OLTAS - KOVACS MAGDOLNA JULIA

Káposzta

Uhuhuhuhu

Pipipi

"A dietilsztirolbesztrol egy szintetikus ösztrogén, amelyet 1940-től a 1970-es évek elejéig adtak terhes nőknek. A DES-t egy "csodagyógyszerként" reklámozták, amely megelőzheti a vetélést és a reggeli émelygést. Csak akkor fedezték fel, hogy a DES halálos rákot okoz mind a gyógyszert szedő nőknél, mind a méhben érintett gyermekeknél, miután milliók kerültek kapcsolatba a DES-szel. ⚠️A DES-t az emberi történelem egyik legsúlyosabb gyógyszerészeti katasztrófájának tekintik.⚠️ A DES által okozott halálos rákok, a meddőség és más egészségügyi problémák ezer ember életét árnyékolták be, szenvedést, betegséget és halált okozva. Bár a felelős gyógyszeripari vállalatok többmillió dolláros kártérítést fizettek, soha nem kértek elnézést, és nem fizettek olyan összegeket, amelyek elegendőek lennének ahhoz, hogy kompenzálják a felmerült károkat. 》》A DES hatásai közül sok még ma is érezhető, mert generációról generációra öröklődnek – ami azt jelenti, hogy ha egy terhes nő DES-t szedett 1950-ben, akkor az unokája ma is szenvedhet a negatív hatásoktól. (Érdemes megjegyezni, hogy az endokrinrendszerre káros hatással bíró gyógyszerek generációról generációra erősödő hatásai, ezért azok, akik meddőséggel, rákkal, reprodukciós rendellenességekkel, hormonális problémákkal vagy autoimmun betegségekkel küzdenek, a családi történetükben keressenek információt a DES használatáról.) A terhességük alatt DES-t szedő nők gyakran olyan adagokat kaptak, amelyek akár 50 000-szeresére is rúghattak a mai fogamzásgátló tablettákban található ösztrogén mennyiségéhez." Tudjon meg többet itt: https://thevaccinereaction.org/2017/02/one-of-the-worst-pharmaceutical-disasters-in-history-is-still-relevant-today/

És van még egy súlyosabb része a történetnek: saját szememmel láttam orvosok tudatos eltussolását. Láttam, hogy meghamisítják a dokumentációt – egyszerűen kihagyják belőle a tényt, hogy a gyerek pár órával korábban teljesen egészséges volt és megkapta az oltást, most pedig nem reagál, lázas, görcsöl, a vizsgálatok pedig agyduzzanatot/encephalitist mutatnak. Emlékeztettem az orvost, hogy ezt jegyezze be. De a zárójelentés végén mindig az állt: „encephalitis ismeretlen eredettel”. Amikor rákérdeztem, jelenti-e a VAERS-nek, azt mondta: „Ennek semmi köze hozzá, csak véletlen egybeesés, nem kell jelenteni, az oltások biztonságosak és hatékonyak.” Hiába mondtam, hogy VAERS-be minden oltás utáni eseményt jelenteni kell, akár gyanítjuk az ok-okozatot, akár nem – megtagadták. A szülőknek sem mondta el senki. Ez egy óriási szőnyeg alá söprés. Minden, ami az oltásra utal, szisztematikusan kimarad a kórlapból. Példa: egy mentős átadólapján ott szerepelt, hogy a gyerek pár órával korábban oltást kapott. Az orvos gondoskodott róla, hogy ez a papír „eltűnjön”, és ne kerüljön be a kórlaphoz. Tehát igen: saját szememmel láttam, hogy az oltások káros hatásait eltussolják. Tudom, hogy szándékos és tudatos ez a gyakorlat az orvosi közegben. És azzal együtt, hogy teljesen letagadják az összefüggést, még a jelentést is megtagadják, holott a VAERS épp azért van, hogy minden ilyen eseményt rögzítsenek. Ez rendszerszintű elhallgatás és statisztikai torzítás. És igen: ezekben az esetekben mindig odamentem a szülőkhöz, elmondtam nekik a VAERS létezését, elindítottam a bejelentést, és jelentettem. Beírtam a dokumentációba, amennyire tudtam – bár valószínűleg eltüntették. Saját szememmel éltem át az orvosi közösség korrupcióját és az igazság elhallgatását az oltásokkal kapcsolatban. Ez a valóság. Minden nap megtörténik.” ~ GuerrillaRN

„Egy sürgősségi osztályos nővér vallomása” „Sürgősségi nővérként láttam, hogyan tussolják el a dolgokat. Mit gondolsz, hová kerülnek azok a gyerekek, akiknél oltási reakció lép fel? A sürgősségire. Meg sem tudom mondani, hány alkalommal láttam az évek során oltási reakciót. Túlzás nélkül állítom: százakról van szó. Volt, hogy hetekig, minden műszakban jött egy vagy két ilyen eset, aztán volt egy kis szünet, majd újra, minden éjjel érkezett egy-egy. Egyszer egy végzős ápolóhallgatót tanítottam. Felmentünk a triage-pulthoz, hogy leváltsuk a kolléganőt a szünetében. Kérdezgettem a hallgatót, mit kell figyelni, mit kell kérdezni, ha gyerek érkezik. Kiemeltem, hogy az egyik legelső kérdés az oltási státusz legyen. A diák csodálkozva kérdezte, miért, én pedig elmondtam: mert minden nap látunk oltási reakciót, és az ő feladata, hogy ezt észrevegye, jelezze az orvosnak és a szülőknek, majd jelentse a VAERS-nek. Alig tíz perccel később egy anya érkezett a gyermekével. A gyereknek hirtelen nagyon magas lett a láza, és bágyadt volt. Megkérdeztem, naprakészen be van-e oltva. Az anya azt felelte, pár órával korábban kapta meg az oltásokat. Rápillantottam a hallgatóra, aki döbbenten nézett rám. Bólintottam, jelezve, hogy jól látta, majd bevittük az anyát és a gyereket további vizsgálatra. Később visszaültem a hallgató mellé, és megkérdeztem, mit tanult aznap. Az első válasza ez volt: „Amit korábban mondtak nekem az oltásokról, az nem igaz.” Ennél jobban én sem fogalmazhattam volna. Tudtam, hogy ebből a hallgatóból olyan ápoló lesz, mint én: nyitott szemmel kiáll majd a betegeiért. A tünetek szinte mindig hasonlóak voltak, de sokan nem kapcsolták össze a történteket. A gyerek 40–41 fokos lázzal, vagy görcsrohammal érkezett, vagy annyira bágyadt volt, hogy nem lehetett felébreszteni. Néha súlyos rosszullét, vigasztalhatatlan sírás, rángások, emésztőrendszeri problémák. Triázs közben az egyik első kérdésem mindig az volt: rendben vannak-e az oltásai? Ez biztonságos kérdés, senki nem gyanakszik. A szülők és a kollégák általában azt hiszik, csak a fertőző betegségeket akarom kizárni. Valójában azt néztem, mennyire frissen kapott oltást, és lehet-e összefüggés. Túl gyakran hallottam ilyet: „Igen, most reggel pótolta be a gyerekorvos az oltásokat, teljesen egészségesnek találta.” Ha minden alkalommal kaptam volna egy dollárt ezért a mondatért, ingyen repülhetnék Európába. De van egy még nyugtalanítóbb része is ennek a dolognak. Minden esetet láttam, de soha, egyetlen más egészségügyi dolgozót sem láttam VAERS-bejelentést tenni. Én magam viszont rendszeresen jelentettem. Egyetlen orvost sem ismerek, aki valaha VAERS-jelentést tett volna. Pedig sok kórházban dolgoztam, több államban is. Több száz orvossal és több száz nővérrel. Dolgoztam nagy sürgősségiken Amikor azt mondom, hogy soha, azt úgy is értem: soha. Szándékosan ültem a nővérpult legforgalmasabb helyére, és ott töltöttem ki a VAERS-bejelentéseket, hogy minél többen lássák, és kérdezzék: „Mit csinálsz?” Így próbáltam beszélgetést kezdeményezni. A nővérek reakciói mindig ezek voltak: „Én még sosem csináltam ilyet”, „Nem tudtam, hogy megtehetjük”, vagy – leggyakrabban – „Mi az a VAERS?” Az orvosok reakciója? Teljes hallgatás. Nem voltak hajlandóak beszélni róla. A tanulság? A VAERS elképesztően aluljelentett. Én vagyok rá az élő bizonyíték. Az első hely, ahová a szülők oltási reakcióval viszik a gyereket, a sürgősségi. És sürgősségis nővérként mondhatom: soha nem találkoztam olyannal, aki jelentett volna, annak ellenére, hogy százával láttam nyilvánvaló oltás utáni károsodásokat. Mit jelent ez a számok megbízhatóságára nézve? A CDC/HHS maga is elismeri, hogy a VAERS aluljelentett, és szerintük kb. tizedét mutatja a valós számoknak. Én vitatom ezt. Tapasztalataim alapján inkább ezredrésze a valóságnak, nem tizedrésze.

Dr. Naomi Wolf telibe talál: a Pfizer-dokumentumok legnagyobb sokkja nem azok a mellékhatások, amelyekről már tudtunk, hanem az, hogy a vakcinát az emberi reprodukció célba vételére tervezték, nem pedig a légzőrendszerre, és hogy 360 fokban megszállottan erre összpontosítanak, amint azt egy megdöbbentő leleplezés feltárja. Elmagyarázza, hogyan tervezték a lipid nanorészecskéket úgy, hogy minden membránon áthatoljanak, beleértve a méhlepényt is. Ez meszesedéseket okoz, amelyek megakadályozzák, hogy a csecsemők tápanyaghoz és oxigénhez jussanak. Az eredmény? A szülésznők azt mondják, hogy a méhlepények szétesnek, ami koraszülésekhez, borzalmas anyai vérzésekhez és az anyai halálozás 40%-os növekedéséhez vezetett Nyugaton. A Pfizer tudta, hogy a nanorészecskék már az anyaméhben behatolnak a kisfiúk heréibe, károsítva a férfiasságért és a termékenységért felelős hormonokat termelő Leydig-sejteket. Még ha ők maguk soha nem is kapnak oltást, előfordulhat, hogy soha nem fejlődnek normálisan. Egy andrológiai jelentés megerősítette, hogy a vakcina leállítja a spermiumok mozgását a férfiaknál. Ami még terhelőbb: a Pfizer arra figyelmeztette a vizsgálat férfi résztvevőit, hogy ne létesítsenek szexuális kapcsolatot oltatlan nőkkel, vagy használjanak kétféle fogamzásgátló módszert, az „expozíciót” pedig az ondón, a bőrkontaktuson és a légzésen keresztüli érintkezésként határozta meg. A vizsgálatban szereplő 270 terhesség közül 234 dokumentációja „elveszett”. A fennmaradó 36 eset több mint 80%-a azonban a baba elvesztésével végződött. A Pfizer tudott erről. Miért ez állt kutatásaik középpontjában?” https://x.com/Etienne_Chouard/status/2098887586760561051 Naomi könyve editionsmarcopietteur.com/393-pfizer-pap