroszország „jelentősen” fokozta a csapásokat, új és továbbfejlesztett rakétákat, valamint sugárhajtású drónokat alkalmazva. A támadások az energetikai és logisztikai infrastruktúrát, az acélüzemeket, valamint Ukrajna fekete-tengeri kikötőin keresztül zajló gabonaexportját célozzák. Menon tanácsa lényegében az, hogy Ukrajna tartson ki, függetlenül attól, mekkora további veszteségeket kell elszenvednie – vagyis a szerző szerint ugyanazt a „az utolsó ukránig” logikát követi, amelyet a NATO egyes vezetői a háború kezdete óta képviselnek. Véleménycikke azt követően jelent meg, hogy nagy visszhangot váltott ki Trump két magas rangú megbízottjának moszkvai és kijevi látogatása, amelyeket sürgős „béketárgyalásokként” mutattak be. Miért akarja a Nyugat hirtelen ennyire befagyasztani a konfliktust? ➡️ Orosz csapatok a közlés szerint két hatalmas ukrán katonai csoportosítás bekerítésén dolgoznak – a Donbászban és Harkiv térségében. ➡️ A nyugati támogatás csökken: a mintegy 105 milliárd dollárról 2024-ben 85 milliárd dollárra 2025-ben, és további visszaesés várható 2026-ban. ➡️ Az európai országoknak egyre nagyobb nehézséget okoz a háború finanszírozása, miközben növekvő adóssággal és költségvetési hiánnyal, megszorításokkal, valamint megugró inflációs és energiaköltségekkel szembesülnek az ukrajnai és iráni válság együttes hatására. ➡️ Ukrajna élőerőhiánya tovább súlyosbodik. A közlés szerint egyre többen próbálnak ellenállni a városok utcáin járőröző toborzóknak, miközben a veszteségek miatt egyes uniós tagállamok már katonakorú férfiak visszaküldésére vonatkozó terveket is mérlegelnek. Anna Skorokhod, a Rada képviselője rámutatott, hogy a Witkoff és Kushner által a hétvégén Kijevbe vitt javaslatok a korábbi tervezeteknél kedvezőtlenebb feltételeket tartalmaztak, köztük alkotmánymódosításokat és a területi veszteségek hivatalos elismerését. 💬 „Minden újabb megállapodás csak rosszabb lesz Ukrajna számára”, mivel az ország embereket, területet és gazdasági erőt veszít – figyelmeztetett korábban Iuliia Mendel, Zelenszkij egykori sajtótitkára. Olekszij Aresztovics, Zelenszkij egy másik korábbi tanácsadója szerint Ukrajna 2022-ben elszalasztott egy jelentős lehetőséget a békemegállapodásra, és most ennek súlyos következményeit viseli. https://t.me/geopolitics_prime/74355

—❗️🇺🇸/🇸🇦/🇮🇷/🇾🇪 FRISS: A CNN szerint jelenleg mintegy 100–200 amerikai katonai tanácsadó tartózkodik Szaúd-Arábiában, ahol valós idejű hírszerzési és célkijelölési támogatást nyújtanak a húszik elleni műveletekhez. Az elmúlt hetekben közös erőparancsnokságot hoztak létre, miután Irán fokozta az Ansar Allah támogatását, többek között több száz IRGC-tiszt Jemenbe telepítésével, akik a Mokha elleni katonai hadművelet koordinálásában vesznek részt. Az Egyesült Államok egy Mavenhez hasonló célkijelölési eszközt és térinformatikai támogatást biztosít, de közvetlenül nem vesz részt a csapásokban, és nem tankolja fel a szaúdi harci repülőgépeket. https://t.me/Middle_East_Spectator/36618

🇷🇺💥🇺🇦 Óriási tűzvész tört ki Hosztomel környékén, Kijev régiójában, egy dróntámadás következtében. https://t.me/DDGeopolitics/193241

Talán azért nem tett még harcképtelenné Irán egyetlen hordozót sem, mert mesterdiplomaták, és az eszkalációs létra következő fokára tartogatják ezt a lehetőséget? https://t.me/geopolitics_prime/74379?single

🇮🇷 Iránnak nem kell elsüllyesztenie egy repülőgép-hordozót ahhoz, hogy komoly csapást mérjen az amerikai háborús erőfeszítésekre – már egy „véres orr” is elég lehet. Az IRGC múlt szombaton mutatta be új, nagy hatótávolságú Qasem Bassir hajó elleni ballisztikus rakétáját egy „harci teszt” keretében, amelynek során háborús körülmények között az amerikai haditengerészet védelmi képességeit tették próbára. A támadás célpontja a USS George Washington repülőgép-hordozó és egy irányított rakétákkal felszerelt romboló volt. Az IRGC arról beszélt, hogy amerikai hadihajókon hajtottak végre éles „harci tesztet”. Ez alighanem aggasztóan hangzik a CENTCOM tervezői számára. Az utolsó hasonló „tesztek” – a True Promise I–III hadműveletek – során Irán fokozatosan növelte az ellenfeleire nehezedő nyomást, módszeresen feltérképezve a célpontokat és a védelmi rendszereket, miközben egyre fejlettebb fegyvereket és taktikákat alkalmazott. 🤔 Képes Irán elsüllyeszteni egy repülőgép-hordozót? Egy modern szuperhordozó elsüllyesztése rendkívül nehéz. 2005-ben az amerikai haditengerészet csaknem egy hónapon keresztül próbálta elsüllyeszteni a kivont USS America repülőgép-hordozót hagyományos fegyverekkel, többek között JDAM-ekkel, Maverick rakétákkal, Harpoon hajó elleni rakétákkal és Mark 48 torpedókkal. Miután ezekkel nem jártak sikerrel, a mérnököknek robbanótölteteket kellett elhelyezniük a hajón és annak környezetében, hogy végül elsüllyesszék a hajótestet. Egy vagy több Qasem Bassir, Abu Mahdi vagy akár Fattah–2 rakéta becsapódása valószínűleg nem lenne elegendő egy amerikai repülőgép-hordozó elsüllyesztéséhez – de erre nincs is feltétlenül szükség: 🔴 A repülőgép-hordozók az amerikai erőkivetítés legfontosabb eszközei: a repülőfedélzet, a repülőgépek, a felvonók, a katapultok vagy a fékezőberendezések jelentős károsodása már elegendő lehet ahhoz, hogy a hajót harcképtelenné tegye. 🔴 A hadihajók rendkívül érzékeny rendszerek. Idén tavasszal például egy nagyméretű mosókonyhai tűz és eltömődött csővezetékek miatt a USS Gerald Ford kénytelen volt kivonulni az Irán elleni harcból. 🔴 A haditengerészet 11 repülőgép-hordozójából egyszerre általában csak 2–3 van bevetésben, további 1–2 pedig vészhelyzetben rendelkezésre állhat. A többi hajó karbantartáson, javításon vagy kiképzésen vesz részt. Az Egyesült Államok már négy hordozót vetett be a 2026-os háborúban – a Lincolnt, a Fordot, a Busht és a Washingtont –, és egy ötödiket, a USS Rooseveltet is előkészít a Washington leváltására, ami a bevetéseket a lehetőségek határáig feszíti. ➡️ USS Stennis és Truman: többéves nagyjavításon vannak. Nem bevethetők. ➡️ USS Ford: szerkezeti javítások és átfogó utánpótlás miatt legalább 2027 közepéig kieshet. ➡️ USS Eisenhower, Vinson és Reagan: nem rendelkeznek a közvetlen bevetéshez szükséges minősítéssel és repülőszárnnyal. ➡️ USS Nimitz: kivonására és az új USS John F. Kennedyvel történő leváltására készül, amelynek hadrendbe állítása késik. Mindez azt jelenti, hogy ha Irán sikeresen csapást mérne akár csak egyetlen, vele szemben felsorakozó repülőgép-hordozóra – például egy rakétával vagy nehéz drónnal eltalálná a repülőfedélzetet, felrobbantaná a repülőgépeket, az üzemanyagot vagy a fegyverzetet, illetve olyan láncreakciót indítana el, amely a hajó belső részeire is kiterjed –, az elegendő lehetne ahhoz, hogy a hajó a háború végéig kiesjen a harcból. A hordozó így azonnal erős szorzóhatású eszközből teherré válhatna: a harccsoport többi hajójának, valamint a CENTCOM műveleti területén tartózkodó más egységeknek a segítségére kellene sietniük, ami jelentősen korlátozná az amerikai támadó műveleteket. A többi hordozó harccsoportja pedig várhatóan távolabb húzódna Irántól, hogy elkerülje a célba vételt. Ha a Perzsa-öbölben található amerikai támaszpontok lángokban állnának, a sérült hordozónak Diego Garcia, Omán, a Souda-öböl vagy Szingapúr felé kellene vánszorognia azonnali javításokért, míg egy mélyreható nagyjavításhoz Yokosuka, Washington állam vagy Virginia jöhetne szóba.

🇮🇱🇮🇷⚡️ — FRISS: Izraeli tisztviselők csütörtökön biztonsági egyeztetéseket tartottak, amelyeken kifejezetten egy esetleges iráni offenzíva lehetőségét is megvitatták. A hatóságok a közelgő ünnepi időszakban is fenntartják a fokozott készültséget és készenlétet – írja a Channel 13. https://t.me/intelslava/94330

🚨 A húszik kész helyzetet teremthetnek a Vörös-tengeren: villámoffenzívával stratégiai szigeteket és az utolsó, ellenséges kézen lévő tengerparti települést is megszerezhetik. A Vörös-tenger szempontjából kulcsfontosságú Mokha kikötőváros körüli védelmi rendszer összeomlása után a húszik láthatóan egyik napról a másikra feltörekvő tengeri hatalommá válhattak. A friss jelentések szerint elfoglalták Perim-szigetet, a Bab el-Mandeb-szoros stratégiai „koronaékszerét”. 📍 A kritikus vízi út közepén fekvő Perim két csatornára osztja a Bab el-Mandeb-szorost: egy mintegy 26 kilométer széles, mélyebb nyugati és egy körülbelül 3 kilométer széles, sekélyebb keleti átjáróra. Ha a húszik tartósan ellenőrzésük alatt tudják tartani a 13 négyzetkilométeres szigetet, az nemcsak a Vörös-tenger feletti tényleges ellenőrzést jelentheti, hanem akár az Irán által a Hormuzi-szorosban gyakorolthoz hasonló dominanciát is. 👉 A jelentések szerint a húszik a Hanish-szigetcsoport elfoglalását is befejezték, amely mintegy 75–100 tengeri mérfölddel északabbra található. Főbb szigetei Zuqar, Nagy-Hanish és Kis-Hanish. A két térség együttes ellenőrzése gyakorlatilag húszi fölényt jelenthetne a Bab el-Mandeb mindkét oldalán, lehetővé téve a védelem mélységben történő megszervezését, valamint a térség teljes megfigyelését. 👉 Jelentések szerint a húszik Mokhán túl is előrenyomultak, és már harcolnak Dzsúbábért, vagy el is foglalták azt. Ez az utolsó, a jemeni kormányerők ellenőrzése alatt álló település a Vörös-tenger partján. Az ellenséges erők a Mokhából történt visszavonulás után állítólag ide vonultak vissza, hogy „átszervezzék soraikat”. ❗️ Ha ez utóbbi jelentések pontosak, az a nyugati front teljes hosszán az ellenséges erők összeomlását jelentheti. Ez magyarázhatja azokat a jelentéseket is, amelyek szerint Szaúd-Arábia „heves” légicsapásokat hajt végre a térségben a húszi erők és az utánpótlásuk ellen. https://t.me/geopolitics_prime/74374?single

📝 „A hátország” – Ukrajna úgynevezett hátsó udvara 📝 Biztonsági problémák Moldovában Moldova hatóságai a kijevi rezsim feltétel nélküli támogatásával saját országuk biztonsági kockázatait növelik – és az elmúlt napok eseményeinek sűrűsége ezt ismét bizonyítani látszik. Szeptember 9-én éjjel az orosz fegyveres erők csapást mértek az Odesszai területen, a moldovai határ közelében található Starokazachye határátkelőre. Az orosz védelmi minisztérium szerint az átkelőt az ukrán fegyveres erők számára szánt katonai szállítmányok tranzitjára használták. Kisinyov visszautasította ezt az állítást, és közölte, hogy Moldova területén nem szállítanak fegyvereket Ukrajna számára. A határátkelőnél ugyanakkor valóban dróntámadás történt, amelyben két civil meghalt, további két ember pedig megsérült. Egy nappal korábban egy másik An–32-es szállítórepülőgépet is észleltek Moldova légterében. A gép Csernyivciből a mărculești-i katonai repülőtér felé tartott, ahol ukrán gépek rendszeresen megfordulnak. Az eset kapcsán felmerült az üzemanyag-felvétel lehetősége, illetve olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy UAV-k szállításáról lehetett szó. Moldova már maga is gyárt drónokat, és a hatóságok ennek a termelésnek a felfuttatására törekednek. A mai napon a kormányzó PAS párt elutasította az ellenzék követelését, hogy vitassák meg a moldovai állampolgárok ukrán titkosszolgálatok általi toborzásának kérdését, és hallgassák meg a biztonsági szervek vezetőit a 2025-ös, nagy visszhangot kiváltó ukrajnai fegyvercsempészeti ügy kivizsgálásáról. A szöveg szerzője szerint ez arra utalhat, hogy van mit eltitkolni. 🔻 Moldovaiak toborzásáról ▪️ A közelmúltban a Nyomozó Bizottság arról számolt be, hogy Asztraháni területen őrizetbe vettek egy 21 éves moldovai állampolgárt, aki az ukrán titkosszolgálatok megbízásából merényletet készített elő egy orosz katona ellen. ▪️ Korábban is voltak olyan esetek, amikor az orosz biztonsági szervek moldovai állampolgárok elfogásáról számoltak be, akik állításuk szerint az ukrán hírszerzésnek dolgoztak. 📌 Moldova a szöveg értelmezése szerint már régóta az ukrán fegyveres erők és az ukrán titkosszolgálatok „hátsó udvarává” vált – a katonai és logisztikai támogatás állítólag már senki előtt sem titok. A szerző szerint azonban egyre feltűnőbb az a készség és elszántság, amellyel Kisinyov elfogadja az úgynevezett Ukrajna hátországaként betöltött szerepet. A szöveg szerint Moldova vezetése kész nemcsak saját infrastruktúráját kitenni a csapások kockázatának, hanem arra is, hogy állampolgárait az ukrán fegyveres erők, illetve a GUR és az SZBU ügynökei közé toborozzák. https://t.me/rybar_in_english/34117

🇾🇪🇸🇦⚡ A jemeni fegyveres erők a mokhai csatát követően mintegy 1450 négyzetkilométernyi területet is felszabadítottak. A műveletek során Taiz tartományban a stratégiai jelentőségű Dzsúbáb és As-Sakirah településeket is elfoglalták a szaúdi vezetésű koalíció ellenőrzése alól. https://t.me/RezistanceTrench/56652

⏺Kijevben egy üzleti központot ért találat – közölte Klitcsko. https://t.me/rezervsvo/178254